Holman Magdolna Julianna
2021-05-26 · 203. ülésnap · felszólalás · 6:24 · az Állami Számvevőszék alelnökeSzöveg5 239 karakter · 11 bekezdés · JSON
HOLMAN MAGDOLNA JULIANNA, az Állami Számvevőszék alelnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló törvényjavaslat vitájában azért kértem szót, mert a törvényjavaslat egyes, a számviteli beszámoló közzétételére vonatkozó rendelkezései jelentős mértékben befolyásolják a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás átláthatóságára, valamint a tisztességes gazdasági verseny feltételeinek érvényesülésére, a gazdasági forgalom biztonságára és a hitelezői érdek védelmére vonatkozó alapelvek érvényesülését.
Az Alaptörvény kimondja, hogy a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. Kimondja továbbá, hogy Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit.
E témakörben ellenőrzéseink során rendszeresen tapasztalt probléma, hogy az ellenőrzött szervezetek ‑ jogiszemély-formájuktól függetlenül ‑ nem tesznek eleget a törvényben megkövetelt számvitelibeszámoló-készítési kötelezettségüknek, nem készítik el a számviteli törvény előírásai szerinti beszámolójukat, illetve nem teljesítik a közzétételi kötelezettséget.
A vonatkozó jogszabályok, így a számviteli törvény, valamint a számviteli beszámoló készítésére vonatkozó külön jogszabályok előírják, hogy a számviteli beszámolót a jogszabályban arra jogosult személynek alá kell írnia, illetve azt az arra jogosult szervnek jóvá kell hagynia. A számviteli beszámoló arra jogosult általi aláírása és a jóváhagyása tehát a beszámoló érvényességének nélkülözhetetlen formai kelléke.
A jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján azonban a beszámoló közzétételével kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeteknek ‑ gazdasági társaságok esetében az Igazságügyi Minisztérium által működtetett Céginformációs Szolgálat, civil szervezetek esetében az Országos Bírósági Hivatal, illetve költségvetési szervek esetében a Magyar Államkincstár ‑ nem feladatuk a közzétételre megküldött beszámolók ellenőrzése sem abban a tekintetben, hogy az adott szervezet rendelkezik‑e hiteles, aláírt beszámolóval, sem abban a tekintetben, hogy az abban feltüntetett adatok megbízhatóak-e.
Erre a problémára több esetben felhívtuk a jogalkotók figyelmét, legutóbb éppen itt a közélet befolyásolására alkalmas civil szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájában. Ennek során kiemeltük, hogy a számviteli törvény szerinti beszámoló jogszabály által meghatározott eljárás szerinti letétbe helyezése és közzététele nem engedheti meg azt, hogy a jogosult által aláírt és a jogosult által jóváhagyott beszámoló nem készül el, melyet ‑ mint mondtam ‑ több esetben tapasztaltunk ellenőrzéseink során.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat egyrészt egyértelműen rögzíti, hogy a jogi személyek nyilvántartása hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok fennállását, illetve azok változásait, egységes és hiteles nyilvántartást hoz létre a korábbi széttagolt és hitelességében sem egységes nyilvántartások helyett. Másrészt a törvényjavaslat ‑ helyesen ‑ következetesen a számviteli beszámoló kifejezést használja, mely természetesen a számviteli törvény szerinti jogosult által aláírt és elfogadott beszámolót jelent.
A számviteli beszámoló közzétételének elmulasztására a törvény megfelelő szankciót társít, mely végső soron a jogi személy jogutód nélküli megszüntetéséhez vezethet. Mindez annak az Alaptörvényben foglalt alapelvnek az érvényesülését segíti elő, mely szerint a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.
Viszont a törvényjavaslat a számviteli beszámoló közzététele körében csak a legalapvetőbb rendelkezéseket tartalmazza. A többi kérdés végrehajtási rendeleti szinten kerülne a későbbiekben meghatározásra, mivel a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő megküldése során csatolandó űrlap formai és tartalmi elemeire, a beszámoló elektronikus úton történő megküldésével kapcsolatos eljárásra vonatkozó részletes szabályok kidolgozására és megállapítására az igazságügyi minisztert hatalmazza fel a törvényjavaslat.
Ezt a szabályozási megoldást nem vitatva szükségesnek tartjuk e helyt is felhívni a figyelmet arra, hogy a részletszabályok kidolgozása nem vezethet arra az eredményre, hogy a jogi személyek végső soron abban a tudatban legyenek, hogy a számviteli beszámoló a közzétételi eljárás során alkalmazott és kitöltött elektronikus űrlapokkal egyezik meg. Ezért fontos, hogy a rendeleti szabályozásban meglegyenek azok a garanciák, melyek érvényre juttatják a törvény helyesen megfogalmazott rendelkezéseit.
Mindez elengedhetetlen a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás átláthatóságára, a tisztességes gazdasági verseny feltételeinek érvényesülésére, továbbá a gazdasági forgalom biztonságára és a hitelezői érdekek védelmére vonatkozó alapelvek érvényesülése érdekében. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Holman Magdolna Julianna — 2021-05-26, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/203-70.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-203-70,
title = {Holman Magdolna Julianna — 2021-05-26, felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/203-70.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}