Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a hozzászólását. Egy fontos területről szólt, a lakhatás- és építésügyről, ugyanakkor volt olyan megállapítása, amivel vitatkoznom kell.

(10.50)

Képviselő úr úgy fogalmazott, hogy kudarcos terület a lakhatás. Fölhívta a figyelmet az árak emelkedésére is, és azt gondolom, ezzel az első fontos megállapítást megtehetjük. Nevezetesen, egy piacgazdaságban a kereslet és a kínálat határozza meg az árak alakulását. Ez az alapszituáció.

Azt látni kell, hogy igen, a lakások iránti kereslet növekedett. Miért? Mert a lakosság jövedelme növekedett. Hadd mondjam el, hogy 2012-től folyamatosan érdemben növekedtek az átlagkeresetek és a reálkeresetek is. A nettó átlagkeresetek 2012-höz képest 2020-ban 86,6 százalékkal voltak magasabbak. A nettó reálkeresetek, tehát az inflációt is figyelembe véve pedig 63 százalékkal. Tehát hál’ istennek, az első állításával arra hívta föl a figyelmet, hogy az elmúlt években egy olyan gazdasági bővülés valósult meg Magyarországon, amely a foglalkoztatottak számának és a béreknek a növekedésével járt együtt, és értelemszerűen többletjövedelemből a családok lakásokat is vásároltak.

Mi az, amit ebben a helyzetben az állam tenni tud? Azon túl, hogy egy olyan gazdaságpolitika valósult meg, ami a jövedelmek növekedését eredményezte, pont a lakhatás területére erősen koncentrált az állam. Hogyan tud beavatkozni piacgazdaságban keresleti és kínálati oldalon? Nézzük a keresleti oldalt! A bérek növekedésén túl célzottan pont olyan fiataloknak, akik családvállalásban, gyermekvállalásban gondolkoznak, vagy akiknek már vannak gyermekeik, segítenek plusztámogatással. Képviselő úr azt is mondta, hogy azért ez a segítség differenciált, a jobb módúaknak nagyobb segítséget jelent, a szegényeknek kevésbé. Ezzel hadd vitatkozzam! Pontosan tudjuk, hogy az otthonteremtési támogatásoknál három gyermek esetén tízmillió forintos a juttatás, és értelemszerűen ez a juttatás kisebb összeggel egy, illetőleg két gyermek esetén is elérhető, tehát mindenki számára elérhető ugyanúgy, mint ahogy a hitel is. Tehát az egyik érdemi segítség az otthonteremtési támogatásban van.

A másik érdemi segítség, ami megint jövedelemtől teljesen független, a felújításban gondolkodó családok segítése, ez hárommillió forintos forrás. Nemrég tárgyaltuk a 2021-es költségvetést, az országgyűlési döntés még előttünk áll, ha ezt is fontosnak tartja a képviselő úr, akkor megszavazza, az idei költségvetésbe 120 milliárd forint került be erre az intézkedésre, amely egyébként a gazdaság újraindítását is szolgálja.

S végül, de nem utolsósorban ‑ ha úgy tetszik, a keresleti oldalon ‑ hadd mondjam el, hogy pont a fiatalok, akiket ön is kiemelt, most a 2022-es költségvetés elfogadása esetén 25 éves korhatár alatt átlagkeresetig szja nélkül dolgozhatnak, nem kell személyi jövedelemadót fizessenek. Tehát ez egy olyan pluszsegítség, amivel, ha albérletben laknak, akkor könnyebb lesz az albérletet kifizetni, és egy pluszsegítség, amivel az otthonhoz jutás érdekében takarékoskodni tudnak.

És akkor nézzük a kínálati oldalt! Azért ne feledkezzünk el arról, hogy komoly intézkedések voltak. Mit tudott tenni a kormányzat? Egyrészről áfakulcsot csökkentett, sőt illetékmentességet írt elő, tehát olcsóbbak az áfacsökkentés miatt az ingatlanok. Természetesen hosszú távon, piacgazdaságban kereslet-kínálat határozza meg a viszonyokat, de az áfacsökkentésnek van egy azonnali árra vonatkozó hatása. A másik: ösztönözzük a kínálati piacot, a lakások építését az építésgazdaságnak célzott intézkedésekkel. Csak a tavalyi évben 12 milliárd forintot kaptak célzottan az építésügyben működő vállalkozások arra, hogy a hatékonyságukat növeljék, több lakást tudjanak előállítani.

Mi lett ennek az eredménye? ‑ ezzel fejezem be a hozzászólásomat. Az építőipari termelés 70 százalékkal növekedett 2010-hez képest, ami regionális összevetésben messze a legnagyobb. Megint, ha Eurostat-számokat nézünk, a magyar 70 százalékos bővüléshez képest ‑ ugye, sokkal több új lakás épül most, mint épült néhány évvel ezelőtt ‑ Lengyelországban 16,4 százalékos volt ez a növekedés, Csehországban kismértékben visszaesett, Szlovákiában is visszaesett, az EU-átlag 0,9 százalék. Ismétlem, nálunk 70 százalékkal több lakás épül évente, mint 2010-ben. (Z. Kárpát Dániel: A bázis volt alacsony.) Igen, alacsony volt a bázis, és elég komoly eredményeket értünk el nemzetközi összehasonlításban is, hál’ istennek.

Ez is azt mutatja, hogy a magyar gazdaság nagyobb mértékben növekedett, mint az európai uniós átlag. Ennek részeként a lakásszám is, az új lakások értéke növekedett, és hál’ istennek, a gazdasági növekedésnek köszönhetően vannak olyan plusz költségvetési források, amelyek eddig is és a 2022-es költségvetésben is segítik a családokat az otthonhoz jutásban, legyen szó akár otthonteremtési támogatásról, legyen szó akár lakásfelújítási támogatásról vagy az otthonteremtéshez is fedezetet nyújtó, 25 év alatti fiatalok szja-mentességéről. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)