Schanda Tamás János

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány elkötelezett abban, hogy a hazai felsőoktatás egész rendszerét és annak minden szereplőjét, a hallgatókat, az oktatókat, a kutatókat ösztönözze a minél sikeresebb, nemzetközi szinten is elismerést kiváltó eredmények elérésére.

Kiemelt célunk, hogy az egyetemek központi szerepet töltsenek be a hazai kutatás-fejlesztésben és innovációban, vállalati és nemzetközi kapcsolataik pedig tovább erősödjenek. A magyar egyetemek nemzetközi versenyképességének, oktatási színvonalának növelésével Magyarország regionális tudásközponti szerepe tovább erősödhet, ami minden magyar ember, minden magyar vállalkozás közös érdeke.

Ezért tartjuk szükségesnek minden eszközzel támogatni, hogy minél több tudományos teljesítmény jelenjen meg hazánkban, és minél több tudós érkezzen Magyarországra, és végezzen nálunk alkotómunkát. Ezzel arányosan pedig minél több magyar diák, kutató és oktató részesülhessen kimagasló képzésekben, és szerezhessen világszinten is kiemelkedő tudást. A Fudan Egyetem magyarországi megjelenésével már itthon is lehet majd a világelsőktől tanulni. Tisztelt Országgyűlés! Magyarországnak szüksége van nemzetközi egyetemekre, a gazdaság hangsúlya ‑ mindannyian jól tudjuk ‑ Keletre tolódik, így mi is nyitunk Kelet felé.

Tisztelt Országgyűlés! A XIX. század kiemelkedő politikusa, Eötvös József parancsba adta: „Iparkodjál látni! Bekötött szemmel senki sem járhat egyenesen.” Ezért is fontos, hogy ambiciózus célok mentén, a világ változásaira figyelve hozzuk meg legfontosabb döntéseinket.

(12.50)

Jól tudjuk mindannyian, hogy verseny van a világban a tehetségekért és a magas szintű tudásért. Nagy és gazdag országok már régóta élnek a tudományos vonzással ‑ csúnyábban szólva az agyelszívással ‑, minden ország abban érdekelt ugyanis, hogy egyre jobb kapcsolatot ápoljon a világ tudományos elitjével. Ma a tudásba befektetni a leginkább kifizetődő.

A felsőoktatási intézmények között már több évtizede jellemző trend, hogy az egyetemek külföldön is campust létesítenek. Míg 2006-ban 82 ilyen külföldi campust jegyeztek szerte a világon, 2020-ra a számuk már 305-re nőtt, egy nemzetközi folyamatról van tehát szó, és ehhez a folyamathoz kapcsolódva a kínai intézmények Ázsiában már számos egyetemi központot létesítettek, európai megjelenésük azonban lassabban bontakozott ki, kezdetben csak a külföldi egyetemeken belül létrejövő intézeteknek az alapításával. Szimbolikusnak tekinthetjük, tisztelt Országgyűlés, azt a pontot, amikor 2018-ban a Peking University megnyitotta saját, önálló campusát az Egyesült Királyságban.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar miniszterelnök és a kínai államfő 2014-ben állapodtak meg egy kínai-magyar egyetem magyarországi felállításáról. Az intézménynek jelenleg is közös képzése van, mármint a Fudannak a Budapesti Corvinus Egyetemmel. A régióban egyedülálló módon egy újonnan létrehozott kínai-magyar egyetem intézményesülhet Budapesten, így a magyar és a közép-európai hallgatók Budapesten tanulva szerezhetnek diplomát a világ legjobbjai közé tartozó egyik elitegyetemről.

