Varga Mihály (Fidesz)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Elnök Urak! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország ezt a válságot is le fogja győzni. Megvédjük az elmúlt években elért eredményeket. A magyar emberekkel és vállalkozásokkal együtt sikerülni fog. A járvány kitörésekor ezzel a meggyőződéssel hoztuk meg az azonnali intézkedéseket, tettük meg a gazdaságvédelmi akcióterv első lépéseit és indítottuk el a gazdaság-újraindítási akciótervet. Ebben a rendhagyó időben összefogott az ország, az emberek elfogadták a szigorú intézkedéseket, és nagyon sok területen erejükön felül teljesítenek az ott dolgozók. Sajnálatos tény, hogy a baloldal nem vett részt ebben a munkában, sőt a sikeres védekezés ellen dolgozott, és most is apokalipszist vizionál.

Ezért már itt a bevezetőben elmondom: a tegnap közzétett adatok szerint az idei év első három hónapjában várakozáson felül teljesített a magyar gazdaság. A piaci szakértők által várt 0,3 százalékos visszaeséssel szemben 1,9 százalékkal bővült Magyarország gazdasági teljesítménye az előző negyedévhez képest. Ez az egyik legnagyobb mértékű növekedés az Európai Unióban. Éves alapon a szakértői konszenzus 3,7 százalék körüli visszaesést jósolt. A magyar gazdaság ennél jóval kedvezőbb, 1,8 százalékos mérséklődést mutatott a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint. Ami pedig a jövő évi kilátásokat illeti: friss előrejelzésében az Európai Bizottság 5,5 százalékos, a Nemzetközi Valutaalap pedig 5,9, tehát közel 6 százalékos növekedést valószínűsít Magyarország számára. Azon szervezetek is elismerik Magyarország teljesítményét és visszaigazolják terveink megalapozottságát, amelyek nem vádolhatók hazánk iránti elfogultsággal. Minden esélyünk megvan tehát arra, hogy a magyar gazdaság visszaálljon arra a dinamikus pályára, amely a koronavírus okozta válság előtt jellemezte. Mindez azt mutatja, hogy a gazdaságvédelmi intézkedések eredményesek voltak, a költségvetésből nyújtott támogatások, adókedvezmények valós segítséget jelentettek a vállalkozások számára. Mondjuk ki: megkezdődött a magyar gazdaság újraindítása!

Tisztelt Országgyűlés! A mostani világválságból azok az országok tudnak a legkisebb veszteséggel kikerülni és mielőbb továbblépni, amelyek három fontos elemre tudják építeni az újraindításukat: egyrészt a korábbi években kiegyensúlyozottan fejlődő gazdaságot építettek; másrészt a járvány kitörését követően gyors és határozott intézkedéseket tettek az emberek és a gazdaság védelme érdekében; és végül, de nem utolsósorban, minél többet meg tudtak őrizni azokból a biztos kapaszkodókból, amelyek enyhítik a válságot, és kiindulópontjai lehetnek az újraindításnak. Magyarországon ezek közé a biztos kapaszkodók közé tartozik a kormány értékalapú politikája, amelynek alappillérei a járvány során is változatlanok maradtak: munkaalapú társadalmat építünk, tehát támogatjuk a munkahelyek megőrzését és az újak létrehozását; Magyarország jövőbeni gazdasági pozícióit a teljesítmény emelésével, a beruházások, az innováció és a területileg is kiegyensúlyozott növekedés támogatásával kívánjuk elérni; kiemelt figyelmet fordítunk a családok megerősítésére, az időskorúak megbecsülésére és a gyermeknevelés támogatására; és minden körülmények között a nemzet, az ország, a magyar emberek érdekeit tesszük az első helyre, ezért ha kell, ahogyan most is, a saját utunkat járjuk.

(8.10)

Ennek köszönhető, hogy az átoltottságban Magyarország uniós szinten is kiemelkedő teljesítményt nyújt, a nyitás és a gazdaság újraindítása terén komoly lépéselőnyre tettünk szert. Ennek tudatában is mély együttérzésünket fejezzük ki mindazok családja felé, akiket a járványban elveszítettünk.

