Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Igen, megint fontos törvényjavaslat van előttünk, és egy nagyon régi probléma, azt gondolom, hogy évszázados probléma nemcsak Magyarországon, hanem máshol is, Európában, illetve Európán kívül is: az eljárások elhúzódása.

Erre vonatkozóan: én harminc éve vagyok a jogi szakmában, de a harminc évben a bírósági igazgatási vezetőknek mindig fontos szempontja volt az, hogy próbálják meg felszámolni az elhúzódó eljárásokat, próbálják felgyorsítani az eljárásokat. Ehhez képest, hát, azt látjuk, hogy nem mindig sikerült igazán, és ma is folyamatban vannak, és odáig jutottunk, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága már kialakított egy gyakorlatot, ami alapján az elhúzódó perek esetén megállapítanak egy bizonyos díjat ezeknek a személyeknek, akiknek elhúzódott a peres eljárása.

Nyilván ezek megelőzésére, hogy ne kerüljenek ki ezek az eljárások, azért születik ez a jogszabály. Azt gondolom, hogy fontos jogszabály, és ennek kettős eredménye is lehet, hiszen egyrészről nem az Európai Emberi Jogi Bíróság, az EJEB fog ezután erről fog dönteni, hanem itt, Magyarországon döntünk róla, és abban is bízunk, hogy ha a bíróságok folyamatosan látják, hogy itt, Magyarországon ezzel kapcsolatban tervek vannak, akkor talán ők is gyorsabban fognak dolgozni bizonyos esetekben.

És hogy miért húzódtak el ezek az eljárások, Bajkai képviselőtársam már erről beszélt, hogy bizony, sokszor nem a bíróság hibája az, hogy ez elhúzódik, és valóban én is mindenféleképpen szót akartam emelni, mert nyilván az ember több évtizedes ügyvédi gyakorlattal látta azt, amikor az ügyvédek közösen jelentik be, hogy ők bizony kérik az eljárás szünetelését, aztán az eljárás hat hónapig szünetel.

Aztán az eljárás utána újraindul, mert valamelyik kéri, aztán újra leszünetel hat hónapra, majd újra és újra, mert éppen senki nem tett semmit a bizonyítékok beszerzéséért, meg így kényelmesebb, és a többi, aztán szépen belefutunk egy négy-öt-nyolc éves időszakba, és bizony a bíróság itt semmit sem tehet, hiszen ha a két fél közösen kéri és a polgári perrendtartás lehetőséget ad a szünetelésre, tehát nem tartozik a kivételek közé, akkor bizony ezt a szünetelést a bíróságnak el kell rendelni.

Illetve a másik dolog, amikor amiatt húzódik, mert a felek határidőre nem adják be a bizonyítékokat, nem terjesztik elő a megfelelő kérelmüket időben, és a többi, tehát elhúzódik. De bizony sajnos azt is tapaszaljuk, hogy sokszor az ügyfelektől, illetve az eljáró ügyvédeken kívül álló okok okozzák ezeket a bírósági eljárási elhúzódásokat.

Erre az esetre: korábban, ha most a legutóbbi évtized tapasztalatát nézzük, akkor azt látjuk, hogy Handó Tünde az OBH elnökeként kísérletet tett ezeknek az ügyeknek a felgyorsítására, és bizony komoly jelenéseket kellett írnia annak, akinek két évnél hosszabb ideig tartó, elhúzódó ügye volt, illetve vizsgálat is folyt, hogy miért vannak ezek az ügyek. A jelentéseket mindig le kellett tenni az asztalra.

Nagyon örültem annak, amikor Senyei elnök úr, aki Handó Tündét követte ezen a poszton, elmondta, hogy ebben ő alapvetően más hozzáállást akar, ami nem azt jelenti, hogy ki akarja engedni a határidőket, de ő teljesen másként akarja számonkérni a bírókat a két éven túl elhúzódó ügyekért. És sokszor az kiderült, hogy ennek az volt a problémája, a két álláspont közötti probléma az volt, hogy nagyon gyakran Handó Tünde elnöksége alatt a két éven túl elhúzódó ügyeknél ez a gyorsítás a minőség rovására ment. Tehát sokszor már azért csapták össze a bírók már két évhez közeledő ügynél az ügyet, és inkább hoztak egy rossz ítéletet, csak hogy ne kelljen majd erről jelentést írniuk, ne kelljen külön indokolás, ne induljon ellenük adott esetben vizsgálat. Ha rossz ítélet van, akkor abból nem lesz semmi problémája, és inkább hozott egy rossz ítéletet, ami nem volt kellően megalapozott.

