Hollik István (KDNP)

HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! Nyilvánvalóan az előttünk fekvő költségvetésnek, mint minden költségvetésnek, alapvetően az a célkitűzése, küldetése, feladata, hogy választ adjon az előttünk álló legfontosabb kihívásokra. Van, amikor ebből több is van.

(18.00)

Ma elég egyértelműen egyetlenegy kihívást tudunk megemlíteni, ez pedig a koronavírus, illetve a koronavírus által okozott gazdasági válság. Ennek mértékéről már államtitkár úr beszélt, és mutatta, hogy bár talán sokan ezt nem így érzékeljük, de mégiscsak mélyebb válság, mint a 2008-09-es gazdasági válság volt. Ha ez a legfontosabb kihívás, a válság, a válságból való kilábalás, akkor az a legfontosabb, hogy egy ilyen válság után hogyan lehet újraindítani a gazdaságot, hogyan lehet újraindítani az életet, és ebben a költségvetésben van egy nagyon határozott válasz erre.

Arra térnék ki a felszólalásom elején néhány percben, hogy érdemes végignézni, hiszen a rendszerváltás óta volt már néhány válság Magyarországon, hogy milyen típusú válságkezeléseket alkalmaztak a kormányok, hogyan reagáltak ezekre a válságokra, milyen költségvetéseket hoztak akkor létre. Válságok között is két típusú válságot különböztethetünk meg. Az egyik egy belső okokra visszavezethető válság, amikor külső ok, világgazdasági ok nem lelhető fel, és van a másik, amely alapvetően külső okokra vezethető vissza. Magyarországon volt mind a két típusú válság. Azt is megtapasztaltuk, hogy mind a két válság sajnos úgy érte Magyarországot, hogy szocialista kormányok voltak és lehetett látni, hogy reagáltak erre. A recept mindig ugyanaz volt: állami bevételek növelése, azaz a vállalkozások, az emberek és a családok megsarcolása.

Ott volt az első válság, amely alapvetően belső okokra vezethető vissza, és amelyre a válasz a Bokros-csomag volt. Azért roppant meg akkor az állam működése, mert Arató képviselő úr főnökei, Gyurcsány Ferencék szétprivatizálták, kirabolták az országot, külföldi cégek tulajdonába juttatták, ez a helyzet, és emiatt egymillió munkahely ment tönkre, egymillió ember vesztette el a munkáját, és az állam működése megroppant; azt valahogy stabilizálni kellett. Mi volt a baloldali válságkezelés akkor? Bokros-csomag, megszorítás, megszorítás, megszorítás. Mondom, ez egy olyan válság volt, amely belső okokra vezethető vissza.

Aztán ott volt a 2008-09-es világgazdasági pénzügyi válság, amelyet bár nem Magyarország okozott, azt tegyük hozzá, hogy egy nagyon gyenge, legyengített állapotban érte Magyarországot, de a baloldali válságkezelés pontosan ugyanez volt. Megszorítás, a 13. havi nyugdíjak elvétele, táppénz csökkentése, fizetések elvétele.

Mi volt ezeknek a megszorításalapú, -központú válságkezeléseknek az eredménye? Az, hogy a válságot sehol nem oldották meg, sokszor csak mélyítették. Ha megnézzük például a 2008-09-es válságot, azt láthatjuk, hogy amíg az Európai Unió GDP-je 2009-ben 4,3 százalékkal csökkent, addig Magyarországon a baloldali… (Arató Gergely: Az államtitkár úr nem ezt mondta! Legalább egyeztessenek!) ‑ a baloldali kormány megszorításainak köszönhetően több mint 6 százalékos GDP-csökkenést kellett elszenvedni. Ezek tények, képviselő úr, ezt ön is tudja jól. Tehát nem vezetett eredményre az a megszorító politika, amit az ön főnöke vezényelt le. Mi lett még az eredménye azon túl, hogy lényegesen jobban sújtotta a magyar gazdaságot a válság, mint az Európai Unió egészét, tehát a gazdagabb országokat? Ez megmutatkozik a munkanélküliségben. Mi volt az önök megszorításalapú válságkezelő politikájának eredménye? Az, hogy elveszett 200 ezer munkahely; nem rövid időre, hanem hosszú időre, amit 2010 után kellett újra létrehozni.