Tisztelt Ház! Érdemes egy pillanatra hátralépni, és tágabb időhorizontból értékelni a helyzetet. Az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetően a járvány erős, ellenálló és kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért. A mostani világválság közepette még jobban látszik, hogy milyen nagy előnyt jelent, hogy nem vesztegettük el az elmúlt évtizedet. Ennek köszönhető, hogy a járvány idején támaszkodhattunk az egyensúlyi növekedés, az adósságcsökkentés és a költségvetési politika eredményeire. 2014 és 2019 között a magyar gazdaság átlagosan 4,1 százalékkal növekedett, míg az Unió átlagos növekedése, bővülése 2,1 százalék volt. Az államháztartás egyensúlyban volt, az államadósság pedig tartósan és folyamatosan csökkent, 80 százalékról 65 százalékra. 2019-ben pedig Magyarország produkálta az egyik leggyorsabb növekedést az Európai Unióban 4,6 százalékkal.

Ezeknek a tényeknek köszönhető, hogy a gazdasági visszaesés idején sem kellett külső segítséget kérni vagy megszorító intézkedéseket alkalmazni. Ez utóbbiak ‑ ahogy azt a baloldali kormány idején megtapasztalhattuk ‑ a nyugdíjasoktól és az állami alkalmazásban állóktól vettek volna el jövedelmet. Nem ezt tettük, hanem a belső pénzügyi erőforrások átcsoportosításával anticiklikus gazdaságpolitikát folytattunk, a visszaesés időszakában élénkítő lépéseket tettünk, elsősorban a korábban sosem látott mértékű, a bruttó hazai termék 30 százalékát érintő gazdaságvédelmi akcióterv révén. Magyarország ezzel a koronavírus-járvány gazdasági kihívásaira sikeres választ adott. 2020-ban a magyar bruttó hazai termék bővülése nem következett be, 5 százalékkal csökkentünk, ez beleillett az Európai Unió és a világgazdaság visszaesésébe, de ez is alatta maradt az Európai Unió 6,2 százalékos visszaesésének. 2021 márciusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma már 4 millió 616 ezer fő volt, ami az előző év azonos időszakát 41 ezer fővel haladja meg. A foglalkoztatás, az elhelyezkedés esélye és lehetősége megmaradt. A munkaerőpiac a magasabb hozzáadott értéket termelő, magasabb átlagbérű szakmák irányába rendeződött át. Emellett a beruházási ráta ‑ megőrizve a korábbi eredményeket ‑ továbbra is az Unió élmezőnyében, 27 százalék felett alakult. Ez a jövőre nézve ad bizakodásra okot. Az intézkedések együttes eredményeként az a kormányzati várakozás, miszerint idén 4 százalék fölötti és jövőre 5 százalék fölötti lesz a növekedés, ma már inkább óvatosnak tekinthető.

Tisztelt Ház! A 2022-es költségvetés az újraindítás költségvetése. A tavaszi benyújtás pedig egyike azoknak a biztos pontoknak, amelyek hozzájárulnak az újrainduláshoz. A jelenlegi helyzetben lényeges, hogy ne adjuk fel azt az előnyt, amit a kormányzati intézkedések korai megismerése, a kiszámíthatóság jelent. Ez fontos az embereknek, a vállalkozásoknak és mindenkinek. A jövő évi költségvetés középpontjában a gazdaság-újraindítási akcióterv áll, amely a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programja. Az akcióterv végrehajtása lehetővé teszi, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés eszközeit is felhasználjuk azért, hogy mindenki, aki elveszítette a munkahelyét, vissza tudja azt szerezni, vagy új munkahelyet kaphasson, és minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia az üzletét, újra tudja azt indítani, sőt lehetőség szerint tovább tudja azt fejleszteni. A járvány elleni védekezést továbbra is fenn kell tartanunk, de ebben a rendkívüli helyzetben is megőrizzük azokat az értékeket, amelyeket eddig is képviseltünk.

