Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az észszerű időn belüli eljáráshoz való jog érvényesülésének biztosítása jogos társadalmi elvárás. Mindenkinek alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy a részvételével zajló perben a bíróság a jogait és kötelezettségeit észszerű határidőn belül bírálja el. Ezt a jogot egyrészt deklarálja az Alaptörvény, de az észszerű időn belüli eljáráshoz való jog, valamint azzal összefüggésben a hatékony jogorvoslathoz való jog érvényesülése iránti igény megjelenik nemzetközi kötelezettségvállalásainkban is. Magyarország az emberi jogok európai egyezményének megerősítésével vállalta, hogy biztosítja az észszerű időn belüli eljáráshoz való jog érvényesülését.

Az általam most bemutatni szándékozott törvényjavaslat nem előzmény nélküli, csupán az észszerű időn belüli eljáráshoz való jog kiteljesítésére irányuló kormányzati törekvés egyik önálló lépése. A kormány nem csupán jelenleg, hanem az elmúlt években is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy mind a bírósági eljárásokra vonatkozó eljárásjogi törvények megújításával, mind egyéb törvények módosításával gyorsítsa és hatékonyabbá tegye a döntéshozatali folyamatokat. A legfontosabb ezzel kapcsolatos jogalkotási lépésnek az új eljárásjogi kódexek megalkotása tekinthető.

Mint az önök előtt is ismeretes, 2018. január 1. napján hatályba lépett az új polgári perrendtartásról szóló törvény, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény, valamint 2018. július 1. napján hatályba lépett az új büntetőeljárásról szóló törvény is. Ezek a kódexek számtalan olyan szabályt tartalmaznak, amelyek annak biztosítására hivatottak, hogy a magyar bírósági eljárások indokolatlan elhúzódás nélkül, feszes menetrendben, az eljárások szükségtelen elhúzódását eredményező tényezők kiiktatásával, észszerű időn belül kerüljenek eredményesen lefolytatásra. Megújult eljárásjogunkban a hangsúly tehát a perkoncentráció rendszerszintű biztosítására helyeződik, emellett megjelennek a nagyobb fokú hatékonyság irányába mutató új jogintézmények is. Hogy csak néhány példát említsek: ilyen jogintézmény a polgári perekben az osztott perszerkezet bevezetése, azaz a perelőkészítés hatékonyabb mederbe terelése, az eljárás előrehaladását támogató bírói közrehatási tevékenység erősítése, a hatékonyabb bírói fellépés lehetővé tétele.

Ha a polgári peres eljárásokkal kapcsolatos bírósági statisztikai adatokat az elmúlt évek viszonylatában vizsgáljuk, akkor tetten érhető, hogy az eljárások lefolytatásának időtartama csökkenő tendenciát mutat, amely a koncentráltabb eljárási menetrend bevezetésének indokoltságát igazolja. Amellett azonban, hogy a kormány ezeknek az új eljárásjogi kódexeknek a megalkotásával rendszerszinten kívánta elejét venni a bírósági eljárások elhúzódásának, a mai napon tárgyalásra kerülő törvényjavaslat olyan további jogvédelmi eszköz igénybevételének a lehetőségét kívánja megteremteni, amely tovább ösztönzi a polgári peres eljárások időszerű lefolytatását, és az indokolatlanul elhúzódó eljárások vonatkozásában utólagos kompenzációval nyújt elégtételt a jogkeresők számára.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat elsődleges célja, hogy egyedi jogvédelmet nyújtó megoldással járuljon hozzá e jog kiteljesedéséhez, a nemzetközi normáknak való megfeleléshez. E törvényjavaslat célzottan a polgári peres eljárások időszerűségének ösztönzésére, illetve az ilyen eljárások elhúzódásával kapcsolatos jogsérelem kompenzálására nyújt jogorvoslati lehetőséget, a polgári eljárásjog és az ahhoz kapcsolódó jogalkalmazás sajátosságainak figyelembevételével. Indokolt ugyanis a jogsérelem orvoslását szolgáló, kompenzációt nyújtó szabályozást az egyes ágazati szabályrendszerekhez egyedileg hozzáigazítani, mert az eljárások eltérő jogági jellege eltérő megoldásokat kíván. A törvényjavaslat szabályozási megoldásai az Emberi Jogok Európai Bíróságának az egyezménnyel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát is fokozottan figyelembe veszik annak érdekében, hogy valóban hatékony jogorvoslati lehetőség álljon rendelkezésre az esetleges jogsérelmek orvoslására.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül ismertessem a törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseit, amelyek biztosítják a bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos egyedi jogvédelem megvalósulását. A törvényjavaslat speciális jogvédelem alá helyezi a polgári peres eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jogot, vagyoni elégtétel néven új jogkövetkezményt határoz meg az alapjogi sérelem kompenzálására, valamint önálló eljárási rendet határoz meg a vagyoni elégtétel iránti igények érvényesítésére.

