Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én most a költségvetést inkább a környezetügy oldaláról fogom értékelni, és elmondani az LMP észrevételeit és javaslatait ezzel kapcsolatban.

Tudjuk azt, hogy a központi költségvetés, annak a tervezési módja, értékrendje, koherenciája egyértelműen bemutatja, hogy a kormány a köz pénzének a felhasználására tud‑e olyan javaslatot kidolgozni, amely a társadalom egészének a jólétét szolgálja, méghozzá úgy, hogy eközben ennek a környezeti és gazdasági feltételeit is a fenntarthatóság jegyében biztosítani képes. Ez, tudjuk, hogy nem egyszerű feladat, tekintettel a sokrétű igényekre, a korlátozott forrásokra, a rövid és hosszú távú érdekek összehangolásának a szükségességére, és különösen nem egyszerű, amikor a Covid-járvány már csaknem egy éve megbénítja az ország normális működését, és amelynek a kihatásait a társadalomra és a gazdaságra még igen nehéz megbecsülni. Ugyanakkor egy ilyen járvány, éppúgy, mint a gazdasági és a pénzügyi válságok, egyfajta sokkterápiaként hatnak. Végig kell gondolnunk, hogy mely okok vezethettek el ide, jól tudtuk‑e kezelni a helyzetet, illetve hogy mindezekből milyen tanulságot lehet a jövőre nézve levonni.

Az elmúlt időszak nyomán gyakorlatilag olyan következtetésekre lehetett jutni, amelyek a zöldpolitikának már több évtizede alapelvei, hogy csak egy egészséges, alkotóképes társadalommal lehet a változó körülményekhez alkalmazkodni, a működésünket helyreállítani, a jövőt építeni. Ezért mindent meg kell tenni az oktatás, az egészségügy, a szociálpolitika, a lakhatás, megélhetés, az élhető tájak és élhető települések érdekében, felkészítve a társadalmat az előttünk álló különböző kihívásokra, mint például az éghajlati változásokra, hogy egy hosszú távon fenntartható és a tényleges szükségleteket kielégítő, önellátó, a kor kihívásaihoz alkalmazkodó gazdaságra van szükség, mert ezzel ki tudnánk iktatni számos, az egészséget és a környezetet terhelő, egy fenntartható zöldgazdaságot korlátozó és egyben az országot kiszolgáltatottá tevő tényezőt. De már most késésben vagyunk, ráadásul a kormány elhibázott politikája miatt rossz úton is járunk. És igen, már világszerte felismerték, hogy tulajdonképpen a természeti környezet és a természeti erőforrások adják létezésünk alapját, és be kell végre látni, hogy a természet és környezet védelme a számtalan és pótolhatatlan ökoszisztéma-szolgáltatás megőrzésével valójában az emberi élet védelme, egyet jelent a családi ezüst védelmével.

Az LMP már tavaly is valós zöldfordulatot sürgetett, ehelyett egy fekete, vészjósló fordulatot kellett elszenvednünk, de nemcsak a járvány miatt, hanem azért is, mert a kormány öncélú, saját célú és sokszor értelmetlen dolgokra fecsérelte el a rendelkezésre álló forrásokat, ahelyett, hogy a legsürgetőbb problémákat igyekezett volna megoldani, és egy közjólétet szolgáló jövőbe fektetett volna be. Ennek a kormánynak, sajnos azt tapasztaltuk meg, és ezt nagyon jól láttuk az elmúlt hetekben, hogy igazában a lenyúláshoz van stratégiája, az országépítéshez nincs, és itt utalok a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozására is.

Ez a költségvetés akár az elvárhatóhoz képest, akár az előző évekhez képest, amely évek költségvetése ugyancsak rosszul tervezett volt, ha lehet, még kevésbé tölti be a valós funkcióját. Ezt a költségvetést elrejtett, hiányzó vagy a felismerhetetlenségig összevont, az érdemi tartalmat elfedő fejezetcímek és több száz oldalon magyarázkodó indoklások jellemzik. Még véletlenül sem lehet kiolvasni belőle, hogy honnan hová lesz képes az ország előbbre jutni általa. A kormány arra játszik, hogy az Országgyűlés e költségvetés megszavazásával egy biankó csekket adjon a kezébe. Ez különösen veszélyes most, amikor láthatóan bizonytalanok a központi költségvetés bevételei, elszabadulni látszik az infláció, az államadósság pedig a 2010-es évek magasságát idézi.

