Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik)

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem a lakásprivatizációs törvényre! ‑ ezt mondjuk mi, ellenzéki padsorokban ülők, és ezt mondtuk múlt héten hétfőn a Gazdasági bizottság ülésén is. Én nagyon örülök neki, hogy Böröcz László képviselőtársam azóta megvilágosodott, ugyanis ott teljes mellszélességgel elmondta, hogy ez egy mennyire fantasztikus javaslat, hogy ez mellett a teljes Fidesz-frakció ki fog majd állni, ugyan mi elmondtuk azokat az aggályainkat Szakács képviselőtársammal, hogy milyen buktatói vannak ennek a törvényjavaslatnak. Most már halljuk, hogy van egy valamilyen módosítás, amiről még fogalmunk sincs, hogy mit tartalmaz, de van (Közbeszólások az ellenzék soraiból.), azt elhisszük, hogy van, de hogy még ezzel sem tudják eloszlatni azt a kétségünket, hogy aztán majd a TAB-on is lesz majd egy újabb módosítás, meg majd utána is bárhogyan is módosítanak ‑ önök egész egyszerűen megbuktak ebben, és ön bukott meg, ön ennek az elszenvedő alanya.

Őszintén sajnálom, hogy Böröcz képviselőtársamra zúdította ezt a képviselőcsoportja, ténylegesen, hát látszott a felszólalásaiban is, hogy egyszerűen szégyenkezik itt a Ház falai között, hogy a múlt héten hétfőn még egy fantasztikusan nagyon jó javaslat mára már eltörpült, hogy már csak a Várról beszélünk, meg egyébként is már csak pár száz lakásról, meg egyébként is ez van meg az van. Nem! Hát, az történt, hogy kormánypárti polgármesterek is felzúdultak ebben az ügyben ‑ nem véletlenül. Hát, amikor azt kérdeztem, hogy mi a garancia ebben a jogszabályban arra, hogy holnapután az értékesítés után nem lesz egy újabb elidegenítés, akkor képviselőtársam bevallotta, hogy nincs ebben ilyen gát. És amikor én azt mondtam, hogy ezt igenis lakásmaffia-törvényre is keresztelhetnénk, mert hiába mondja azt képviselőtársam, hogy azok nem vehetik meg, akik rezsiköltséggel tartoznak vagy lakbérrel tartoznak, valaki majd odamegy, odaadja neki, tessék, barátom, itt van neked pár százezer forint, fizesd ki, aztán majd nagyon gyorsan megírjátok ezt a bérleti szerződést, holnapután meg jövök, és még kétmillióval többet adok érte. És akkor az fog történni, amit képviselőtársam is elmondott, hogy emberek fognak az utcára kerülni. És hiába rázzák önök a fejüket, hogy ez nem lesz benne, ezt elmondtuk a Gazdasági bizottság ülésén. És nem véletlen az, hogy most egy nem létező módosító javaslatra már azt mondják, hogy ez nincsen benne, de hogy az eredeti javaslat már sehol nincsen. Hát, ennyi!

Az egész történet arról szól, hogy önök letesztelték a magyar társadalmat, letesztelték az önkormányzatokat. Arra a kérdésemre is, amikor azt mondtam, hogy oké, de kivel egyeztetett Böröcz képviselőtársam, azt mondja, hogy ötszáz… Most itt megtudtuk, hogy ötszázan kitöltötték a kérdőívet, hogy akarnak‑e saját lakásban élni. Hát, én is szeretném azt kitölteni, és akkor én is szeretnék ilyet. Szerintem tízmillióan kitöltenék. Ez épp olyan, nekem az jutott eszembe ‑ és elnézést, hogy így mosolygok rajta ‑, mint amikor volt a családok védelméről szóló konzultációs kérdőív, és volt benne egy olyan kérdés, hogy akar‑e ön boldog családban élni. Hát, mutassanak nekem egyetlenegy olyan magyar embert, aki erre azt mondta volna, hogy nem! Hát, erről szól ez a javaslat, olyan dolgokról beszélnek itt, ami egész egyszerűen elképesztő. És nem erről kellene szólnia, hanem a nemzeti vagyon védelméről.