A költségvetésitörvény-javaslat ezért a gazdaságpolitika értékrendje és a dinamikus fejlődés elérése érdekében garantálja, garanciát ad a családok támogatásához, és a gazdaság újraindításához szükséges forrásokat is garantálni fogja. Négy meghatározó elemet hadd említsek! Egyrészt a 13. havi nyugdíj visszaépítése folytatódik. Ennek a fedezetét ez a költségvetés szintén garantálja. Másodsorban a 25 év alatti fiatalok adómentességéhez hozzá fog járulni, hiszen számol, kalkulál azzal, hogy ez 2022. január 1-jével elindul. Harmadrészt a munkáltatói adóterhek tovább fognak csökkenni. 2016 novemberében erről egy megállapodást kötöttünk a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Ennek egy újabb pontja teljesül majd 2022 során. Végül negyedik pontként hadd említsem meg, hogy a munkahelyek teremtéséhez és a beruházások ösztönzéséhez is a szükséges fedezet rendelkezésre áll. A költségvetés képes lesz arra, hogy ezeket biztosítani tudja.

Mindezen célokat szem előtt tartva Magyarország belső erőforrásait és erőteljes bővülési képességét alapul véve a törvényjavaslat 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, mérsékelt, 3 százalékos inflációval, valamint dinamikus, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Továbbra is kiemelt célunk az adósságráta csökkenő pályára állítása. A tavalyi bruttóhazaitermék-arányos 80,4 százalék után idén 80 százalék alá, jövőre pedig a bruttó hazai termék 79,3 százalékára mérséklődik. Megőriztük a korábbi évek konzervatív tervezési szemléletét is. A változó körülményekből eredő kockázatok kezelésére, a nem várt kiadások finanszírozására 233 milliárd forint összegű biztonsági tartalékot képeztünk.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány nevében megköszönöm a Költségvetési Tanácsnak, hogy áttekintette a törvényjavaslatot, és megfogalmazta a véleményét. Eszerint a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényben előírtaknak, azzal összhangban az államadósság-mutató csökkenése tartós marad. A jövő évi költségvetési hiány mértéke ugyan magasabb, mint azt az elmúlt évtizedben megszokhattuk, de épp a 2010 utáni évek fegyelmezett gazdálkodása tette lehetővé azt, hogy a koronavírus okozta világjárvány negatív gazdasági hatásait az állam költségvetési eszközökkel is ellensúlyozni tudja. A 2022-es hiánycélt a kormány úgy határozta meg, hogy azzal biztosítható legyen a költségvetés finanszírozhatósága, a hiány mérséklése, ugyanakkor rendelkezésre álljanak a források a gazdaság újraindítására, a családok, a vállalkozások és a beruházások támogatására.

Összességében a magyar hiány- és államadósságszint európai mércével mérve kedvezőbb az átlagnál. 2021-ben az uniós tagállamok átlagos hiánya a GDP 7,8 százaléka, vagyis magasabb, mint a magyar hiánycél. A tagállamok átlagos várható adósságrátája pedig a bruttó hazai termék 95,1 százaléka lehet, vagyis jóval magasabb, mint a magyar 79,9 százalékos adat. E mértékekhez képest csökken a költségvetés hiányszintje és az államadósság-ráta is 2022-ben. Az Állami Számvevőszék is elvégezte az ellenőrzést, részleteiben vizsgálta a tervezés dokumentumait és a költségvetés tervezetét. Engedjék meg, hogy e helyütt is megköszönjem a Számvevőszék munkáját.

Tisztelt Országgyűlés! A 2022-es költségvetés szerkezetét tekintve a javaslat megőrzi az idei költségvetés két alappillérét. Egyrészt az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapban mintegy 3600 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyi, valamint ‑ ha még szükséges ‑ a járványügyi kiadásokra.

(8.20)

Másrészt a gazdaság-újraindítási akcióterv pedig a bruttó hazai termék 13 százalékát kitevő, összesen 7308 milliárd forintot tartalmaz. Engedjék meg, hogy ennek az akciótervnek néhány fő tételét ismertessem.