A költségvetési dokumentumokban eddig legalább viszonylagos részletezettséggel bemutatták, mire tervez költeni a kormány a központi költségvetésből. Most legfeljebb találgatni lehet, ugyanúgy, ahogyan majd a költségvetés zárszámadásakor is, hogy vajon mire ment el ennyi pénz, hol, milyen célból és kinél hasznosult. A kormány taktikát váltott, legjobb, ha szinte senki semmit nem tud átlátni a pénzügyi manőverekből. Még véletlenül sem áll össze egy nemzeti helyreállítási, alkalmazkodási, a fejlődést átfogóan és kiegyensúlyozottan szolgáló elképzelés, különösen, mert a kormány csak ötletszerűen, világos jövőkép nélkül gyárt terveket a hazai éves központi költségvetés felhasználásához, az ötéves helyreállítási és alkalmazkodási tervhez és a hétéves EU-támogatási kerethez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem a célokhoz rendelik a forrásokat, hanem a források öncélú felélésének a legkönnyebb módját keresik meg. No, akkor fordítsunk egyet a dolgon! Ha már nem írták le, nem kötik orrunkra még nekünk, választott képviselőknek sem az apró részleteket, sem azt, hogy milyen konkrét intézkedések vannak egy-egy fejezeti címsor mögött ‑ például a környezet-, természetvédelem egésze egyetlen címsorban jelenik meg ‑, sem azt, hogy azokra konkrétan mennyi jut majd, akkor kénytelenek vagyunk itt és most rákérdezni.

(10.10)

Mi lesz a ketyegő vegyi bombaként működő környezetszennyezések kármentesítésével, az emberéleteket követelő épületek azbesztmentesítésével, a kidolgozott, de a kormány által kiüresített országos levegőterhelés-csökkentési program érdemi végrehajtásával, a környezet-egészségügy felkészítésével az éghajlatváltozás következtében fellépő újabb kockázatok kezelésére, a várható rendkívüli időjárási helyzetek kezelésével?

Mi van az alkalmazkodó mező- és erdőgazdálkodással, a talajvédelemmel, amikor pontosan tudni lehet, hogy a magyar mezőgazdaság jelen termelési szerkezete tarthatatlan, a meglévő erdeink pusztulnak, újak telepítésére csökken az esély a szárazodás miatt, és hogy a termőterületeink a rossz irányba támogatott gazdálkodás miatt évről évre csak veszítenek a termőképességükből.

Mi van a domb- és síkvidéki vízvisszatartási projektekkel, amelyek helyett a kormány csak az oligarchák öntözési igényeit igyekszik közérdeket sértően kielégíteni? Hol késik a fenntartható tájgazdálkodás ösztönzése? Hol lesznek élhetőbb településeink, ha a kormány inkább elvesz, mint ad ahhoz, hogy megküzdjenek az éghajlatváltozás következményeivel, és hogy emiatt évről évre a mostani járvány áldozatainál még sokkal több, bár a kormányzati statisztika által elhallgatott számú hozzátartozóinkat veszítjük el, például a légszennyezés vagy a kezelhetetlen és a tartós hőhullámok miatt?

Messze nem arányos a tervezett ráfordítás például a vízi közművek rekonstrukciója terén, ahol középtávon mintegy 1500-3000 milliárd forint hiányzik. Mikor, miből jön össze időben ez a pénz? Ráadásul a kormány még arra sem hajlandó most sem, hogy megszüntesse a szolgáltatókat sújtó víziközmű-adót.

Miközben egy sor halaszthatatlan intézkedésre volna szükség, a kormány megint Paks II. támogatására, tőkeemelésére fordít 270 milliárd forintot. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap megfelelő szintű feltöltése érdekben viszont évek óta nem tesz semmit, így például a kis, közepes és nagy aktivitású hulladék ártalmatlanítása megint csak a közpénzek terhére történik majd.

