Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is engedjék meg, hogy megköszönjem önöknek azt a munkát, amelyet a 2022. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadása érdekében az elmúlt három napban végeztek. Úgy látom, ez a vita nemcsak a 2022-es törvényjavaslat részleteiről, egyes számairól, hanem arról a gazdaságpolitikáról és értékrendről is szólt, amelyet a kormány 2010 óta követ. Ezen a gazdaságpolitikán és ezen az értékrenden nem kívántunk változtatni, így az önök előtt lévő törvényjavaslat a járvány okozta helyzetben sem változott. Munkaalapú társadalmat építünk, tehát támogatjuk a munkahelyek megőrzését és újak létrehozását, és Magyarország jövőbeli gazdasági pozícióit a teljesítmény emelésével, a beruházások, az innováció és a területileg is kiegyensúlyozott növekedés támogatásával kívánjuk elérni, és mindemellett kiemelt figyelmet fordítunk a családok megerősítésére, az időskorúak megbecsülésére és a gyermeknevelés támogatására.

(14.00)

Meggyőződésünk, hogy ez az értékalapú gazdaságpolitika az elmúlt években sikeres volt. Ezt bizonyítják azok az adatok, mely szerint a magyar gazdaság a 2010-es teljesítményéhez képest ma 30 százalékkal nagyobb teljesítményre képes. Ezt bizonyítja az, hogy a válság ellenére is a 2010-es foglalkoztatotti adathoz képest ma mintegy 800 ezer fővel többen dolgoznak, és ezt bizonyítja az is, hogy az átlagkeresetek és a reálkeresetek 2012 óta minden évben érdemi szinten emelkedtek. A családok segítése szempontjából pedig érdemes elmondani, hogy ma a gyermekvállalás könnyebb az anyagi körülményeket tekintve, mint volt jó pár évvel ezelőtt. Ma nagyobb a gyermekvállalási kedv, noha a termékenységi ráta a kívánt 2 fölötti értéket még nem érte el.

A jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban a munka és a családok támogatásának primátusa mellett 5,9 százalékos hiánycéllal, 3 százalékos inflációval, dinamikus 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk. A hiány és a gazdasági növekedés tervezett szintjének köszönhetően az adósságráta a 2012-19 közötti folyamatos csökkenést követően, a 2020-as gazdasági világválság miatti növekedést követően 2021-ben és 2022-ben is csökkenni tud. Azzal számolunk, hogy az idei évben 80 százalék alá, jövőre pedig 79,3 százalékra mérséklődik a GDP-arányos adósságráta. Egyes ellenzéki képviselők az ezekre a sarokszámokra vonatkozó kormányzati előrejelzéseket kétségbe vonták, a gazdasági növekedési tervszámot túl optimistának, az inflációt alultervezettnek, az adósságcsökkenés tervezett ütemét hibahatáron belülinek minősítették. A makrogazdasági pályát mindig övező bizonytalanság ellenére azt kell mondanunk, hogy nemcsak a kormány, hanem a Költségvetési Tanács, a jegybank és az Európai Bizottság álláspontja szerint is a makropálya számai reálisak. Az idei első negyedéves európai összehasonlításban kiemelkedően jó GDP-adatok fényében még inkább szilárdnak kell minősítsük a költségvetési tervezet makrogazdasági fundamentumát.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

(A jegyzői széket Móring József Attila és Tordai Bence foglalja el.)

Tisztelt Ház! A jövő évi költségvetés középpontjában a gazdaság-újraindítási akcióterv áll, amely a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programja. Az akcióterv végrehajtása lehetővé teszi, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés eszközeit is felhasználjuk azért, hogy mindenki, aki elveszítette a munkahelyét, vissza tudja azt szerezni, vagy új munkahelyet kaphasson, és minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia az üzletét, újra tudja azt indítani, sőt lehetőség szerint tovább tudja azt fejleszteni.

Ellenzéki oldalról erőteljes kritika érte a fejlesztésekre alapozott újraindítási politikát. Úgy fogalmaztak egyes ellenzéki felszólalók, mint ha csak betonba öntenénk a pénzeket, a beruházások mindössze erről szólnának. Más ellenzéki képviselők viszont, szöges ellentétben az előbbiekkel, még több beruházásra tettek javaslatot, például sokan a költségvetésben tervezettnél is nagyobb összegű támogatásban részesítenék az útfelújítási programot. Úgy vélem, a költségvetés ezen ellentmondásos törekvések közt a helyes középutat találja meg. Alapvető érdekünk, hogy a magas beruházási rátát fenntartsuk mind az állam által finanszírozott beruházások, mind a magánszféra beruházásai tekintetében, hiszen történelmi tapasztalat, hogy csak ez jelenthet tartós gazdasági felzárkózást, csak ez biztosíthatja a munkahelyek tartósan magas szintjét.