Tehát azt mondhatjuk, hogy a rendszerváltás óta nem volt még olyan válság, amit ne megszorításokkal kezelt volna az aktuális baloldali kormány. Most itt vagyunk egy olyan válságban, amit végre a Fidesz-KDNP-kormány egy teljesen más megközelítéssel kíván kezelni, és azt mondja, hogy akkor tudunk gyorsan kilábalni a válságból, sőt az európai gazdaság újraindításának nyertesei lenni, ha nem megszorítást hozunk, hanem támogatjuk a családokat, a vállalkozásokat, az embereket és a nyugdíjasokat. Ez egy teljesen más megközelítés. Értem én a baloldali károgókat, akik azt mondják, hogy ez nem fog sikerülni, de ilyenkor mindig visszaidézem magamban, amikor a Fidesz-KDNP-kormány azt mondta, hogy egy olyan munkaalapú gazdaságot és társadalmat fogunk építeni, ahol egyébként a költségvetés hiánya nem fog elszállni, 3 százalék alatt marad (Arató Gergely: És sikerült?), a gazdasági növekedés az európai uniós átlagot meghaladó mértékben fog nőni, és egyébként még a munkahelyek száma is nőni fog. Azt mondták erre az okos baloldali közgazdászok, hogy ez lehetetlen, ilyet nem lehet csinálni. Vagy a gazdaságot élénkítem, vagy a munkahelyek számát növelem, de akkor viszont el fog szállni a költségvetés, tehát államadósságot csökkenteni, növekedést beindítani és közben fegyelmezetten tartani a költségvetést, az egyszerre nem lehetséges, az kizárt dolog. Aztán mégiscsak sikerült.

Most ugyanígy vagyunk ezzel, hogy itt vagyunk a ’22-es költségvetés tárgyalásánál és a baloldali képviselők már most ítéletet mondtak, le is fújták a mérkőzést, azt mondták, hogy ez így már biztosan megbukott most. Kevéssé hiteles ez az álláspont, tisztelt baloldali képviselőtársak. Mert a valóság azzal szemben, amit önök állítanak, az, hogy az újraindítás költségvetése soha nem látott mértékű gazdaság-újraindítási akciótervet, csomag tartalmaz, amely a GDP 13 százalékára rúg. El lehet azt mondani, miniszter úr is az expozéban elmondta, hogy minden egyes ágazat, ha végignézzük tételesen a költségvetést, minden egyes ágazat több forrásból gazdálkodhat, mint amiből gazdálkodott a tavalyi évben.

Annak a támogatásnak, amelyről beszéltem, amely alapja a költségvetésnek, mik a kulcspontjai? Az első a családok támogatása. Itt azt kell látnunk, hogy a tavalyi évhez képest is növekszik a családok támogatása, de amíg például a baloldali kormányok 934 milliárd forintot fordítottak a családok támogatására 2010-ben, ez az összeg ma már 1842 milliárd forint, közel 1000 milliárd forinttal több. Most már elmondhatjuk azt, hogy GDP-arányosan Magyarország költi, fordítja az egyik legtöbbet a családok támogatására annak érdekében, hogy aki gyerekeket szeretne vállalni, annak ne legyen a pénz és a megélhetés probléma.

A második kulcspontja ennek a költségvetésnek a gazdaság újraindítása, itt említettem már a gazdaság-újraindítási akciótervet, amely a GDP 13 százalékára rúg. Nagyon sokatmondó az, hogy amikor baj van, a baloldaliak az idősek vállára újabb terheket raktak, azokra az idősekre, akik a legkevésbé tudnak reagálni a nehezebb helyzetre, mégis elvették tőlük a 13. havi nyugdíjat. A Fidesz-KDNP-kormány meg pont itt, a válság időszakában, a legnehezebb időszakban kezdi el a 13. havi nyugdíj visszaépítését, jövőre a nyugdíjasok már kétheti 13. havi nyugdíjat kaphatnak.