És ez mihez járul hozzá? Természetesen az eljárás elhúzódásához, hiszen majd a másodfokú bíróság a jogorvoslat során látja, hogy nincs kellőképpen bizonyítva, ezt majd hatályon kívül fogja helyezni, maga az eljárás újrakezdődik, és már simán bele is futottunk egy ötéves eljárásba, és ebben az ötéves eljárásban pedig már majd az Emberi Jogi Bíróság ki fogja mondani, hogy bizony, itt kár érte azt az illetőt, és meg fogja állapítani. Ezért jó, hogy ez a jogszabály most megszületik, és ez alapján lesz lehetősége arra mindenkinek, hogy tisztában legyen azzal, hogy milyen feltételek esetén és mire lesz jogosult valaki.

Ami nekem egy kicsit nem tetszett, az az, hogy itt teljes mértékben a kormány kezébe van adva az összegszerűség meghatározása. Én azt gondolom, hogy ha magát a jogszabályt az Országgyűlés fogja elfogadni, akkor ezzel kapcsolatban az összegszerűségeknek vagy tól-ig értékhatárnak a meghatározása véleményem szerint az Országgyűlésnek a feladata kellene hogy legyen adott esetben. De hát, most, jelen pillanatban ez a törvénytervezet van. Maga a törvénytervezet nyilván jobb, mint a semmi, mint ha ez nem lenne. Tehát azt gondolom, hogy mindenképpen fontos, hogy ez mielőbb bevezetésre kerüljön.

És bízunk abban, hogy az Országos Bírósági Hivatal vezetője, illetve az igazgatási vezetők, akár a törvényszéki igazgatási vezetők, illetve a járási bírósági igazgatási vezetők is egyre inkább tapasztalatot szereznek abban, hogy hogyan lehet az eljárásokat gyorsítani, és milyen módon lehet úgy a bírákat a gyorsabb munkára ösztökélni oly módon, hogy ez ne menjen a minőség rovására. Mert én azt gondolom, hogy a minőség mindig fontosabb, mint a mennyiség, és inkább az időpont húzódjon, de jó ítélet legyen, igazságos ítélet legyen, olyan ítélet legyen, ami megalapozza az emberek bíróságokba vetett bizalmát, mert ez nagyon fontos kérdés.

Ha rátérünk a konkrét jogszabályra, akkor látjuk azt, hogy az európai jogok európai egyezményének 6. cikke, illetve 13. cikke képezi ennek a jogszabálynak is az alapját, ami az Alaptörvény 28. cikkében is megjelenik, ez pedig a hatékony jogorvoslathoz való jog deklarálása. Hát, ezzel kapcsolatban azért lenne egy-két megjegyzésem, ami nem ehhez a jogszabályhoz tartozik ugyan, de amit folyamatosan szoktunk mondani itt az Országgyűlésben, az Állami Számvevőszék problémája, amikor az Állami Számvevőszék hoz egy megállapítást, akkor azzal szemben például ez az Alaptörvényben lefektetett jogorvoslati jog nem jelenik meg, és az ellen semmifajta jogorvoslat nincs, holott abból fakadóan nagyon komoly pénzügyi követelések származhatnak.

Így például említeném a Jobbikot ért több száz milliós, 700 milliós bírságot is, ami egy ilyen állami számvevőszéki vizsgálat jegyzőkönyve alapján született, ami ellen semmi jogorvoslat nincsen. Tehát hiába van meg az Alaptörvényben biztosított jog, ha ezt az Állami Számvevőszék ügyeiben nem lehet alkalmazni, illetve idehoznám Kövér elnök úrnak a bírságolós ügyeit is, aminek a jogorvoslata azért itt történik, ahol kétharmados fideszes többség van, aki nyilván soha nem fogja felülbírálni; és ez már meg is mutatkozott az eddigi gyakorlatban is. Tehát itt sem érvényesül álláspontom szerint a jogorvoslathoz való jog, de minden esetben mi üdvözöljük azt, amikor az Alaptörvénynek ez a kötelezettsége valamilyen szinten érvényesül, így ebben a jogszabályban azért reméljük, hogy érvényesülni fog.

Egy teljesen új rendszer kerül kidolgozásra, egy új fogalom, egy új jogi fogalom kerül bevezetésre vagyoni elégtétel néven, és új jogkövetkezmények is kerülnek ide, és valóban igaz, hogy nehéz lenne besorolni ezt, hiszen nem kártalanításról, nem kártérítésről beszélünk, és nem sérelemről beszélünk, éppen ezért került sor ez esetben a vagyoni elégtétel fogalmának bevezetésére, ami sui generis jogintézménynek minősül, és alapjogvédelmet lát el, tehát nyilván ez is nagyon fontos.

(16.00)

A törvényjavaslat meghatározza az egyik legfontosabb célt, a hatékonyság és a gyorsaság ösztönzését ‑ ezzel nyilván teljes mértékben egyet lehet érteni ‑ , illetve a jogorvoslat megteremtését. Erről beszéltem, hogy mennyire fontos a jogorvoslat kérdése, és erre került bevezetésre ez az új jogintézmény, a vagyoni elégtétel.