Elsődleges célunk, hogy mindnyájan az elsődleges munkaerőpiacon találják meg a helyüket. Az a folyamat, ami például a közfoglalkoztatottak számának a csökkenésében látható, folytatódjon a következő időszakban is. Zárójelben jegyzem meg, hogy volt olyan időszak, amikor bőven 200 ezer fölött volt a közfoglalkoztatottak száma, ma 90 ezer körüli ez a szám a válság ellenére is.

Elhangzott, hogy a költségvetésitörvény-tervezet széles rétegek, nyugdíjasok, a járvány miatt munkahelyüket vesztők elszegényedését fogja eredményezni, mivel nem biztosít elégséges forrást ezekre a célokra. Az ellenzéki javaslatok közül több arról árulkodik, hogy sokan még mindig segélyektől várják a megoldást a szociális problémákra. Egyes szociális támogatások kétszeresére, háromszorosára való emelésére vonatkozó javaslatok hangzottak el a plénum előtt. Kicsit is életszerűen tekintve ezeket, világos, hogy ilyen intézkedésekkel nem támogathatók a járvány által teremtett családi krízishelyzetek. Az ilyen megoldások több száz-, ha nem ezermilliárdos terhet jelentenének a költségvetésnek és így közvetve az adófizetőknek, ugyanakkor fenntartható megoldást nyilvánvalóan nem jelentenének.

Most, amikor a Covid-19-vírus egy olyan gazdasági válságot eredményezett, amely súlyosabb a 2008-9-es válságnál, s világgazdasági szinten érdemben nagyobb a visszaesés most, mint bő tíz évvel ezelőtt, értelemszerűen Magyarországot is érintette ez a folyamat, a magyar gazdaság teljesítménye is csökkent ‑ pozitív az, hogy kisebb mértékben, mint az uniós átlag ‑, és bizony ez a magyar vállalkozásokra, a magyar családokra is hatással volt. Ismétlem, ebből a negatív helyzetből ugyanakkor csak úgy tudunk kikerülni, ha nem a munkanélkülilétben maradást támogatjuk, hanem minél előbb megpróbáljuk visszasegíteni az állásukat veszítetteket a munkaerőpiacra, és talán ezt megelőzően a vállalkozások támogatásával, új beruházások finanszírozásával elérni azt, hogy ne is legyenek munkanélküliek az emberek.

Valódi megoldást a munkahelyek megvédése és teremtése jelent. Ennek kis eleme a bértámogatás lehet, de ismétlem, mi hiszünk abban, hogy a beruházások támogatásával tartósan tudjuk megvédeni a munkahelyeket, és fenn tudjuk tartani azt a bérnövekedést, amely egyébként az állásban maradók tekintetében 2020-ban is jellemezte a magyar gazdaságot. Átlagbér- és inflációval korrigált reálbér-növekedés valósult meg a tavalyi évben is.

Ezt a politikát folytatva tehát a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot gazdaság-újraindítási költségvetésnek hívjuk, amelynek fő eleme a gazdaság-újraindítási akcióterv. Ez az akcióterv 2022-ben a GDP 13 százalékát kitevő összesen 7308 milliárd forint rendelkezésre állását jelenti. A fejlesztést és munkahelymegtartást, -teremtést kombináló válságkezelő kormányzati gazdaságpolitika 2020-ban már bizonyított, hiszen azt látjuk, hogy a gazdasági visszaesés az említettek szerint kisebb, a háztartások fogyasztásának csökkenése jóval mérsékeltebb, és a foglalkoztatási szint is magasabb volt, mint az Unióban általában.

