Csárdi Antal (LMP)

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tartalmilag a 2022-re tervezett költségvetés nem az újraindítás, hanem a lebetonozás, a bebetonozás költségvetése. Értelemszerűen, ami le van betonozva, az viszonylag nehezen indul bárhova is. Az oktatás, a szociális szféra humánfejlesztése és a létalapunkat jelentő élő környezet védelme helyett megint csak a beton ömlik mindenhova, mindenhol, agyontámogatott multik gyáraiba, stadionokba, kínai egyetembe, kínai vasútba, orosz atomerőműbe, még a felsőoktatásra szánt fejlesztési források nagy részéből is úgynevezett infrastruktúrát akarnak fejleszteni, ami megint csak nem más, mint beton. Állami támogatásból betonozzák körbe a kisebb és nagyobb csókos vállalkozókat, és ők tovább betonozzák ezt a Balaton körül, a Fertő tó körül, a tatai tó körül és mindenhol, ahol vizet látnak. Még az alapvetően szükséges vízügyi fejlesztésekből is csak betonozás lesz, ahelyett, hogy a víz tájban és talajban való megtartásán dolgoznának, ami körülbelül az egyetlen lehetőségünk az aszály és a sivatagosodás elkerülésére.

Az LMP szeretné, ha az ország költségvetése nem a betonról szólna, hanem az emberekről és az életről. Bár a kormány nem veszi komolyan a klímaválságot és az ökológiai válságot, ezek negatív hatása már most százmilliárdokban mérhető. Bár a kormány nem veszi komolyan, az ország fele elszegényedett vagy leszakadóban van. Ezt sajnos önöknek is be kell látni, hogy bár ez senkinek nem tetszik, de így van.

Ennek a társadalmi kára ezermilliárdokban mérhető. Zöld- és szociális fordulatra van tehát szükség és egy valódi újjáépítési programra. Ezt nyilván nem várhatjuk a Fidesz-kormánytól, nincsenek már illúzióink; módosítóinkban persze benyújtjuk, ezúttal kicsit több reménnyel, mint az eddigi években. Nem azért, mintha a Fidesz bármit is elfogadna belőlük, hanem mert a jövőre felálló új kormányban tenni fogunk róla érdemben, hogy ezen költségvetés átírásakor ezek meg is valósulhassanak.

A költségvetés keretszámait tekintve ugyanazokat a problémákat látjuk, mint az elmúlt években: a tervezett inflációt, GDP-t, államadósságot, költségvetési hiányt mind-mind bizonytalanság övezi. A 2022. évi inflációt is szándékosan alultervezik, mint eddig minden évben, a 3 százalékos infláció az ismert gazdasági folyamatok tükrében nagyon valószínűtlen. Ahol 5,9 százalékos költségvetési hiánnyal fűtik túl a gazdaságot, és a növekedést a magyar szinten szintén magas 5,2 százalékra tervezik, ott az infláció sem áll meg 3 százalékon, és ezt önök pontosan tudják. Az alultervezésnek jól ismerjük az okait: bővíti a kormány mozgásterét, pluszforrásokat teremt, hogy a választások előtt óriási költekezéseket hajthassanak végre.

Az infláció növekedése sok társadalmi rétegnek nagy veszteséget okoz. Már idén a korábban tervezett és az EU-s szinteken szintén magas 3 százalék helyett 4 százalék köré várjuk az inflációt, és sok termékcsoportnál, többek között az alapvető élelmiszerek környékén ezt is lényegesen meghaladja az infláció mértéke. És hiába könyörgünk, követeljük, hogy tegyen ez ellen valamit a kormány, a rendelkezésére álló eszközök közül, például az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésén keresztül semmit nem tesz ezeknek az élelmiszereknek az árcsökkenése érdekében. Akkor csökkent áfát a Fidesz-KDNP-kormány, ha valamelyik haverja erre megkéri.

Az államadósság szintjét 2022 végére 79,3 százalékra tervezik. Feltűnő, hogy ez alig kisebb, mint a 2021 végére tervezett 79,9 százalék, azaz igazándiból nem csökkentik az adósságot. A kisebb számot év végi trükközéssel nyilván tudják majd hozni, az adósság magas szinten, a válság előtti szinten stabilizálódik, ami egészen elképesztő.

Az adósság magas szintje miatt az adósságszolgálat költsége is durván megemelkedik, 1413 milliárd forintra. Ez 360 (sic!) milliárd forinttal több annál az 1068 milliárd forintnál, amit 2021-re eredetileg terveztek. Ez elképesztő szám, lényegében tíz év csökkenése tűnik el egyetlenegy pillanat alatt. A 365 (sic!) milliárd többlet több, mint amit 2022-ben a teljes felsőoktatásra költeni akarnak.

A magasan maradó államadósság oka nyilvánvalóan a magasan tartott hiány. Az 5,9 százalékos hiánynak nincs gazdaságpolitikai oka, csak politikai. 2022 már nem recessziós év lesz, a gazdaság helyreállításához nem kellene ilyen mértékű keresletnövekedés. Az, hogy a 2021. évi 7,5 százalékról alig csökken, annak egyetlen célja, hogy a 3 százalékos határhoz képest mintegy 1500 milliárd forinttal növelhesse a választásokra készülés során elköltött milliárdokat.

Tehát csináltak gyakorlatilag egy választási költségvetést, ahogy már sok vezérszónoktársam előttem elmondta; és nem is gondolom azt, hogy itt bármi mást ki lehetne egyébként emelni ebből a költségvetésből, mert azt kell mindenkinek látnia, hogy most adósítják el az országot annak érdekében, hogy a választások során látványberuházásokat adjanak át, és sok-sok ember által fogott ollóval átvághassanak szalagokat.

