Dr. Benkő Tibor

DR. BENKŐ TIBOR honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A honvédelmi törvény első mondata úgy szól, amit ma már többször is elmondtunk, és rendszeresen beszélünk róla, hogy a honvédelem nemzeti ügy. És ahogy azt önök, a jelen lévő képviselők is tudják, a Magyar Honvédségnek nem kizárólag a nemzet és az ország határainak a védelme az alapvető kötelessége, hanem a honvédelmi törvény arról is rendelkezik, hogy a honvédség feladata többek között a szövetségi és nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségek, így különösen a békefenntartó válságkezelési és humanitárius feladatok teljesítése is. Napjainkig már mindannyian tapasztalhattuk, hogy a Magyar Honvédség számos alkalommal bizonyította, Magyarország aktívan kiveszi részét a vállalt nemzetközi válságkezelési feladatokból.

(22.50)

Mind a NATO, az EU, mind az ENSZ vezetése alatt továbbra is egyetértés van abban, hogy a magyar honvédekre ténylegesen számíthat a szövetség. Ugyanakkor Magyarország számára a térség stabilitása nemcsak szövetséges elköteleződésből, hanem geopolitikai érintettségünk okán is kiemelt fontosságú. Ezzel összhangban a KFOR-szerepvállalásunk ‑ a koszovói erők szerepvállalása tekintetében és annak növelése révén, a NATO műveleti együttműködés keretei között ‑, a nyugat-balkáni béketeremtő feladataink erősítése továbbra is kiemelt feladat Magyarország számára.

Tisztelt Országgyűlés! Hazánk nemzetközi szövetségesi elköteleződésének részeként immáron több évtizedes tapasztalatot szereztünk a balkáni stabilizálás folyamatában. Honvédeinknek a térségbe első alkalommal történő kiküldéséhez még az akkori alkotmányunk szerint országgyűlési felhatalmazással kellett jogalapot biztosítani. Ezt követően, 2013-tól az akkori kormány előterjesztésére a tisztelt Ház oly módon módosította az alkotmányt, mely rendelkezést az Alaptörvény is átvette, hogy a szövetségesi műveletek, missziók esetében határainknak a honvédeink általi átlépéséhez a kormány engedélye szükséges.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyar honvéd nemzetközi elismertségének egyik legjobb példája, hogy a 2020. évi úgynevezett NATO globális erőgeneráló konferencián a döntéshozatalban részt vevők arról döntöttek, hogy a koszovói erők vezetését a jövőben Magyarország lássa el, így 2021 novemberétől első ízben magyar tábornok tölti be a KFOR parancsnoki beosztását. Balkáni szerepvállalásunk azonban nem csak egy magas rendfokozatú személy kihelyezését jelenti. A magyar kormány a balkáni misszió létszámának növelését is megtárgyalta, és a kormány tervei szerint ez év őszére a Magyar Honvédség állományából, az egyéni beosztásokat nem számítva, egy legfeljebb 500 fős, váltásidőszakban 1000 fős kontingenskötelék a NATO koszovói békefenntartó műveletében fog részt venni, illetve további legalább 700 fő hadműveleti szintű tartalékerőt képez határainkon belül, itt Magyarországon, mely erő szükség esetén 2022. december 31-éig kitelepíthető.

A feladat bővülése és a létszámnövelés új mandátum kiállítását is szükségessé tette. Tekintettel arra, hogy a koszovói feladatvállalásainkra NATO-művelet keretében kerül sor, az abban történő magyar részvétel és annak módosításai a kormány előzetes közjogi hozzájárulásához kötöttek, ugyanakkor jogrendünk szerint a kormány döntése, határozata mellett már csak jogi formalitásból sem maradhat hatályban párhuzamosan a régi országgyűlési határozat, ezért hatályon kívül helyezése indokolttá vált.

Tisztelt Ház! Bízom abban, hogy itt, a magyar Országgyűlés falai között nincs vita köztünk abban, hogy hazánk nemzetközi szerepvállalása, kiváltképpen térségünk, régiónk biztonsági stabilitása egy közös ügy, amit támogatnunk kell. A kormány saját hatáskörében a szükséges lépéseket megteszi, és azt kérem, hogy a tisztelt Ház is tegye meg egy régi, már jogalapot nélkülöző határozatának a hatályon kívül helyezésére.

Mindezekre tekintettel kérem, hogy a határozati javaslatot támogatni szíveskedjenek, és köszönöm megtisztelő türelmüket, figyelmüket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)