A súlyos anyagi nélkülözésnek kitettek aránya, köztük a nyugdíjasoké is folyamatosan csökkent az elmúlt években. Ellenzéki képviselők, mint a vitában is világossá vált, ennek ellenére az uniós országok többségében vagy számos országban jellemző segélyalapú megoldásokat kívántak volna még 2022-ben is alkalmazni, véleményem szerint elhibázottan.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nincs olyan költségvetés, amely kapcsán ne lehetne azt elmondani, hogy valamely területre még többet költsünk. A vita során számos javaslat fogalmazódott meg, több kritika hangzott el, hogy mely területekre kellene még több pénzt biztosítani. Másfelől viszont olyan bírálatokat is hallottunk, hogy a kormány felelőtlenül jár el, amikor az elmúlt tíz év legnagyobb hiányát tervező költségvetéssel áll elő, noha ez a jövő évi hiányszint már csökkenést mutat a módosítandó 2020-21. évi hiányszinthez képest. Szögezzük le, hogy a 2022-es költségvetés uniós összehasonlításban elfogadható, az uniós költségvetési szabályok átmeneti, Európai Bizottság általi felfüggesztésének megfelelő, átlagos hiánycél mellett szinte minden területre több forrást biztosít, mint egy évvel korábban. Tesszük ezt a sokszor példaként említett anticiklikus, a piaci folyamatokat ellensúlyozó állami politika jegyében is.

Mindezekkel összhangban egészségügyi célokra mintegy 2884 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ami közel 1700 milliárd forinttal több, mint amennyi a 2010-es évben volt, és mintegy 770 milliárd forinttal magasabb az idei évi forrásoknál. Az oktatásra szánt források jövőre meghaladják a 2180 milliárd forintot. Ez több mint 735 milliárd forintos növekedést jelent 2010-hez képest. Itt jegyezném meg, hogy nemcsak a közoktatási, hanem a felsőoktatási kiadások is növekednek, ugyanakkor a modellváltó intézmények tekintetében a központi költségvetési javaslat már csak az intézmények támogatását tartalmazza, az adott szervezetek saját bevételeit nem.

Azt is el kell mondjam, függetlenül attól, hogy az európai uniós helyreállítási eszköz hitellábával a kormányzat egyelőre nem kíván élni, a felsőoktatási intézményekben is számos beruházást kívánunk megvalósítani a következő években saját forrásokból, így a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat beruházási alap fejezetében is mintegy 90 milliárd forinttal számolunk felsőoktatási beruházások címén.

(14.10)

A családok támogatásáról is sok szó volt az elmúlt három napban. Itt a családok támogatását, a kormányzat értékalapú politikáját mutatja az, hogy 2022-ben mintegy 2778 milliárd forintot biztosít a költségvetés tervezete e célra. Ez az összeg közel 483 milliárd forinttal magasabb, mint amennyit az idei évi költségvetés tartalmaz. Jövőre pedig már közel háromszorosára emelkedik a magyar családok támogatására fordított forrás, mint amennyi 2010-ben volt. Az otthonteremtési program folytatására több mint 380 milliárd forintot biztosítunk a jövő évi költségvetésben. Mindez két és félszerese a 2010-es értéknek.

A társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások kerete 430 milliárd forinttal bővül, így e terület 2022-es kerete közel 7000 milliárd forintot érhet el.

Nyugdíjakra 255 milliárd forinttal jut több, ezen belül 83 milliárd forint a 13. havi nyugdíj második részlete, és 15 milliárd forinttal emelkedik a nyugdíjprémium összege 2021-hez képest. Ezek tehát csak a növekmények az idei 13. havi nyugdíj első részletéhez és a nyugdíjprémium idei tervezett összegéhez viszonyítva. Mondom ezt azért, mert bízunk abban, hogy az idei évben 3,5 százalékot meg fogja haladni, terveink szerint a 4 százalékot is meghaladhatja a gazdasági bővülés mértéke.

Környezetvédelmi célra több mint 50 milliárd forint többlet áll majd rendelkezésre hazai és európai uniós források keretében. Ezenfelül számos olyan beruházást is finanszírozunk, ami összhangban van a környezetvédelmi célokkal. Noha vita volt a Paks II.-beruházásról, véleményünk szerint ez egy olyan beruházás, amely érdemben hozzájárul a karbonmentes gazdasághoz.

Mindezen többleteket annak fényében is értékelni kell, hogy a Költségvetési Tanács a kormányzat által tervezett 5,9 százaléknál kisebb hiánycél meghatározását javasolta. A kormány tehát fontosnak tartja, hogy az említett célokra többletforrások álljanak rendelkezésre, és mindamellett osztja a Költségvetési Tanácsnak azon álláspontját, mely szerint a gazdasági növekedés szintje mellett az adósságráta csökkenő pályáját fenn kell tartani.