Az akcióterv első és legnagyobb kerete a 3883 milliárd forintos nemzeti forrás, a három keret közül ‑ hazai forrás, európai uniós, valamint a kedvezmények és a tehercsökkenés tételei ‑ ez a legmagasabb összeg. Ezen belül a teljesség igénye nélkül néhány tételt hadd emeljek ki: több mint 610 milliárd forintot a családok támogatására, otthonteremtésre és a nyugdíjasok védelmére költünk; 430 milliárd forintot új munkahelyek létrejöttének elősegítésére, a foglalkoztatás támogatására; közel 460 milliárd forintot az egészségügyi béremelésre; több mint 400 milliárd forintot fogunk infrastrukturális fejlesztésekre költeni; beruházások előkészítésére, megvalósítására 870 milliárd forint áll rendelkezésre; jelentős erőkkel fejlesztjük a turizmust, közel 100 milliárd forinttal; az agrárium fejlesztésére plusz 77 milliárd forintot és mintegy 130 milliárd forintot pedig a sport és a kultúra támogatására fordítunk. Ezek tehát azok a fontosabb alkotóelemek, amelyek a hazai forrást állítják össze.

Az akcióterv második kereteként több mint 3000 milliárd forintos európai uniós forrás szolgálja a gazdaság újraindítását, a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítését.

Végül harmadik keretként a különböző adó- és járulékcsökkentések is részei az akciótervnek, hiszen ezek a kedvezmények forrást hagynak ott a vállalkozásoknál, a cégeknél, segítik az újraindulást, az újraépülést. A meglévő, tovább élő kedvezmények révén több mint 420 milliárd forintot hagy a kormány a magyar családoknál és vállalkozásoknál, ezzel is segíteni kívánjuk a gazdaság mielőbbi talpra állását.

A gazdaság újraindítását segítő adócsökkentő intézkedések közül szeretnék kiemelni néhányat: az otthonteremtéssel kapcsolatos áfa- és illetékmentességet első helyen, ami 170 milliárd forintot, a 25 év alattiak szja-mentességének bevezetését, ami 140 milliárd forintot, valamint a munkáltatói adóterhek 2 százalékpontos csökkentését, ami több mint 113 milliárd forintot hagy az érintetteknél. Nagyon jelentős tételek tehát azok, amelyek azokat a lépéseket segítik, amelyek kedvezmények széles tárházával segítik a vállalkozások és a magánszemélyek működését, az újraindítást. Az adócsökkentés politikáját így az akcióterv keretében is folytatjuk. A munkát terhelő adóterhek az OECD-országok közül Magyarországon csökkentek az egyik legnagyobb mértékben, és ez jövőre is így lehet.

Tisztelt Országgyűlés! 2022-ben ‑ a polgári kormány korábbi költségvetéseihez hasonlóan ‑ szinte minden terület több forrással gazdálkodhat, mint egy évvel korábban. Ezekről is engedjenek meg néhány mondatot.

Kezdjük mindjárt az egészségüggyel! Az egészségügy 2022-ben közel két és félszer annyit fordíthat fejlesztésekre, bérekre, beszerzésekre, beruházásokra, mint amennyi 2010-ben rendelkezésre állt. 2884 milliárd forint áll egészében rendelkezésre, ami 1700 milliárd forinttal több, mint a 2010-es kormányváltáskor, és mintegy 770 milliárd forinttal magasabb az idei évi forrásoknál. Az egészségügyi fejlesztésekre kiemelt figyelmet fordítunk, a cél egy modern, a XXI. század kihívásaira reagálni képes, hatékonyan működő ellátórendszer kialakítása.

Az egészségbiztosítási ellátásokon belül a legjelentősebb kiadást a gyógyító-megelőző ellátások jelentik. Erre a célra 2123 milliárd forintot tervezünk fordítani, 556 milliárd forinttal többet, mint az idén. Ez a többlet biztosítja elsősorban az egészségügyi dolgozók, szakdolgozók, védőnők korábban megkezdett bérfejlesztési programját, valamint a 2021-ben megkezdett újabb egészségügyi béremelési programhoz szükséges fedezetet. Emlékezhetnek rá, képviselőtársaim, hogy a kormány és a Magyar Orvosi Kamara megállapodást kötött, és ennek részeként már idén jelentős mértékben tudtuk növelni az orvosi béreket. Ez 2022-ben is folytatódni fog, és ennek a béremelésnek a fedezete rendelkezésre áll. A 2022-es források lehetővé teszik a már megkezdett egészségügyi ellátást javító intézkedések további finanszírozását, a tervezett fejlesztéseket és bővítéseket.

