Dr. Gurmai Zita (MSZP)

DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A jövő évi költségvetés önkormányzatokat érintő fejezetét a leépülés és a bosszú jellemzi. Egy-egy soron felfedezhető ugyan némi növekedés, de ez csupán illúzió, hiszen emlékezzünk, önök mondták, jövőre 3 százalékos inflációt terveznek. Ha ehhez még hozzávesszük a forint árfolyamának romlását is, akkor sajnos elmondhatjuk: a tavalyihoz képest változatlan támogatások értéke csökkenő összeget jelent.

Ráadásul van, ahol szemmel látható a visszalépés. Ilyen például a „Modern városok” programjára fordított összeg. 2020-ban még 135 milliárd forint volt, most pedig alig több mint az egyharmada, 50 milliárd forint lesz. Ebből nem nehéz kiolvasni, hogy a Fidesz lemondott a települések fejlesztéséről, legalábbis, ami az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat illeti. Ebben benne van a két évvel ezelőtti önkormányzati választás eredménye is, hiszen azt a Fidesz elveszítette, most pedig bosszút állnak az önkormányzatokon.

Erről árulkodik, hogy a szolidaritási hozzájárulásnak nevezett önkormányzati sarcot a 2019-es 43 milliárd forintról csaknem a háromszorosára, 129,8 milliárd forintra emelték. A gépjárműadóból befolyt összeg önkormányzatoknak járó 40 százalékát is elveszik, ami 35 milliárd forint kiesést jelent. Az iparűzési adó megfelezésével is az embereket büntetik, hiszen ebből a pénzből fejleszthették a településeket.

A fideszes önkormányzatokat persze kompenzálják, de számos ellenzéki vezetésű település, köztük Tatabánya is, semmilyen ellentételezést nem kapott a kieső bevételek ellensúlyozására. Pedig a város lakói számtalan ígéretet kaptak már a kormánytól különböző fejlesztésekkel kapcsolatban, aztán semmi nem lett belőle. Úgy gondolom, hogy a Fidesz-kormánynak bőven van adóssága a tatabányai emberek felé is, és most itt az idő, hogy be is váltsa ezeket.

A legfontosabbak közé tartozik a tatabányai vasúti pályaudvar ideiglenes akadálymentesítésének finanszírozása. Az elmúlt tíz évben számtalanszor elhangzott az önök politikusaitól, hogy lesz pénz a vasútállomás és a Konzum teljes felújítására. Öntik az újabb milliárdokat az éppen épülő kézilabdacsarnokba, de arra nem jutott pénz, hogy a mozgásukban korlátozott idősek, kismamák végre biztonságosan és könnyebben eljuthassanak a peronokra, ne kelljen nekik babakocsival akár lépcsőzniük. Ez szégyen és embertelen!

Szintén elhangzott az önök oldaláról ígéretként, hogy a Bánhida és Sárberek városrészeket összekötő út és vasúti projekt önkormányzati részét átvállalják. Ha már egy forintot nem adtak vissza a tatabányai önkormányzatnak, legalább ebben a projektben kisegíthetnék!

Ugyancsak joggal várják a tatabányai emberek annak a fejlesztésre szabadon felhasználható 1,38 milliárd forintnak az utólagos kifizetését, amelyet 12 megyei jogú város 2020 decemberében már megkapott a kormányzattól, Tatabánya viszont nem. Arra kérem önöket, hogy fontolják meg ezt a módosító javaslatot, és fogadják el, érezzék azt a tatabányaiak, hogy önök értük vannak.

A másik módosító javaslatom is a régióval kapcsolatos, egészen pontosan Tata városával. Itt is több fejlesztés időszerű. Sorolnám, hogy melyek ezek: az egyik a Budapest-Hegyeshalom 1. számú vasúti főútvonal Bicske-Tata közötti szakasza rekonstrukciójának megindítása és az 1. számú főút Tata déli elkerülő útszakaszának megépítése. Ezek esetében a szükséges rendezésiterv-módosítások már el is készültek.

Szükség lenne még a helyi közutak felújításának pályázati támogatására hasonló konstrukcióban, mint ahogy a korábbi TEUT-pályázat működött, illetve a települési önkormányzatok helyi közlekedési támogatása pályázati keretösszegének emelése és kiterjesztése a helyközi járatokkal kapcsolatos költségelszámolás területére.

Mivel csak Tatán 5 milliárd forintot tesz ki az Orbán-kormány alatt összegyűlt helyi közúti felújítási elmaradás, úgy vélem, hogy a tatai emberek kérése is méltányolható és támogatásra érdemes.