Tisztelt Országgyűlés! Ismét előkerült az a vád, hogy a költségvetés a felső társadalmi réteg egy százalékának a költségvetése, csak a közbeszerzéseken nyertes nagyvállalatok, multik kapnak támogatást, a hazai kkv-k pedig vesztesek lesznek. Hogy mennyire igaztalan az a vád, mely szerint a kormány gazdaságpolitikája nem a teljes hazai vállalkozói réteget kedvezményezi, jól mutatják a kis-, közepes vállalatok termelékenységi javulását tükröző adatok. Ha nem koncentrálnánk a kkv-kra, akkor a most ismertetendő adatokat nem tapasztalhattuk volna meg.

Miközben a nemzetgazdasági munkatermelékenység 2013 és 2019 között összesen 9 százalékkal bővült, a kkv-k termelékenysége ennél jóval nagyobb, mintegy 30 százalékkal emelkedett 2018-ig, ami mintegy duplája a szintén gyorsan növekvő visegrádi régió átlagának, és négyszerese az uniós átlagnak.

Van persze teendő, hiszen a kkv-k munkatermelékenysége továbbra is mindössze fele a nagyvállalatokénak. Ezért is tartjuk fenn a kedvezményes adó- és hitelkonstrukciókat a kkv-k számára, és adunk prioritást e vállalati körnek a hatékonyságot is növelő pályázati pénzek elosztásánál. A kkv-k és az ő hatékonyságuknak, termelékenységüknek növelése a 2022-es költségvetés egyik célja.

A kormányzati és jegybanki segítség mellett ne menjünk el amellett, hogy a közbeszerzésen nyertes nagy hazai cégek az utóbbi egy évtizedben becsülettel kifizetik a zömében a kkv-k köréből kikerülő beszállítóikat, amelyek így jellemzően a közbeszerzések értékének 80 százalékához jutnak hozzá. Ez nem volt mindig így, a kétezres években hatalmas lánctartozások keserítették meg a hazai kivitelezők széles körének életét, juttattak közülük többeket csődbe.

És ha a széles rétegeknek célzott intézkedéseket nézzük, ne menjünk el amellett sem, hogy a jövő évi költségvetésben folytatódik a minden vállalkozást érintő adócsökkentés. Reméljük, az adósságráta is csökken és így a vállalati adóból finanszírozandó adósságteher is. De ami az adókat illeti: 2022 júliusától 2 százalékkal csökkenhet a munkáltató adóteher, konkrétan a 0,5 százalékos szociálishozzájárulásiadó-csökkentésre és emellett a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás kivezetésére gondolok. A szociális hozzájárulási adó mértéke 15 százalékra csökkenhet. Emlékeztetnék arra, hogy ez az adó 27 százalékos szintű volt a 2016. év végi háromoldalú, kormányzati, munkaadó és munkáltatói megállapodásig.

Egyes ellenzéki képviselők szerint az ellenzéki önkormányzatok elleni bosszúról szól a 2022-es költségvetés, sokszor hallottam ezt az önkormányzati finanszírozás kapcsán. A kormány álláspontja a kezdetektől az volt, hogy a járvány elleni védekezésből mindenkinek, így az önkormányzatoknak is ki kell venniük a részüket. A gépjárműadó a járvány elleni védekezés céljára lett átcsoportosítva, és a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásainak enyhítésére a kis- és középvállalkozások számára biztosított, legfeljebb 1 százalékos iparűzésiadó-kedvezmény került bevezetésre. Ez utóbbi forrás az adott településeken hagyta a pénzt, nem az önkormányzatoknál, hanem a vállalkozásoknál, hiszen alapvető célunk, és az önkormányzatoknak is az az érdeke, hogy a gazdasági növekedés mielőbb visszatérjen arra a szintre, amely a válság előtt jellemezte a magyar gazdaságot.

Ez utóbbi, a kkv-kat érintő 1 százalékos iparűzésiadó-kulcs kapcsán kiemelendő, hogy a kevésbé teherbíró, 25 ezer főnél kisebb lakosságú települési önkormányzatoknál a bevételkiesést teljes mértékben kompenzálja a kormány. A 25 ezer főnél nagyobb lakosságszámú települések esetében pedig objektív, a vezetésük pártállásától független módszertan alapján kapnak támogatást.