A gyógyszertámogatásra fordítható költségvetési forrás is jelentős mértékben növekedni fog. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira összességében mintegy 107 milliárd forinttal tudunk majd többet fordítani.

Folytatódik az „Egészséges Budapest” program is. Ennek keretében a fővárosi és Pest megyei egészségügyi ellátások fejlesztésére, az intézmények infrastrukturális megújítására hazai és európai uniós forrásokat is el tudtunk különíteni.

Mindemellett a törvényjavaslat biztosítja a forrást többek között a népegészségügyi feladatok ellátására, az egészségügyi szűrővizsgálatok folytatására és az oltóanyagok beszerzésére. A patrióta gazdaságpolitika jegyében folytatódik a nemzeti oltóanyaggyár építése, és reményeink szerint a hazai egészségügyi megrendelések egyre nagyobb szegmensét hazai beszállítók tudják majd teljesíteni, köszönhetően a tavaly indított egészségipari támogatási programnak. Csak emlékeztetnék rá, hogy ez az idei évben is fut még, és ennek keretében olyan alapvető egészségügyi termékeket gyártunk, amelyek korábban országhatáron kívül kerültek előállításra. Hoztam is magammal egy ilyen orvosi maszkot. (Felmutatja.) Például ez a maszk 300 millió darabban készül most már Magyarországon, korábban ezt az orvosi maszkot is külföldről vásároltuk. Most már nemcsak hogy saját magunkat el tudjuk ezzel látni, hanem még exportálni is tudunk. (Balczó Zoltán közbeszól.) Köszönöm, hogy ennek a Jobbik is örül. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Néhány szót az oktatásról. Az oktatásra szánt források jövőre meghaladják a 2100 milliárd forintot. Ez több mint 735 milliárd forintos növekedést jelent 2010-hez képest. Az alapfokú és a középfokú oktatásra, valamint a szakiskolákra fordított kiadások az idei évhez képest több mint 100 milliárd forinttal nőnek jövőre.

Engedjék meg, hogy itt kitérjek a felsőoktatás területét érintő fejlesztésekre is. Az új működési formában az intézmények hatékonyabban működhetnek, gyorsabban reagálhatnak térségük gazdasági igényeire. Ennek köszönhetően a magyar fiatalok versenyképesebb képzésben és a munkaerőpiacon is értékesebb oktatásban részesülhetnek. A modellváltó egyetemeken továbbra is biztosított lesz az állami ösztöndíjas képzés, az oktatók pedig teljesítményalapú, megemelt bérezésben részesülnek. A felsőoktatási intézmények állami támogatása tehát növekszik jövőre, a modellváltó intézmények bevételei ugyanakkor már nem jelennek meg a törvényjavaslatban, összhangban az Országgyűlés ez irányú korábbi döntésével.

A családok támogatásáról. Az elmúlt években elértük, hogy az Európai Unióban a legnagyobb arányban fordít a magyar államháztartás, a magyar költségvetés a családok támogatására, ezt a helyzeti előnyünket továbbra is meg kívánjuk őrizni. A családok támogatására 2022-ben mintegy 2778 milliárd forint forrást biztosít a költségvetés. Ez az összeg közel 483 milliárd forinttal magasabb, mint amennyit az idei évi költségvetés tartalmaz, jövőre pedig már közel háromszorosára emelkedik a magyar családok támogatására fordított forrás, mint amennyi 2010-ben volt.

A családvédelmi akcióterv mellett 2022-ben is számos további intézkedéssel segítjük a családok helyzetének javulását. Így például továbbra is fenntartjuk a családi adórendszert, amely Európa egyik legalacsonyabb személyijövedelemadó-kulcsát, 15 százalékot alkalmaz, valamint jelentős családi adó-, illetve járulékkedvezménnyel segíti a gyermeknevelést.