Ezenfelül módosító indítványokat nyújtottam be még a Hajdúnánás északkeleti elkerülő út előkészítéséről, illetve a Nyírbátor és Nyírmeggyes közötti 471-es út 16 kilométeres szakaszának felújításáról. Bizakodó vagyok, hogy idén értő fülekre találok. Nagykanizsán pedig olyan, régóta tervezett fejlesztésekre nyújtottam be javaslatot, mint a belterületi utak és a víztorony felújítása, a déli elkerülő út megvalósítása, a belvárosi rehabilitációs program elindítása vagy az új városi uszoda megépítése.

Tisztelettel arra kérem, hogy az önkormányzatokkal kapcsolatos módosító indítványaimat, legyenek olyan kedvesek, és támogassák.

Akkor át szeretnék térni egy másik területre. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! ‑ aki éppen el van foglalva. A Fidesz tíz évig hazudott a magyar egészségügy helyzetéről, de a járványhelyzet megmutatta az igazságot. 2020. március óta mindenki számára világos, hogy a Fidesz padlóra küldte a magyar egészségügyet. Kiderült, hogy nincs elég orvos és nincs elég ápoló, a kórházak finanszírozása nem elegendő, a rendszer pedig pazarló. A kilométer hosszú várólisták, a járvány idején az egyéb betegségek elmaradt kezelései és a kudarcba fulladt első tömeges oltási hétvége szintén a fideszes egészségügyi kormányzat alkalmatlanságát jelzik.

Az orvosok és nővérek túlterheltségét pedig az Orbán-kormány még azzal is tetézte, hogy a tomboló járvány kellős közepén az állami ellátásból csaknem ötezer orvost és nővért egyszerűen elüldöztek.

Ráadásul a Fidesz a hibákat nem kijavítani, hanem eltitkolni akarja. A kórházból kitiltották a független sajtót, nehogy kiderüljön, hogy mi a valós helyzet a mai magyar egészségügyben. A nyilatkozattól eltiltott orvosokat és ápolókat pedig titkos lehallgatásokkal és megfigyelésekkel igyekeznek visszatartani attól, hogy elmondják a valóságot. Ilyen körülmények között tényleg szinte csoda, hogy a magyar egészségügy még működik. Ezt a csodát pedig az elhivatott és önfeláldozó magyar egészségügyi dolgozók teremtik meg. Ezúton is szeretném kifejezni nekik legmélyebb hálámat és köszönetemet.

Úgy gondolom, hogy ezek után az a legkevesebb, hogy a gyógyítóknak és a betegeknek is a lehető legjobb körülményeket biztosítsuk. Ez a cél vezérelt, amikor a költségvetés egészségügyi fejezetéhez több módosító javaslatot is beadtam. Az első a tatabányai Szent Borbála Kórházzal kapcsolatos ‑ egyébként ezt Nunkovics Tiborral. A tatabányai és tatai egészségügyi intézmények egyesítése óta az intézmény anyagi terhei és kapacitásigényei megemelkedtek; az adósságállományáról, azt hiszem, államtitkár úr hosszasan tudna beszélni ‑ pocsék. Ezt csak tovább fokozta, hogy Komárom-Esztergom megyében ez az intézmény lett kijelölve a koronavírusos fertőzöttek kezelésére. Az intézmény dolgozói szó szerint megszenvedték ezt az időszakot, hiszen közülük is nagyon sokan megbetegedtek, egy 20 éve a kórházban dolgozó betegápoló pedig elhunyt, feleségét és kislányát hagyta hátra.

Ezt a helyzetet csak tovább súlyosbította, amikor a Fidesz-kormány az egészségügyi szolgálati jogviszony kapcsán a tatabányai kórházi dolgozókat is megzsarolta, ennek következtében pedig az intézmény a működésképtelenség határára sodródott. A Fidesz-kormány miatt a Szent Borbála Kórház sürgősségi osztályán felmondott az összes közalkalmazott orvos. Többen távoztak a radiológiáról, többek között az osztályvezető, a kardiológián az osztályvezető főorvoson kívül pedig összesen két rezidens maradt. A pszichiátriáról is nagyon sok nővér távozott. Mindezt csak úgy sikerült orvosolni, hogy Tatáról kellett átvezényelni orvosokat, ahol persze emiatt gondok adódtak az ellátással. Megfelelő financiális tartalékkal ez a működési krízishelyzet elkerülhető, de legalábbis szerintem csökkenthető lett volna.

