Pánczél Károly (Fidesz)

PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Államtitkár Úr! Engedjék meg nekem, hogy a 2022-es költségvetés kapcsán annak nemzetpolitikai vonatkozásairól szóljak.

A koronavírus-járvány okozta kihívások kezelése nem jelentette, és reméljük, a következő évben sem fogja jelenteni az egységes nemzetben való gondolkodás háttérbe szorulását. A külhoni magyarság támogatása a járványhelyzetben is folyamatos maradt. Egyetlenegy magyarnak sem engedtük el a kezét. A nemzetpolitikai források összege nem csökkent, sőt az elmúlt években, 2020-ban, 2021-ben növekedett is. Mindez annak a bizonyítéka, hogy a külhoni magyarság támogatása nemcsak egy kiemelt szakpolitika, hanem egy olyan új szemléletmód, amely immár általánossá vált nemcsak a kormányzatban, hanem a közéletben is.

A külhoni magyarság számára indított programok, megnyitott támogatási formák rendszerszintűvé váltak és évről évre megvalósulnak, illetve meghirdetésre kerültek olyan programok, amelyek szilárd támaszt jelentenek a határon túli magyarság számára. A külhoni magyar közösségek az elmúlt időszakban a járványhelyzetben is megtapasztalhatták, hogy nincsenek egyedül, számíthatnak az anyaország támogatására. Egyetlen nemzetpolitikai program sem szűnt meg, az elmúlt években ezeket tovább tudtuk folytatni, és az előttünk álló költségvetési javaslat biztosíték arra, hogy ezeket 2022-ben is tudjuk folytatni.

A kormány szokásához híven, immár a hetedik alkalommal tavasszal nyújtotta be a következő évi költségvetést, így erősítve a kiszámíthatóságot, a tervezhetőséget minden érintett számára. Az erős alapoknak köszönhetően elmondhatjuk, hogy Magyarország gazdasága ellenállóbbnak bizonyult, mint az uniós országok általában a koronavírus-járvány idején. Az intézkedések fókuszában a munkahelyteremtés, a gyermekes családok és a nyugdíjasok, valamint a magyar gazdaság szempontjából kiemelt ágazatok állnak. 2022-ben, hasonlóan a polgári kormány korábbi költségvetéseihez, szinte minden terület több forrással gazdagodhat.

Tisztelt Ház! 2021 a nemzetpolitikában is az újrakezdés éve lesz, amely egyben azt a reményt is hordozza, hogy az idei évben a programok és a rendezvények nagy részben már a megszokott formában tudnak megvalósulni, és bízunk abban, hogy 2022-ben pedig már teljesen visszatérhetünk a régi kerékvágásba. 2021-ben megújulva folytatódtak, 2022-ben folytatódnak és új struktúrában valósulnak meg a kifejezetten a külhoni magyarságnak szóló nemzetpolitikai programok. A nemzetpolitikai államtitkárság által elindított nemzeti újrakezdési programban az eddigi támogatások immár rendszerezettebb formában, az oktatás, a kultúra, az egyház, a sport, az ifjúság és a cserkészet, a közösségépítés és a diaszpóra területén valósulnak meg.

Emellett többek között reményeink szerint megvalósulhatnak az elmaradt Határtalanul! kirándulások, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő fiataloknak szóló nyári táborok, illetve folytatódhat a Petőfi Sándor Program és a Kőrösi Csoma Sándor Program is. Ezen programok további működtetésére is garanciát jelentenek a 2022-es költségvetésben a nemzetpolitikai államtitkárság tevékenységének megvalósítására biztosított összegek.

Tisztelt Ház! Tovább haladva a 2022-es költségvetés nemzetpolitikai szempontú vizsgálatával, egy-egy minisztériumot szeretnék kiemelni, hiszen például az Agrárminisztérium fejezetében is jelentős támogatást lelhetünk fel. A határon túli magyarság jelentős része, mintegy 70 százaléka vidéki térségben él, ezen belül pedig közel 30 százaléka mezőgazdasági tevékenységből, valamint az ehhez kapcsolódó feldolgozóiparból él.