A törvényjavaslat központi eleme az újfajta vagyoni kompenzáció jogintézményének, az úgynevezett vagyoni elégtételnek a megteremtése, amelyet indokolt elhatárolni a kártalanítás, a kártérítés, illetve a sérelemdíj intézményeitől. A vagyoni elégtétel az eljárásban félként részt vett személyt az alapvető jogának sérelmére tekintettel illeti meg, amennyiben az eljárás a törvényjavaslat alapján meghatározható, észszerűnek tekinthető időtartamot túllépi.

Kiemelést érdemel, hogy nem valamely kár bekövetkezése vagy személyiségi jog megsértése, hanem a konkrét alapjog sérelme a vagyoni elégtétel megítélésének az alapja, ezért a törvényjavaslat szerinti eljárás nem akadályozza meg a felet abban, hogy az általános eljárási szabályok szerint pert indítson a bírósági eljárás elhúzódásával összefüggésben őt ért kár, illetve személyiségijog-sérelem orvoslása érdekében.

A törvényjavaslat meghatározza azokat az észszerűnek tekinthető időtartamokat, amelyeknek feltétlenül elégségesnek kell lenniük ahhoz, hogy a bíróság az adott ügyben a megalapozott döntéséhez szükséges eljárási cselekményeket lefolytassa vagy lefolytattassa. Ezen időtartamok túllépése az, amelyet a jogalkotó a bírósági eljárás tekintetében objektív szempontból olyannak tekint, amely alkalmas az alapvető jog megsértésére.

A törvényjavaslat a teljes polgári peres eljárás befejezéséhez általánosan hatvan hónapos, azaz ötéves időtartamot nyilvánít feltétlenül elégségesnek. Meghatározott, gyorsabb elbírálást igénylő ügyek, például személyállapoti perek, gyermek tartása iránt indított perek, munkaügyi perek esetén rövidebb, hároméves objektív időtartam kerül meghatározásra a teljes bírósági eljárás ‑ értve ez alatt az elsőfokú eljáráshoz kapcsolódó rendes és rendkívüli perorvoslati eljárásokat is ‑ vonatkozásában.

A szabályozás a jogsérelem gyorsabb orvoslását igénylő ügyekhez kapcsolódó szigorúbb követelményekkel arra is ösztönzőleg kíván hatni, hogy ezekben az ügyekben hamarabb szülessenek meg a jogvédelmet garantáló érdemi döntések.

Külön meghatározásra kerül a törvényjavaslatban az is, hogy az egyes bírósági szintekhez kapcsolódó eljárások ‑ például az elsőfokú eljárás vagy a másodfokú eljárás ‑ időtartama meddig minősíthető észszerűnek. Ennek oka, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának az egyezménnyel kapcsolatos ítélkezési gyakorlata alapján nemcsak a teljes eljárás elhúzódása esetén, hanem adott esetben meghatározott eljárási szakasz szükségtelen elhúzódása esetén is indokolt vizsgálni az észszerű időtartam követelményének teljesülését, és kompenzálni az azzal kapcsolatos jogsérelmet. Ennek megfelelően például személyi állapotot érintő ügyekben, ha az elsőfokú eljárás lefolytatása a másfél évet meghaladja, akkor azzal kapcsolatban már vagyoni elégtétel jár.