És akkor nem beszéltünk arról, hogy ha teljesülnek azok a számok, márpedig általában az elmúlt tíz év tapasztalata ez, még ha a baloldali képviselőtársaimnak ez nem is tetszik és ezt nagyvonalúan el szokták felejteni, hogy ami le van írva a költségvetésben, az általában úgy is szokott lenni, tehát ha olyan gazdasági növekedés lesz, mint amilyet egyébként a Pénzügyminisztérium, illetve ez a költségvetési javaslat előrevetít, akkor a nyugdíjasok nyugdíjprémiummal is számolhatnak, hiszen egy elég nagy gazdasági növekedés lesz tapasztalható, lényegesen nagyobb, mint az Európai Unió átlaga.

Aztán itt van a következő fontos pontja a költségvetésnek, ez a 25 év alattiak szja-mentessége.

(18.10)

Tehát, amikor nehéz helyzetben vagyunk, akkor mondjuk azt a fiataloknak, hogy kezdjetek el dolgozni, és avval segít a kormány, hogy szja-mentességet kapnak 25 év alatt a fiatalok. Aztán a munkáltatói adóterhek csökkentése nagyon fontos. Itt már szóba került a munkahelyek száma, a munkanélküliség, illetve a foglalkoztatottsági ráta. Ami a baloldali kormányok idején az európai uniós átlag alatt volt ‑ mármint a foglalkoztatottság ‑, most meg lényegesen afölött van. Ez annak a politikának volt köszönhető, ami a munkát terhelő adókat folyamatosan csökkentette. Ez most is folytatódik. A jövő évi költségvetésben a munkát terhelő adók 113 milliárd forintot hagynak ott a vállalkozásoknál.

A 6. fontos pontja a költségvetésnek a munkahelyek és a beruházások támogatása. Itt azt gondolom ‑ mert nyilván a jövő évi költségvetés majd jövőre valósul meg ‑, hogy azért vissza kell idéznünk arra, hogy a magyar válságkezelés annyiban volt különböző ‑ itt erre már György László államtitkár úr utalt is ‑, annyiban különbözött más országok válságkezelésétől, hogy amíg ott csak a munkahelyek megtartására fókuszáltak, addig a magyar kormány azt mondta, hogy itt most esély van arra, hogy beruházásokat tudjunk hozni Magyarországra. Egyébként válságmentes időszakban öldöklő harc van a beruházásokért. Viszont, akit erősen ér a válság, és képes még arra, beruházásösztönzésre forrásokat elkülöníteni és erre fordítani, a magyar költségvetés, a magyar állam most ilyen helyzetben volt, az rendkívül nagy előnyre tehet szert. Tehát a beruházásösztönzés egy nagyon fontos és lényegi pontja ennek a költségvetésnek, és látjuk, hogy éppen a válság közepén, a tavalyi év végén, ha jól emlékszem, egy soha nem látott mértékű beruházást, több mint 600 milliárd forintos beruházást jelentett be a kormány Iváncsán.

Ez, ez a politika az, amelyik Magyarországot és a magyar gazdaságot újra fogja indítani és sikerre fogja vinni, és azt gondolom, hogy nem túlzó az az elvárás, az az elvárásunk ettől a költségvetéstől, hogy ennek a költségvetésnek köszönhetően a magyar gazdaság az európai gazdaság újraindításának a nyertese lehessen, és újra elmondhassuk azt, hogy arra a növekedési pályára állunk, amelyet az jellemez, hogy legalább kétszer akkora Magyarország növekedése, mint az Európai Unió átlagáé.

Összegezve tehát, azt kell mondanom, hogy természetesen a KDNP ezt a költségvetést támogatni fogja, azért fogjuk, mert végre a rendszerváltás óta először egy gazdasági válságot, a Bokros-csomaggal meg a 2008-9-es baloldali megszorító válságkezeléstől eltérően, végre támogatásokkal fogja kezelni. Éppen Dobrev Klára mondta azt egy őszinte pillanatában, hogy nekik 2008-9-ben sikerült megmenteni a bankokat, de nem sikerült megmenteni az embereket. Ilyen a baloldali válságkezelés. Mi nem ezt az utat, nem a megszorításalapú válságkezelést választottuk, hanem ebből a válságból úgy akar kijönni Magyarország, hogy támogatást nyújt a családoknak, a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak, és azt gondolom, evvel el fogjuk azt érni, hogy Magyarország nyertese lesz az európai gazdaság újraindításának. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)