És nyilván meghatározza ez a jogszabály, hogy hogyan kell értelmezni, hogy mikor húzódik el egy eljárás; általánosan öt évről beszélünk. Ha öt évnél hosszabb ideig tart ‑ az elsőfokú eljárás kezdő napjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének a napjáig számítjuk ezeket a napokat, tehát itt öt évről beszélünk ‑ , és mint Bajkai képviselőtársam kitért rá, azért vannak speciális esetek, amikor nem szabad ezt az öt évet figyelembe venni, hiszen vannak olyan ügyek, mint a személyi állapotot érintő perek, a kisgyermekek tartására irányuló perek, ahol nagyon fontos, hogy azért az a gyerek ne váljon felnőtté, mire a bíróság ítéletet hoz, bizony egy tartási kérdésben vagy egy gyermekelhelyezési kérdésben azért sokkal rövidebb határidőről kell beszélnünk, és ezt a törvényben meg is találjuk. Ezekben az esetekben, ha az észszerű határidőn belül nem valósul meg, ebben az esetben sérül az állampolgár alapvető joga, és ezáltal lesz jogosult erre a vagyoni elégtételre, aminek, mint mondottam, és egy kicsit bíráló hangnemmel illettem, kormányrendelet határozza meg a pénzbeli mértékét, és nem pedig a törvényben fogjuk ezt megállapítani. Tehát emiatt van bennem némi kritikai érzés a törvényjavaslattal kapcsolatban.

Nyilván nem jár a félnek elégtétel abban az esetben, hogyha az Emberi Jogok Európai Bírósága már hozott ítéletet vagy folyamatban van az ítélet, és nyilván nagyon helyes, hogy a bíróságnak ezt vizsgálnia kell, hogy volt‑e már ilyen ítélet, marasztalták‑e el esetleg a magyar államot ebben, illetve hogy van‑e folyamatban eljárás az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

A vagyoni elégtételt tehát az első fokon eljárt bírósággal szemben kell érvényesíteni, és itt meghatározza a hatáskört, az illetékességet is a törvényjavaslat, mely szerint majd a Debreceni Törvényszék, illetve a Pécsi Törvényszék fog eljárni. Az nagyon helyes, hogy a saját ügyeikben ezek a bíróságok nem járhatnak el, hanem éppen hogy más terület bírósága fogja megkapni, amelynél az alapügy illetékességi okok miatt nem lehetett jelen. Tehát nem az ő bíróságának az ügyei lesznek, hanem teljesen más területről érkeznek ide a Debreceni Törvényszékre és a Pécsi Törvényszékre.

Meghatározza a jogszabály az időpontot is, hogy meddig lehet ezt előterjeszteni, illetve azt is, hogy a bíróságoknak egy nagyon kötött határideje van eljárni ezekben az ügyekben. Ez alapvetően 15 nap, és azt követően is majd 30 napon belül elleniratot kell előterjeszteni a bíróságnak, majd 3 hónapon belül az érdemi határozatot az eljáró bíróságnak meg kell hoznia. Ez azt jelenti, hogy viszonylag rövid határidőn belül ezek az eljárások be fognak fejeződni, és minél hamarabb hozzá fog jutni ehhez a vagyoni elégtételhez, már amennyiben megalapozott a kérelme az ügyfélnek, akkor ehhez hozzá fog jutni, kivéve természetesen akkor, és ezt a jogszabály külön kiemeli, hogyha a kérelmező érdekkörében felmerült elhárítható ok miatt szükségtelenül telt el ez az idő, és ezért húzódott el ez az eljárás ennyire.

Tehát összességében, a törvénnyel egyet lehet érteni. 2022. január 1-jén lép hatályba a jogszabály, és 2022. december 31. napjáig a vagyoni elégtétel iránti igény csak a jogerősen befejezett bírósági eljárási esetekben érvényesíthető.

És még egy fontos dolog, hogy illetékfeljegyzési jog illeti meg a kérelmezőt, tehát amennyiben megalapozott az ő igénye, a kérelme, akkor neki illetéket majd ezért nem kell fizetni. Nyilván abban az esetben, ha megalapozatlan volt, akkor ez utólag kiszabásra kerül, tehát ezzel az ügyfél érdekei nem sérülnek. Amennyiben igaza van, erre nem kell külön pénzt előlegezni semmilyen formában.

Mindezek alapján én azt gondolom, hogy nyilván lehetne ettől jobb jogszabályt is hozni, de most nyilván fontosabb az, hogy ne kerüljenek ki ezek az ügyek az európai uniós színtérre. Nyilván az összegszerűség kapcsán is azért tapasztaltuk, hogy az európai uniós bíróságok más, sokkal magasabb nagyságrendben állapítanak meg adott esetben kártérítést a magyar állammal szemben, így viszont mindenki tisztában lesz azzal, hogy milyen jogsértéses téma vagy milyen elhúzódás esetén, milyen összegszerűségben lehet majd vagyoni elégtétel iránti kérelmet benyújtani a bíróságon. Mindezek alapján a jogszabálytervezet támogatandó. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)