(8.30)

A 25 év alattiak szja-mentessége segíti a fiatalok munkaerőpiaci részvételét, önálló életkezdését és családalapítását. Az árvaellátás havi 24 250 forintos minimumösszegét 2022. január 1-jétől több mint duplájára, havi 50 ezer forintra emeljük. Az emelés a már folyósított és az újonnan megállapított árvaellátásokra is vonatkozik. Az otthonápolást végzők erőfeszítéseinek elismeréseként tovább növeljük az ápolási és a gyermekek otthongondozási díját.

A jövő évi költségvetésben is kiemelt helyet foglal el az otthonteremtési program, ezen belül az otthonfelújítás támogatása, a családi otthonteremtési kedvezmény, emellett a jelzáloghitellel rendelkező többgyermekes családok terheinek mérséklése, valamint az adó-visszatérítés támogatása is. Mindezek mellett 2022-ben is áfa- és illetékmentességgel segítjük az új otthonba költöző családokat.

Az otthonteremtési program folytatására több mint 380 milliárd forintot biztosítunk a jövő évi költségvetésben. Itt is csak emlékeztetnék arra, hogy 2010-hez képest ezáltal több mint két és félszeresére növeltük a lakástámogatásokra fordított költségvetési forrásokat.

A társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások ‑ idetartozik például a táppénz, a munkanélküli-ellátás vagy a családi pótlék ‑ keretösszege is jelentősen, 430 milliárd forinttal bővül, így az ágazat 2022-ben már közel 7000 milliárd forinttal gazdálkodhat.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a nyugdíjasok megbecsüléséről is. A kormány nyugdíjpolitikájának lényege, hogy a nyugdíjasoknak, szüleinknek, nagyszüleinknek is részesülniük kell a kedvező gazdasági folyamatokból, emellett nehezebb helyzetben kiemelt védelem illeti őket. A nyugellátásokra fordítható költségvetési források ezért jövőre 255 milliárd forinttal, mintegy 4163 milliárd forintra emelkednek az idei évhez képest.

A 2022-es költségvetés 3 százalékos inflációval számol, így 2022. január 1-jétől ennyivel növekednek a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások. A jövő évi költségvetés több mint 68 milliárd forintot különít el a 2022-ben is folyósítandó nyugdíjprémium teljesítésére. Emlékeztetnék arra, hogy egy korábbi szabály szerint, ha 3,5 százalék fölött növekszik a gazdaság teljesítménye, akkor nyugdíjprémiumot kell fizetnie az államnak. Ez a Fidesz-kormányok alatt megvalósult, és ennek lesz 2022-ben is az 5 százalékos növekedés miatt egy kifizetése, ennek a fedezete rendelkezésre áll.

Mindezek mellett 160 milliárd forintot biztosítunk a 13. havi nyugdíj második ütemének kifizetésére. A 13. havi nyugdíj négy év alatt történő visszaépítése tehát a következő fokozatba lép. Első lépésben 2021-ben a nyugdíjasok a januári nyugdíjon felül egyheti nyugdíjra voltak jogosultak, 2022-ben ilyen jogcímen kettő-, 2023-ban háromheti nyugdíj összegét kapják kézhez, majd 2024-től kezdődően pedig a nyugdíjukon felül minden évben egyhavi nyugdíjjal azonos összegű 13. havi nyugdíjban részesülnek. A 13. havi ellátásra a nyugdíjasok mellett a nyugdíjszerű ellátásban részesülők is jogosultak.

Mindemellett továbbra is biztosítjuk a nők családon belüli szerepét elismerő kedvezményes nyugellátást, tehát folytatódik a „Nők 40” program, ettől sem kívánunk visszalépni.

A kormány 2010-ben azt az ígéretet tette, hogy évről évre megvédi a nyugdíjak reálértékét. Ennek köszönhetően 2011 és 2022 között a nyugdíjak összességében 48,1 százalékkal nőnek átlagosan, a vásárlóerejük pedig több mint 10 százalékkal javult.

