Dr. Zsigmond Barna Pál (Fidesz)

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Ami nem öl meg, az megerősít, tartja a közmondás. Márpedig nekünk nincs mit szépítenünk rajta, Magyarországra és a magyar nemzetre 101 esztendővel ezelőtt a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban a halálos ítéletet mondták ki.

A békediktátumhoz hasonló büntetést országra és nemzetre történelmi emlékezet óta még sosem róttak ki. De Magyarország képes volt túllépni a felfoghatatlan mértékű veszteségeken, és a mitológiai főnixmadár módjára saját hamvaiból újjáéledni. Ezzel párhuzamosan az elszakított nemzetrészek is élni akarásukról és képességükről tettek tanúbizonyságot, megszervezték magukat, és alkalmazkodtak a megváltozott viszonyokhoz.

A második világháború újabb mérhetetlen veszteségeket okozott, és következtek az internacionalista kommunizmus évtizedei. Miközben az utódállamokban az állam működésének minden szintjét átszőtte a soviniszta ideológia, addig a kádári Magyarországon súlyos büntetés járt a Székely himnusz baráti körben való elénekléséért is.

Az anyaországban legkevesebb két olyan generáció is felnőtt, akik legfeljebb családi körben hallhattak arról, hogy Magyarország egy olyan ország, amely önmagával határos, mert a határ másik oldalán is mindenhol magyarok élnek. Ez volt az a viszonyítási pont, ahonnan újjá kellett építeni a nemzeti összetartozás érzését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Június 4-én Csíksomlyón a székely hadosztály emlékművénél emlékeztünk a nemzeti tragédiára. A csíki huszárok megidézték a székely hadosztály emlékét is. Akkor, a nagy háború után a reménytelennek tűnő helyzetben néhány ezer székely magyar fegyverrel küzdött a magyar hazáért. Ma minden fiatalnak ismernie kéne ezt a történetet, mert erőt lehet meríteni a dicsőséges harcokból és a belső, kommunista ellenséggel is küzdő hadosztály példájából.

Nincs veszett ügy, csak a magyar haza becsülete van, és ezért küzdeni kell, üzeni nekünk a székely hadosztály példája úgy, ahogy a harcosok együtt, egy emberként énekelték a harci indulóban: „Bajtárs, ha még tán csak öt perc az élet, mindegy, de győznünk muszáj!”

Tisztelt Ház! Az elmúlt 30 éves menetelés során a megtett útnak voltak lélekemelő csúcspontjai és kiábrándító mélypontjai. A mából visszatekintve látjuk igazán, hogy a maga idején micsoda jelentősége is volt Antall József néhai miniszterelnök azon kijelentésének, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke. Újabb csúcspontok voltak a státusztörvény, a kettős állampolgárságról szóló törvény, a határon túli család- és gazdaságfejlesztési támogatások rendszerének bevezetése.

Azonban azt sem felejthetjük el, hogy lélekromboló mélypontok is voltak, amelyek lassan gyógyuló sebeket ejtettek a nemzet testén. Ilyen volt a Magyar Állandó Értekezlet megszüntetése és mindennek a minden kétséget kizáró negatív megkoronázása, a 2004. december 5-ei gyurcsányi nemzetárulás. Ez utóbbi egy olyan mélypontja volt a magyar politikának, amit megbocsátani még ma sem lehet. Talán azért sem, mert az a személy, aki ezt az ősbűnt, az anyaországi magyar külhoni magyar elleni hergelését koordinálta, sosem kért ezért bocsánatot. Az általa vezetett baloldal, Vadai Ágnesestül, Dobrev Klárástul pedig a mai napig ugyanazt a gyakorlatot folytatja, szórják a mételyt, és a külhoniak ellen hergelnek, és Gyurcsány emberei, a teljes baloldal követik az őszödi nemzetárulót. Szabó Timea a maszkokat sajnálta a külhoni magyaroktól. A jobbikos képviselőtársaink, akik korábban június 4-én a trianoni tragédiára emlékeztek, ma, a nemzeti gyász napján már újdonsült vezérük, Gyurcsány Ferenc születésnapját ünnepelik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Minden korábbi buktató és ármánykodás ellenére 2010 után Magyarország elmúlt több mint tíz éve egy történelmi léptékkel mérve is sikeres időszak volt. Az ország nemzetközi tekintélye folyamatosan erősödik, sikerült rendezni közös dolgainkat néhány szomszéd országgal. Ma több mint egymillió új magyar állampolgár van, és a magyar nemzet egységesebb, mint az elmúlt száz esztendőben bármikor. Az elmúlt egy évben ugyan elzárt egymástól a vírus, de ma azt remélhetjük, hogy közösen leküzdöttük a láthatatlan ellenséget, az oltás megvéd a vírustól, és pünkösdkor Csíksomlyó ismét meggyújtotta a remény lángját a Kárpát-medencében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azok az erők, akik a magyarországi baloldalt alkotják, igazából annak a globális érdekcsoportnak a helyi gátlástalan kiszolgálói, akik egy nemzetek és helyi sajátosságok nélküli, hagyományaitól, keresztény értékeitől megfosztott, migráció által megbontott egységű Európában gondolkodnak. Az általuk álmodott új világban már abban sem lehetünk biztosak, hogy a fiú az fiú, a lány pedig lány. Azt is látni kell, hogy hívják a miniszterelnök-jelöltjüket bárkinek, alkossák bármilyen pártok a baloldali összefogást, annak karmestere és meghatározó alakja Gyurcsány Ferenc lesz, akinek a hatalom megszerzése érdekében semmi sem drága. Ha kell, hazudik reggel, éjjel meg este, és ha kell, éket ver külhoni és anyaországi magyar közé.

Egy ilyen helyzetben minden, nemzetét és hazáját szerető magyar embernek az a dolga (Az elnök csenget.), hogy a nemzetére támadó baloldal hatalomba való visszakerülését ne engedje, jövőre éljen majd szavazati jogával: szavazzon a nemzet felemelkedésére. A tét hatalmas, de nekünk áll a zászló, és a hosszú küzdelem…