Az önkormányzatok pénzügyi helyzetét apokaliptikus színben feltüntető kritikákra válaszul felhívom a figyelmet arra, hogy a helyi önkormányzatok működését és sajáterős fejlesztését szolgáló állampapír- és kereskedelmi banki pénzeszközállomány 2021 első negyedévének végén 1107,3 milliárd forintot tett ki. Ez magasabb, mint a sokszor említett tavaly év végi szint, sőt némileg meghaladja a 2019. év végi szintet is.

Ezen túl a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat, amely az önkormányzatok és a központi kormányzat közvetlen pénzügyi kapcsolatait illeti, 25 milliárd forintos szolidaritásihozzájárulásiadó-csökkenéséről szól, szolidaritási hozzájárulást tehát kisebb összegben kell hogy fizessenek az önkormányzatok, és a támogatásaik pedig közel 9 milliárd forinttal növekednek.

Ezeken túl az önök előtt lévő jövő évi törvényjavaslat a „Modern városok” program és a „Magyar falu” program céljai alatt is komoly forrásokat szán az önkormányzatoknak. Ezenkívül vannak még az uniós programok. Mindezek együttes értéke mintegy 400 milliárd forintot tesz ki.

Az újraindítási alap révén számos olyan beruházás kaphat támogatást, mely ellenzéki vezetésű önkormányzatok területén valósul meg. A teljesség igénye nélkül néhányat hadd említsek: „Egészséges Budapest” program keretében a Dél-pesti Centrumkórház, Észak-pesti Centrumkórház, Észak-közép-budai Centrumkórház tervezési folyamatai, engedélyezési és kiviteli tervek előkészítése, társkórházak beruházásai; tram-train flotta további bővítése a közösségi közlekedés színvonalának fejlesztése érdekében Hódmezővásárhely-Szeged viszonylatban, vagy a Szegedi Tudományegyetem számos beruházása; de említhetném a tatabányai multifunkcionális csarnok előkészítését és megvalósítását is.

Ezeken a beruházásokon túl ismét azt kell kiemeljem, hogy a kormányzati normatív támogatások bővülésén, egyedi beruházások megvalósításán túl, bízom abban, hogy az iparűzésiadó-bevételek növekedni fognak a helyi önkormányzatoknál is, hiszen 5 százalék feletti növekedés számukra is többletbevételeket eredményezhet.

Tisztelt Országgyűlés! A költségvetésitörvény-javaslat országgyűlési benyújtása előtt a tervezetet a kormányzat megküldte a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék részére. A törvényjavaslat vitájának kezdetén Kovács Árpád elnök úr és Domokos László elnök úr ismertette a két szervezet véleményét, ők, kormánytól független szervek hitelesnek, végrehajthatónak és megalapozottnak tartották.

(14.20)

Az természetes, hogy a hiány- és az adósságszintet tekintve vélemények, különbségek és különböző vélemények is megfogalmazódhattak, de ismétlem: a tervezetet hitelesnek, végrehajthatónak és megalapozottnak tekintették.

Azt gondolom, hogy a kormányzati és a hazai intézményi szervezetek véleményét kiegészítette a törvényjavaslat benyújtását megelőző egy-két hétben napvilágot látott európai bizottsági előrejelzés, valamint az IMF prognózisa, amely a már említettek szerint a magyar gazdaság jövő évi növekedésénél még optimistább számokat mutat. A Bizottság 5,5 százalékos, az IMF 5,9 százalékos növekedéssel számol, és ezek a szervezetek is azt gondolják, hogy az adósságráta csökkenhet, és ezen belül a foglalkoztatottak számának növekedése és a bérek növekedése is megvalósulhat.

Számos feladat van még előttünk természetesen. Azt gondolom, hogy sok területet emelhetnénk ki az elmúlt három nap vitájából, ahol közösen, pártállástól függetlenül gondoljuk azt, hogy van teendőnk, de mégis a jövő év mind a makrogazdasági számokat illetően, mind a költségvetés végrehajtása során a családok, vállalkozások, önkormányzatok életét illetően kedvezőbb eredményt hozhat, mint amit az idei évben láthatunk. Bízom abban, hogy fejlődés jellemezheti a magyar gazdaságot jövőre.

Mindezek tükrében köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet, és a későbbiekben a költségvetésitörvény-javaslat elfogadását javaslom. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)