Balczó Zoltán (Jobbik)

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Hiller elnök úrnak valóban indokolt volt a felvetése, csak sokszor úgy van az ember, hogy ha… ‑ nem is minősítem ezt a felfogást, ne haragudjon, Nacsa képviselő úr, amit most már ön is alkalmaz. Eddig ezt nem tapasztaltam. Gondolja végig, hogy ez mennyire fair, a következő.

Mondok egy példát. Egy adott költségvetési tétel ügyében az ellenzék, a Jobbik úgy gondolja, hogy ez nagyon fontos és erre még több forrást szeretne fordítani. Bead erre egy módosító indítványt. Mi ezzel azt fejezzük ki, hogy egyetértünk vele. Önök a módosító indítványt elutasítják, majd arra való tekintettel, hogy a végszavazásnál nemet mondunk, önök tételesen visszamennek mindenre, és azt mondják: mert maguk ezt nem támogatják, maguk ezzel szemben állnak.

Megkérdezem: amikor ön vagy az ön pártja ellenzékben volt, akkor volt‑e a baloldali kormányoknak a nagyon sok negatív javaslat mellett sok olyan, ami pozitívnak volt tekinthető, amire azt lehetett volna mondani, hogy igen, ez azért támogatható? (Dr. Rétvári Bence: Önök megszavazták a mi pozitívumainkat?) Volt-e? És ha volt, önök emiatt akkor végszavazáskor hogy szavaztak a költségvetésről? (Dr. Rétvári Bence: A „Nők 40”-et sem szavazta meg a Jobbik.)

Tehát azt hiszem, érti ennek az igazságtalanságát, hogy egy ügyben, amiben az ellenzék vagy a Jobbik még erőteljesebb forrásokat akar, ezzel kifejezi ennek a támogatását, majd alapvető, strukturális okok miatt, ahogy önök is ellenzékben mindig nemet mondtak, és akkor tételesen mindent visszagöngyölnek, és azt mondják, hogy mert maguk ezzel szemben álltak. Ez annyira unfair! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)