Gyurcsány Ferenc (DK)

GYURCSÁNY FERENC (DK): Nem kétséges, hogy a parlament hangulatán jól érzékelhető, hogy kevesebb mint egy év múlva parlamenti választások lesznek. Ez kikerülhetetlen. Az viszont már nem, hogy a kormánytöbbség minden kísérletet megakadályozva egész egyszerűen nem hajlandó beszélni a jövőről, itt minden héten azt hallgathatjuk meg, hogy ők mit gondolnak nemcsak az elmúlt tíz évről, hanem az azt megelőző nyolc évről.

Hölgyeim és Uraim! Hogyha önök úgy gondolják, hogy önöknek a múltról kell beszélni és nem a jövőről, ez nem probléma, de ezzel a haza nem fog előremenni. Na, meg azzal sem fog előremenni, hogyha ebben a politikai vetélkedésben önök úgy mutatják be magukat, mint az egyetlen igaz eszmének a képviselőit, akik ráadásul erkölcsi-történelmi felsőbbrendűséget képviselnek a haza dolgában; ezzel egyébként megalapoznak minden olyan szándéknak, amely a kampányt agresszív szándékok terepévé kívánja tenni.

Óvom önöket, hogy a maguk magatartása és politikája kiindulópontja és bátorítója legyen egy hideg-polgárháborúnak. Ha önök az ország egyik fele ellen folytatnak kíméletlen, erőszakos háborút, az ide fog vezetni. Nem velünk kell önöknek küzdeniük, hanem az országért kell küzdeni. Úgy látom, hogy önök tudnak beszélni a hazáról, a nemzetről, de tenni érte, a jövőt tervezni, a haza egyik felét megbecsülni, a nemzet részének tekinteni, azt önök nem tudják. Hát, kíséreljük meg a hátralévő három percben!

Mit kell tennünk a következő években? Leginkább talán azt, hogy ennek a hazának a polgárait egyenrangú, egyformán értékes nemzetalkotónak tekintjük, merthogy az azonos gondolkodás, az azonos vélemény, az azonos hit követelése, az, őszintén szólva, csak a diktatúráknak a sajátja. Önök azt mondják, hogy nem azt akarnak építeni. Akkor tessék demokrataként viselkedni! (Dr. Rétvári Bence: Mondani mindent lehet…) Tessék együtt tartani az országot szociálisan is! Nem olyan világot teremteni, ahol az önök kegyeltjei emberi ésszel felfoghatatlan vagyonokat halmoznak fel, míg a többség gürcöl a napi megélhetésért!

Teremtsenek olyan országot, ahol azok, akiknek naponta kell megdolgozni a megélhetésért, azok meg tudják védeni magukat, akkor is, hogyha nem az önök támogatói, mert olyan országot szeretnénk, ahol a sikerhez vezető út nem a Fideszhez való lojalitáson keresztül vezet. A sikerhez ne párttagkönyv kelljen, ne a kormány támogatása, hanem versenyképes teljesítmény és minőség. Az ország, amely nem erre épül, az nem lesz versenyképes a világban sem. A haza így nem előremegy, hanem előbb-utóbb tönkremegy az önök keze alatt. Ezt önök csinálják a hazával!

Hála istennek, és közösen reméljük, hogy talán túl vagyunk a koronavírus-válság legnehezebb részén, de valamit megmutatott: az a semmittevés, amit önök produkáltak az elmúlt tizenegy évben az egészségügyben, annak iszonyatos következménye van. Önöknek egy dologhoz volt ereje: még ellenzékben megakadályozni egy valóságos, progresszív stratégiai reformot. Azt megakadályozták! (Dr. Rétvári Bence: A vizitdíjat!) Mit csináltak maguk az elmúlt tizenkét évben? Azt érték el, hogy aki minőségi szolgáltatást akar, azoknak a nagy többsége, ha teheti, az vagy megvásárolja ezt a szolgáltatást csúszópénzzel, hálapénzzel, vagy kimenekül a magánegészségügybe. Ez történik, kérem szépen, önök alatt!

Az történik, hogy az iskoláinkban nem a jövőről beszélgetünk, nem arra készítjük fel őket, nem vesszük tudomásul, hogy minden gyerek más és minden közösség más, nem adunk nekik szabadságot, nem bátorítjuk őket a kérdezésre, hanem összesöprik őket, és azt gondolják, hogy a Szalay utcából meg lehet mondani, hogy az ország egyébként különböző településein különböző gondolkodású, különböző hátterű gyerekeket hogyan lehet elvinni a jövőbe közös erőfeszítéssel.

A múlt tagjai maradtak minden tekintetben. Maguknak nincsen köze a jövőhöz (Derültség a kormánypárti padsorokban.), és ha nincsen közük a jövőhöz, akkor maradjanak is a múltban! Ez fog önökkel történni ‑ nemsoká. Addig már sokat ne ártsanak, legyenek kedvesek! (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)