Úgy vélem, egy nagyobb mértékű, egyszeri, 1,2 milliárd forintos támogatással hosszú távon stabilizálni lehetne a tatabányai Szent Borbála Kórház helyzetét. Ez a segítség azért is jönne jól az intézménynek, mert a hírek szerint a tervezett fejlesztésből minden valószínűség szerint ki fog kerülni a gyógymedence kiépítése, amely a korábbi tervekben még szerepelt. Módosítási javaslatommal ezt is orvosolni lehetne. Kérem önöket, fogadják el, hogy ezt az összeget a kormányzati kommunikáció helyett egy sokkal fontosabb, életeket mentő területre csoportosítsuk át.

A másik intézmény ahol halaszthatatlan teendők vannak, az az orosházi László Elek Kórház. Kötődésem is van Békés megyéhez, hiszen édesanyám ott született.

(9.10)

Ez a kórház Békés megye lakosságának csaknem egyharmadának, nagyjából százezer embernek ad egészségügyi ellátást, tudniillik ez a központ. Az 1968-as átadás óta csak a kilencvenes évek második felében zajlott átfogó rekonstrukció, mely a kórházépület állagmegőrzését és egyúttal javítását is szolgálta. Azóta azonban eltelt csaknem negyed évszázad, ami jelentősen érződik az intézmény állapotán. A 2016-ban átadott központi technológiai tömb az előirányzott zéró energiafelhasználással szemben nagyjából másfélszeres növekedést okozott a kórház energiafelhasználásában. Ezt pedig csak részben ellensúlyozzák az időközben felszerelt napelemek, ami természetesen hasznos. A fűtést jelenleg biztosító gázkazánok és a teljes fűtési rendszer elavult, egyáltalán nem költséghatékony. Az esőelvezetés és a tetőszigetelés hibái miatt rendszeresek a beázások, amelyek természetesen a műtőket is érintik. A szellőzőrendszerbe beesett madártetemek komoly higiénés problémát jelentenek. Az Orosházi Kórház nyílászárói sem a hőszigetelés, sem a betegbiztonság szempontjából nem megfelelőek. A kórházépület homlokzatáról ökölnyi betondarabok hullanak le, ezért az épület javítása, külső hőszigetelése már csak a balesetveszély elhárítása miatt is elengedhetetlen.

Van egy nagyon jelentős alap a kórházak felújítására a Belügyminisztériumnál. Szerintem érdemes lenne végiggondolni, hogy nem feltétlenül csak festeni kellene, hanem ezeket is rendbe hozni. A kórtermek közül csak néhányban van légkondicionálás, pedig globális a felmelegedés, erről beszélt Latorcai alelnök úr is, hogy mennyire fontos. Az elmúlt időszakban, az utóbbi években egyre gyakoribbak az extrém hőhullámok, vagyis az őrületes hőség. Ez súlyos veszélyt jelent az idős, krónikus betegek számára. Ezért a teljes épület klimatizálása sem várathat magára. A felsorolt körülmények kijavításához szükséges 2,5 milliárd forint a közmédia támogatásának mindössze 2,5 százalékát tenné ki, ami szerintem elhanyagolható tétel, főleg annak fényében, hogy a jelenlegi hibák és hiányosságok a betegek és a gyógyítók biztonságát is veszélyeztetik, ezért kérem, hogy módosító javaslataimat elfogadni szíveskedjenek.

Zárásképpen szeretnék még egy olyan ügyről beszélni, ha megengedik, kedves képviselőtársaim, ami a koronavírus-járvánnyal egyértelműen összefügg, ez a véradás ‑ ha vért adsz, életet adsz. Éppen ezért Kunhalmi Ágnessel, az MSZP társelnökével egy olyan határozati javaslatot adtunk be, amelynek tekintetében bizakodó vagyok, hogy minden országgyűlési képviselő támogatni fogja. Ez gyakorlatilag arról szól, hogy kapjon minden 65 év feletti, legalább száz véradást igazolni tudó önkéntes véradó havi 50 ezer forint nyugdíj-kiegészítést. Én ezt azért tartanám fontosnak, mert most sokkal több vérre van szükség. Ezek az emberek valóban mindent megtesznek azért, hogy vért adhassanak. Innen is szeretném megköszönni az összes véradónak azt az áldozatos munkát, amit egyébként a koronavírus-járvány alatt végeztek.

Tehát még egyszer összefoglalva, tisztelettel arra kérem a kormánypárti képviselőtársaimat, hogy mind az önkormányzati, mind pedig az egészségügyben benyújtott módosító indítványaimat, amelyek nem mindegyikét egyedül adtam be, hanem közösen adtuk be, legyenek olyan kedvesek megfontolni. Megjelöltem a forráshelyét, hogy honnan lehet elvenni. Szerintem a propaganda helyett az emberek életkörülményeinek a valódi javítására kellene koncentrálni. Tisztelettel köszönöm, elnök úr és kedves itt lévő képviselőtársaim, hogy meghallgattak. (Taps a DK soraiból.)