(15.40)

Természetesen alapvető elvárás, hogy a peres eljárások a lehető legrövidebb időtartamon belül befejeződjenek, a törvényjavaslat ugyanakkor az észszerűnek már semmiképpen sem tekinthető időtartamok túllépése esetére garantálja az igényérvényesítés lehetőségét.

Ha azonban az egyedi ügy körülményei indokolják, a kompenzációt elbíráló bíróság a törvényjavaslatban meghatározott időtartamoknál rövidebb időtartamban is meghatározhatja az adott eljárás vagy eljárási szakasz lefolytatásához szükséges észszerű időtartamot, és dönthet a kompenzáció megítéléséről. Ez a fajta rugalmas, mérlegelést engedő szabályozás felel meg leginkább az emberi jogok európai egyezményén alapuló elvárásoknak.

Vagyoni elégtétel iránti igény folyamatban lévő és jogerősen befejezett bírósági eljárással kapcsolatban is érvényesíthető a törvényjavaslat alapján azzal, hogy a törvényjavaslat várható hatálybalépését követő egyéves, a bírósági szervezetrendszer fokozatos felkészülését segítő átmeneti időszakban csak jogerősen befejezett ügyekkel kapcsolatban lesz lehetőség igényérvényesítésre. A vagyoni elégtétel iránti igény bíróság előtti érvényesítésére vonatkozó eljárási szabályok kialakítása során is alapvető szempont volt a hatékonyság biztosítása. Az igény bírósági polgári nemperes eljárásban érvényesíthető, az alapul szolgáló ügyben nem érintett, kizárólagos illetékességű bíróságok előtt. Az igényérvényesítési eljárást az elhúzódó ügyben első fokon eljárt törvényszékkel szemben kell megindítani. Ha első fokon járásbíróság járt el, akkor az eljárást azzal a törvényszékkel szemben kell megindítani, amelynek illetékességi területéhez az első fokon eljárt járásbíróság tartozik. A megítélésre kerülő vagyoni elégtételt tehát a törvényjavaslat alapján az elhúzódó ügyben érintett bíróságoknak kell teljesítenie.

Az igényérvényesítési eljárásban okirati bizonyításnak van helye. A hatékony és gyors ügyintézés érdekében az eljáró bíróság írásbeli eljárás keretei között, a rendelkezésre álló bírósági iratok és a felek által szolgáltatott egyéb adatok alapján dönt. A felek érdemi nyilatkozatainak, vagyis az eljárást megindító kérelemnek és az elleniratnak a beérkezését követően az eljáró bíróságnak három hónapon belül le kell folytatnia a szükséges bizonyítást, és eljárást befejező érdemi határozatát is meg kell hoznia. E határidőkeret meghatározása is azt a célt szolgálja, hogy az igényérvényesítő észszerű időn belül, megfelelő kompenzációban részesüljön. Ha a bíróság megállapítja, hogy a vagyoni elégtétel jár a kérelmezőnek, akkor kormányrendeletben meghatározott díjtétel és számítási mód alapján határozza meg a vagyoni elégtétel összegét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Záró gondolatként ismételten hangsúlyozom, hogy a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló törvényjavaslat az önök által már elfogadott, megújult polgári eljárásjogi szabályozáshoz kapcsolódik, annak alapvető célkitűzését, a perhatékonyság és az észszerű határidőn belül történő jogérvényesítés kiteljesedését kívánja előmozdítani azáltal, hogy hathatós jogkövetkezményt helyez kilátásba e követelmények nem teljes körű érvényesülése esetére.

Kérem a tisztelt Országgyűléstől a törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)