Itt voltunk az egyik, a költségvetés megalapozó vitájában, a 2022-es költségvetés megalapozó vitájában, akkor az volt, hogy az egyik legfontosabb elem a nemzeti vagyon védelme. Maximálisan támogatom. Hát, szerintem a jövőnk az, hogy a nemzeti vagyon, ami állami és önkormányzati, az minél jobb állapotban legyen, és minél tovább szolgálja a nemzetet. (Nacsa Lőrinc: Ezért növeltük!) Szerintem ezzel képviselőtársaim is egyetértenek. De az is elég beszédes, hogy itt vagyunk, önöknek a legfontosabb a lakhatás, hogy ezt biztosítsuk a magyar embereknek, a Fidesz képviselőcsoportjából Böröcz László képviselőtársam van itt, a KDNP képviselőcsoportjából pedig Nacsa Lőrinc képviselőtársam ‑ ennyi. A 133 emberből ‑ itt van még az államtitkár úr, de most ő nem abban a minőségében, tehát mondhatjuk azt, hogy ‑ ketten vannak itt. Ennyire fontos önöknek a lakhatás.

Mi, ellenzéki képviselők azért vagyunk itt, hogy elmondjuk, hogy ez a jogszabály minden képzeletet felülmúlóan úgy rossz, ahogy van ‑ alulmúlóan, bocsánat, minden képzeletet alulmúl az, hogy ez a javaslat idekerült. És amikor a gazdasági bizottsági ülésen Manninger Jenő képviselőtársam azt mondta: de hát, képviselő asszony, csak arról döntünk, hogy tárgysorozatba kerüljön‑e ez a törvényjavaslat, hát, mondtam, hogy már az sem épelméjű, aki azt megszavazza, hogy idekerüljön a Ház elé. Hát látható volt már akkor, hogy mindenféle ágon rossz javaslat van benne, mert… Elnézést, nem szeretném, hogyha a Ház méltóságát sértenék azok a szavak, amelyeket használok, nagyon vigyázok, nehogy az elnök úr elvegye tőlem a szót, tehát próbálok abban a mederben maradni, de egészen egyszerűen elképesztő, ami a javaslatban benne van ‑ mert ma még előttünk az a javaslat van; amiről a képviselőtársam beszél, az még nincs itt a Ház előtt. Majd ott találkozunk megint a Gazdasági bizottság ülésén, ahol majd el fogja mondani képviselőtársam, hogy ezt meg ezt meg ezt meg ezt meg ezt módosítottuk, ami már köszönőviszonyban nem lesz azzal, amit múlt héten hétfőn a Gazdasági bizottság engedett tárgysorozatba venni.

Tehát, képviselőtársaim, én azt gondolom, hogy az elmúlt percekben, sőt mondhatnánk azt, hogy órákban képviselőtársaim az ellenzéki oldalon elmondták, hogy ezer sebből vérzik a javaslat, és magyarázhatnak önök mindent, de nem mondhatunk igent semmiféle lakásprivatizációra, ami a magyar embereknek és a magyar önkormányzatoknak kárt okoz. Mi igent mondunk a bérlakásprogramra, és ezt is elmondtam Böröcz képviselőtársamnak. Ha jól tudom ‑ bár ebben nincsenek teljes információim ‑, képviselőtársam volt alpolgármester (Böröcz László bólogat.), hogyha volt alpolgármester, akkor tudja nagyon jól, hogy tartani kell fogadóórát. És ezeken a fogadóórákon, amikor alpolgármesterként ott ül az ember, és bejön oda egy család, és esetleg a gyermeke is ott van, és sír, hogy adjunk neki önkormányzati bérlakást, és lehet mondani, hogy 21 ezer bérlakás most szabadon van Magyarországon, de azok nem azért vannak szabadon, mert ne lenne, aki beköltözne oda, hanem azért, mert már réges-régen fel kellett volna újítani ezeket a bérlakásokat, és réges-régen meg kellett volna segíteni az önkormányzatokat, és nem elvonni, amit az Orbán-kormány most már 2019 októbere óta tesz, nem; támogatni kellett volna, hogy felújítsák, és igenis 21 ezer rászoruló család már beköltözhetett volna valamilyen bérlakásba. Önök erre mondanak nemet, amikor azt mondják, hogy lakásprivatizáció, és adjuk el a meglévő ingatlanokat. És elhiszem, hogy iszonyatosan ciki önöknek, hogy a teljes média támadta ezt a javaslatot, és hogy a kormánypárti polgármesterek is nekiestek ennek a javaslatnak, tényleg tök ciki, és tényleg sajnálom önt. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)