Tisztelt Országgyűlés! A Fudan Egyetem közel háromszáz neves felsőoktatási intézménnyel áll szoros kapcsolatban a világ több mint negyven országából, köztük a legrangosabb nyugati egyetemekkel is kapcsolatban van, mint az MIT vagy a London School of Economics, tehát jól látható, hogy neves intézményekkel, a világ legjobb egyetemeivel is kapcsolatban van, és ennek tükrében pedig különösen komoly tudománydiplomáciai sikernek mondható, hogy elsőként Magyarországon indít külföldi helyszínű saját képzést a világ 34. legjobb egyetemeként számontartott Fudan Egyetem.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyetem a tervek szerint négy kart fog indítani: bölcsészettudományi és társadalomtudományi kart, természettudományi és mérnöki kart, közpolitikai és üzleti kart, valamint orvostudományi kart.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar egyetemek együttműködési kapcsolatokat, közös kutatásokat és közös képzéseket indíthatnak a világ egyik legjobb egyetemével, amelynek köszönhetően maguk is előrébb léphetnek a nemzetközi ranglistákon. Az oktatóknak lehetősége adódik, hogy a Fudan Egyetemhez kapcsolódó projekteken keresztül könnyebben bekerüljenek a nemzetközi tudományos körforgásba, és ami talán még ennél is fontosabb, a magyar fiatalok pedig nemzetközileg elismert professzoroktól tanulhatnak majd itthon, szülőföldjükön.

A Fudan Egyetemen minden évben külföldi állami vezetők, Nobel-díjas közgazdászok és külföldi nagyvállalatok alapítói, vezetői tesznek látogatást. A Fudan Egyetem magyarországi campusa lehetővé teszi Budapest becsatornázását a világ kiemelt szaktekintélyeinek és Nobel-díjas kutatóprofesszorainak úti céljai közé is. A Fudan Egyetem pedig ide fogja vonzani Európa tehetséges fiataljait is, és emellett együttműködést tesz lehetővé, a Kína és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok további kiépülését is elő fogja segíteni és támogatni fogja.

Tisztelt Országgyűlés! A Fudan Egyetem, illetve a diákváros egymást támogató fejlesztéseivel több mint tízezer diáknak otthont adó és európai szinten is kiemelkedően korszerű diáknegyed, egyetemváros jöhet létre. A déli városkapu komplex fejlesztése alkalmas a diákváros és a Fudan Egyetem egyidejű befogadására, az itt megvalósítani tervezett fejlesztések az elhanyagolt rozsdaövezeti térséget felvirágoztatják, és egy nyüzsgő, innovatív, jelentős zöldövezettel rendelkező városnegyeddé alakítják át, így az egyetemi polgárok mellett, a magyar fiatalok mellett a budapestiek is élvezni fogják a beruházás nyomán létrejövő fejlesztéseket.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány az egyetem működési és fenntartási modelljéről hozott döntésében rendelkezett egyrészt a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány alapításával, másrészt az alapításhoz és a működéshez szükséges állami vagyon biztosításával kapcsolatos feladatokról. Az ehhez szükséges vagyonjuttatásra e törvényjavaslat rendelkezéseivel kerülhet sor.

Tisztelt Országgyűlés! A lehetőséget mindig meg kell ragadni, és a minőség pártján kell állni, a kishitűségnek és a középszerűségnek pedig gátat kell szabni. Klebelsberg Kunó a következőket fogalmazta meg, idézem: Hanyatló korokban egyes emberek egészen jóhiszeműen, ösztönszerűen éppen azoknak a tényezőknek mennek neki, amelyek a pozitív gondolatot képviselik, amelyek a hanyatlás továbbterjedésének gátjai. Minthogy pedig a kultúrában rejlik a záloga annak, hogy még a legnagyobb katasztrófák után is új élet és új fejlődés sarjadhat, ezért a hanyatló korok szükségképpen kultúraellenesek, és akiknek lelkén a hanyatló korok szelleme igazán erőt vesz, azok a világtörténelem tanúsága szerint egyenesen rohamokra indulnak a műveltséggel szemben.

Mi ne tegyük ezt, ezt javaslom, tisztelt Országgyűlés, hiszen hazánk erősödése és versenyképességének növelése egyértelműen közös célunk és feladatunk. Éppen ezért arra kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)