A határon átnyúló agrár- és vidékfejlesztési feladatok támogatásán belül az anyaországgal való együttműködés fontos intézményrendszere a Kárpát-medencei falugazdász-hálózat, melynek támogatása jövőre is biztosítva lesz. Az agrártárca emellett a szülőföldön való megmaradás ösztönzéseképp minden szinten támogatja a magyar nyelvű, határon túli agrárképzést is.

Megemlítendő még a Schams Ferenc-terv, mellyel a határon túli magyar borászok érdekvédelmét és összefogását kívánja támogatni a tárca mintegy 300 milliós összkerettel.

Jövőre is folytatódik a csángó-magyar együttműködési program. Ez a program a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetében található. A már több éve futó program célja, hogy Csángóföld fejlesztése a többi magyarlakta területtel együtt hasonló ütemben történjen. A mintegy egymilliárdos keretből remélhetőleg folytatni tudjuk az eddigi közös munkát, bővíthetjük Csángóföldön az oktatási hálózatot, biztosítva a kellő infrastruktúrát és a pedagógusi hátteret.

Szintén a Külügyminisztériumnál egy előirányzatban kezelik a Stipendium Hungaricum és a Diaszpóra-ösztöndíjak támogatását. Ez ad lehetőséget a diaszpóra magyarságának, hogy a magyar felsőoktatásban, a magyar képzésben részt vegyenek a diaszpóra fiataljai, és az idei évhez képest ez jövőre még több forrással tud gazdálkodni.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ‑ az oktatásnál maradva ‑ biztosítja a határon túli felsőoktatási feladatok támogatását, ott osztják szét ezt a keretet, főbb célja a határon túli értelmiség kinevelése és a felsőoktatás minőségorientált fejlesztése.

(8.10)

A jövő évi költségvetés nem engedi el azon határon túli tehetséges kutatóknak, akadémikusoknak sem a kezét, akik szülőföldjükön a szellemi és tudományos életet gazdagítják. Itt külön fejezetet tartalmaz a Magyar Tudományos Akadémia, ahol a Domus szülőföldi ösztöndíjak és a magyarországi ösztöndíj-kiegészítések találhatóak, illetve a határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása is itt szerepel.

Végezetül szeretném kiemelni a Bethlen Gábor Alapot mint alapkezelőt, ahová a meghirdetett pályázatok beérkeznek, onnan történik a folyósítás, majd a pályázatok elszámoltatása is. Évek óta gondozza és fogja össze a Bethlen Gábor Alapkezelő a nemzetpolitikai céljainkat, támogatja a határon túli magyarság szülőföldjén való boldogulását, segíti az olyan magyarságismereti és nemzetpolitikai kutatásokat és ezeket az intézményeket, mint például a Magyarság Háza, támogatást nyújt a magyar-magyar kapcsolatok építését célzó Határtalanul! program bonyolításához, valamint támogatási forrásokat találunk ott a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok lebonyolításához. A jövő esztendőben 187 millió forinttal többel tud gazdálkodni a Bethlen Gábor Alap, összességében 33 milliárd 830 millió forinttal.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Fontos kiemelni, hogy ez a jövő évi költségvetés nemcsak Magyarország újraindítását tartalmazza, és annak a lehetőségét adja meg, hanem Kárpát-medencei keretben gondolkodik ez a költségvetés, és ez a költségvetés mutatja, hogy 2022-ben az újraindításban kulcsszerepet játszó ágazatokban, így a gazdaság, a turizmus területén is folytatódnak a megkezdett fejlesztések, folytatódik a külhoni magyarság szülőföldön való boldogulásának a segítése, és ez továbbra is a legfontosabb célkitűzés.

A 2022-es költségvetés tehát nem csupán az ország, hanem a nemzet újraindításának a költségvetése is. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)