Végezetül: azokat az idős embereket is támogatja a kormány, akik elérték a nyugdíjjogosultságukat, de továbbra is aktív szereplői kívánnak maradni a munkaerőpiacnak. Részükre 2022-ben is fenntartjuk a nyugdíjas munkavállalók jövedelmének szociálishozzájárulásiadó- és -járulékmentességét, ez a kedvezmény járni fog a számukra.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjenek meg néhány mondatot a honvédelem kérdéséről, hiszen a költségvetésben továbbra is kiemelt hangsúlyt kap a költségvetésben a honvédelem és a közbiztonság. Magyarország biztonságát a továbbra is erős migrációs nyomás mellett is garantálni kívánjuk. A honvédelemre fordítható források egy év alatt közel 30 százalékkal, több mint 912 milliárd forintra emelkednek. Ez azt jelenti, hogy a honvédelmi kiadások 2010-hez viszonyítva több mint négyszeresére nőnek a következő évi költségvetésben. A rendvédelmi kiadások meghaladják a 991 milliárd forintot, ami 2010-hez képest mintegy 542 milliárd forintos, több mint kétszeres növekedést jelent.

A béremelésekről szeretnék néhány szót szólni, hiszen a 2022-es költségvetési javaslat egyik fontos eleme, hogy jövőre is növekednek a bérek, a gazdaság növekedésével párhuzamosan erőteljes bérnövekedés is várható.

A közszolgálatban dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése továbbra is a kormány kiemelten fontos céljai között szerepel, ami évről évre megjelenik az ilyenkor beterjesztett törvényjavaslatban. 2010-ben 2612 milliárd forintot fordított az állam a közszférában dolgozók béreire. Jövőre ez az összeg meghaladja a 4800 milliárd forintot, ami az idei évhez képest is mintegy 325 milliárd forintos emelkedést jelent.

A bérek tekintetében 2010-hez képest a legnagyobb arányú növekedés az egészségügyben valósult meg. Az egészségügyben dolgozók bérére fordított források összege jövőre közel négyszerese lesz a 2010-es kiadásoknak. 2022-ben összesen több mint ezermilliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyben dolgozók fizetésére, mintegy 745 milliárd forinttal több, mint 2010-ben.

Ahogy már említettem korábban, 2021-ben megkezdődött az orvosibér-emelési program. Ennek alapján 2023-ra egy kezdő rezidens korábbi 255 ezer forintos alapbére 687 ezer forintra emelkedik, egy 40 év szakmai tapasztalattal rendelkező szakorvos 525 ezer forintos alapbére pedig 2 millió 380 ezer forintra nő.

Az oktatásban ‑ óvodában, általános és középiskolában, felsőoktatásban ‑ dolgozók bére is emelkedik. Erre a célra jövőre mintegy 1045 milliárd forint áll rendelkezésre.

A rendvédelem és a honvédelem területén dolgozók bérére pedig több mint 1041 milliárd forintot fordít a kormány 2022-ben. Természetesen ez is jóval magasabb összeg, mint 2010-ben volt.

Tisztelt Ház! Az uniós források felhasználása során a 2014-2020-as és a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusok tekintetében is az a cél, hogy ezeket célzottan és hatékonyan használjuk fel. A programok végrehajtása ennek megfelelően zajlik, a források lehívásában Magyarország az uniós átlag felett teljesít. Ezt a gyakorlatot folytatni kívánjuk.

A 2021-2027-es uniós keretköltségvetésből elérhető támogatások esetén már idén számos pályázatot hirdetünk meg, jövőre pedig a hagyományos kohéziós támogatások kifizetésére 1100 milliárd forintot, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz programjaira 450 milliárd forintot terveztünk. Ez utóbbi programnál egyelőre csak az uniós támogatásokkal számolunk, a hitel igénybevételével nem.