És álljunk meg egy pillanatra! Milyen költségvetés az, ahol 14 milliárd forint jut az autó-motor sport támogatására akkor, amikor a térségi fejlesztési feladatok címen összesen 10 milliárd, energia- és a klímapolitikai modernizáció címen pedig 35 milliárd forint forrást tervez a kormány? Egyszerűen elfogadhatatlan és megdöbbentő!

Az is nehezen érthető, hogy miközben fokozott figyelmet kellene fordítani a klímaváltozás által veszélyeztetett természeti értékeink védelmére, a nemzeti parkok, igazgatóságok költségvetési támogatása csökken. Önök beszélnek a biológiai sokféleség megőrzéséről, fontosságáról, de akkor, amikor forrásokat is kellene erre áldozni, akár európai uniós forrásból, akár hazaiból, akkor az ott nem jelenik meg. Ez a veszély. Ez is mutatja, hogy önök csak zöldre festik magukat.

Talán az sem véletlen, hogy a környezetügyet nagyon sokszor maga alá gyűrő Agrárminisztérium támogatása az összes tárca közül az egyik legalacsonyabb. Akkor gondolkodjunk el azon, hogy vajon mennyi jut ezen belül a környezetvédelemre ‑ nagyon kevés.

Mindezek persze csak a legalapvetőbb kérdések voltak, amire gyakorlatilag semmilyen választ nem kaptunk a tervezetből. Márpedig egy ilyen költségvetési tervezet mindig mindent elmond egy kormány gazdaság-, társadalom- és környezetpolitikájáról.

De a fő táblák mellett nézzünk néhány érdekes példát is, amelyek szerepelnek nevesítve az indoklásban! Miközben a kormány most már mind a felszín alatti, mind a felszíni vizek nagymértékű öntözési célú megcsapolására adott szinte korlátok nélkül zöld utat, a tervezet a másik oldalon ‑ tehát ennek mi a megvalósítási gyakorlata ‑ büszkén tartalmazza, hogy a 17. cím Nemzeti Földügyi Központ keretében a mezőgazdasági öntözési célú vízi létesítmények engedélyezésével kapcsolatos szakhatósági feladatok ellátásához 4-, azaz négyfős létszámot rendel. Gondoljuk már végig, hogy az a négy fő majd mire lesz képes, és mennyire tudja valóban ellenőrizni, hogy megfelelő vízi jogi engedélyeket adjanak ki. Ez gyakorlatilag semmire nem elég, önök ezzel mindent elmondanak.

És évek óta ismételten elmondjuk, hogy a nemzeti parki igazgatóságok által működtetett 262 fős ‑ ezt jegyezzük meg, 262 fős ‑ természetvédelmi őrszolgálat kapacitása kevés. Hiszen a területi illetékességük kiterjed az ország teljes közigazgatási területére. Dolguk többek között közel 850 ezer hektár egyedi jogszabállyal létesített, országos jelentőségű védett természeti terület, az ezzel átfedésben lévő 2 millió hektár Natura 2000 terület őrzése, megóvása, károsításának, veszélyeztetésének megelőzése. Tisztelt Ház! Kérdezem: erre miért nincsen forrás, ha szükségesnek és fontosnak tartjuk a természeti értékek megőrzését?

Tisztelt Ház! Ez a költségvetés azt mutatja, hogy a kormány nemhogy zöldfordulatot nem akar venni, hanem egyszerűen hátraarcot mutat a fenntarthatósági, éghajlatvédelmi, környezetvédelmi kérdésekben. Ez a fajta értetlenség, érzéketlenség és cinizmus méltatlan a magyar néphez. A magyar embereknek alkotmányos joga, mondhatnánk jussa van az egészséges környezethez, a természeti erőforrások és értékek jelen- és jövőbeni megőrzéséhez. Ez a költségvetés viszont mindezt semmibe veszi, ezáltal Magyarország érdekeit sérti.

Az LMP ezért ezt a megalapozatlan, átgondolatlan és felelőtlen tervezetet nem fogja tudni támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)