Hangsúlyoznom kell képviselőtársaim számára, hogy ezek a tárgyalások még nem zárultak le, nem értek véget, tehát mind az RRF-nek rövidített uniós támogatási program, mind pedig a hétéves fejlesztési ciklus tárgyalásai zajlanak. A magyar költségvetés ezeket a támogatásokat, amire azért joggal számíthatunk, meghitelezi, előfinanszírozza, de reményeink szerint a tárgyalások lezárása után ezek a források elérhetőek lesznek. Hitelt pedig nem kívánunk felvenni. A magyar kormány, átértékelve és végiggondolva a fejlesztési lehetőségeket, úgy döntött, hogy azokat elsősorban hazai forrásokból, másrészt pedig, ha szükség van rá, saját egyéni szuverén kötvénykibocsátásból kívánja ellátni.

Külön említenem kell az uniós forrásokon belül a vidékfejlesztési programot, amelynek társfinanszírozását 80 százalékra emeljük. Ezzel Magyarország egyedülálló módon az adható legmagasabb támogatási szintet biztosítja a vidéki gazdaságok fejlesztéséhez, a magyar vidék zöldátállásához és a klímacélok eléréséhez.

(8.40)

A két uniós ciklus, tehát a korábbi fejlesztési időszak és a most induló, a 2021-ben induló időszak programjait tekintve összességében 3000 milliárd forint kifizetésével tervez és több mint 2300 milliárd forint uniós bevétel érkezésével számol a kormány 2022-ben.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány szót ejtsek az önkormányzatok finanszírozásáról is. A helyi önkormányzatok feladat- és finanszírozási rendszere az elmúlt években bizonyította hatékonyságát: megszabadítottuk az önkormányzatokat az adósságuktól, és megelőztük az újbóli eladósodásukat.

A helyhatóságok feladatellátásához igazodó központi költségvetési források jövőre is maradéktalanul rendelkezésre állnak. Az önkormányzatok működésének támogatására a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban mintegy 873 milliárd forint szerepel. Ez az összeg több, mint a 2021. évi eredeti előirányzat.

Mivel a minimálbér és a garantált bérminimum 2021. évi emelése az önkormányzatokat is érinti, a kormány a növelt bérek kifizetéséhez költségvetési támogatást nyújt.

A gazdaság-újraindítási akcióterv keretében számos beruházás és munkahelyteremtő fejlesztés indul 2021-ben is.

A gazdaság növekedésével az önkormányzatok iparűzésiadó-bevétele is emelkedni fog, ez a települések mozgásterét jelentősen növeli.

Támogatjuk, hogy az önkormányzati beruházások támogatására a kormány külön programokat indít jövőre és külön programokat folytat jövőre; ezeknek a fedezetét szintén biztosítjuk. Emlékeztetnék rá, hogy a „Modern városok” program tovább fog futni, a „Magyar falu” program fedezete is rendelkezésre áll, de komoly források jutnak majd a településekhez a megnyíló uniós programokból is. Ezek összértéke megközelíti a 600 milliárd forintot.

A benyújtott törvényjavaslat szerint az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás mértéke 2021-hez képest változatlan marad. Ezt a tényt, valamint a gazdasági növekedés várható mértékét figyelembe véve az önkormányzatok mintegy 130 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást teljesíthetnek 2022-ben. Ez az összeg a tavalyi gazdasági adatok alapján 25 milliárd forinttal alacsonyabb, mint a 2021-es, ami tovább növeli az önkormányzatok mozgásterét. Mindent egybevetve az önkormányzatok a következő évben 3220 milliárd forinttal gazdálkodhatnak.

Tisztelt Ház! Összegezve: a 2022-es költségvetés méltán nevezhető az újraindítás költségvetésének. A családok és a vállalkozások támogatása, a munkahelyteremtő beruházások megvalósítása, valamint az egészségügy és a felsőoktatás fejlesztése mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy lendületet adjunk a gazdaságnak. A cél az, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió legsikeresebb országai közé tartozzon. A válságot továbbra sem megszorításokkal, hanem a támogatások növelésével és adócsökkentésekkel kezeljük, a költségvetési hiányt és az államadósságot pedig ismét csökkenő pályára állítjuk.

Mindezekre tekintettel kérem önöket, hogy a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)