(12.10)

A választási költségvetés céljait az is szolgálja, hogy a Fidesz-kormány folyamatosan növeli a költségvetés átláthatatlanságát, és csökkenti annak jelentőségét, ami le van benne írva. Eleve a költségvetés tavaszi benyújtása már egy állásfoglalás, hogy mennyire tartják fontosnak, hogy a benne foglaltaknak egyáltalán közük legyen a valósághoz. A költségvetés benyújtásakor nem ismert még az előző évi zárszámadás. Az előző év gazdasági és társadalmi folyamatait pedig csak hézagosan ismerjük. A költségvetési év elindulásáig még fél év van hátra, így az előre jelzett makrogazdasági folyamatokat gyakorlatilag a zaccjóslás megbízhatóságával lehet figyelembe venni. Abszurd módon mégis azt hangoztatják, hogy az ismeretlen korábbi számokra és az ismeretlen jövőbeli folyamatokra épülő költségvetés növeli a stabilitást.

Legkésőbb 2020-ban be kellett volna bizonyosodnia az önök számára is, hogy ez egy teljesen hamis kép, hiszen mind a 2020-as költségvetést, mind a már járvány alatt megalkotott 2021. évi költségvetést egy az egyben ki lehetett dobni. Ki is dobták, újat sem alkottak, hanem a rendkívüli jogrend és két felülről nyitott, gigantikus alap nyújtotta lehetőségeket kihasználva költötték a pénzt, ahogy az eszükbe jutott. Emlékeztetnék rá, hogy a 2020. évi költségvetés átalakításakor egy éve egyszerűen nem mondták meg, hogy milyen tételeket tesznek a normál felosztásból az úgynevezett gazdaságfejlesztési alapba. Egész egyszerűen ki sem dolgozták. Úgy gondolták, nincs rá szükség, hiszen a kétharmad úgyis megszavazza. Aztán úgy is lett, aztán elköltöttek a két alapból úgy 5000 milliárd forinttal többet, mint amit egyáltalán beleraktak.

Az átláthatatlanság növekedését, az Országgyűlés leértékelését jelzi az a folyamat is, hogy egyre kevesebb információt közölnek a költségvetésről, a sorok egyre fogynak, a sorok mögötti analitika pedig teljes mértékben ismeretlen. Egyre kevésbé részletesek ezek a fejezetek, összevont jogcímek fedeznek egészen különböző kiadásokat, óriási, ötletszerűen összegereblyézett alapok jönnek létre ‑ lehetőleg felülről nyitottak -; olyan címek jelennek meg, mint a beruházási alap 550 milliárdos kerettel, amiről elvileg a részleteket bemutató fejezeti kötetekből sem derül ki semmi, hogy végül is mire szeretnék költeni. Pontosabban az derül ki, hogy még önök sem tudják, hogy mire szeretnék ezt elkölteni. Egyben biztosak lehetünk, hogy jó sok betonnal jár majd, bármi is lesz belőle.

Ez a folyamat jól jelzi, hogy a kormány mit gondol az Országgyűlés szerepéről és a hatalomgyakorlásról. Önök számára az Országgyűlés már csak egy puszta formalitás, egy kötelező kör, amelyikkel minél kevesebb dolgot közölnek, annál jobb. A Fidesz-frakció úgyis megszavazza, amire szükség van, tehát igazándiból minek erőltetnék meg magukat?

A tavalyi évtől ehhez kapóra jött önöknek a járvány és a válság. A bevezetett vészhelyzetbe annyira beleszerettek, hogy el sem akarják engedni. Nagyon megtetszett önöknek az ellensúly nélküli, önkényes hatalomgyakorlás, ami például a költségvetési kérdésekben is minden korábbinál szabadabb kezet adott. Már csak ezért is elsőrendű és nemzeti érdek, hogy ’22-ben megvalósuljon a kormányváltás.

A beterjesztett költségvetés alapján nemcsak az államadósság nő a korábbi szintekhez képest, az adósság más területen is halmozódik. A válság idején az út szélén hagyták a munkájukat vesztőket, a vállalkozásuk bezárását elszenvedőket, a fertőzés miatt otthonmaradásra kényszerülőket, az online oktatás miatt otthon tripla műszakba kényszerülőket, és azokat is, akiket például a válság során rúgtak ki.

Az emberi életben okozott kár is adósság, tisztelt államtitkár úr. Azt hazudták, hogy mindenkinek lesz munkája három hónapon belül, ha elveszíti ‑ igaz, hogy ez nem volt igaz ‑, az álláskeresés gyalázatos háromhavi tartamát erre való hivatkozással nem hosszabbították meg. Minden más európai országnál kevesebbet költöttek bértámogatásra, azt ígérve, hogy mindenkinek lesz munkája, csak azt felejtették el hozzátenni, hogy színészből, zenészből, évekig jól működő vállalkozóból majd pizzafutár lesz. Ez az önök társadalomképe, és sajnos a jövő évi költségvetés is erről a társadalomképről tesz tanúbizonyságot.

Nálunk 50 milliárd forint, a mintaként emlegetett Ausztriában 2500 milliárd forint ment a munkavállalók ilyen formájú megsegítésére egy év alatt. 1:50 az arány! 1:50 az arány, tehát az osztrák kormánynak ötvenszer fontosabbak az Ausztriában dolgozók, mint a magyar kormánynak a magyar munkavállalók! Az út szélén hagyták a leszakadó térségeket, az online oktatásból kimaradókat és rengeteg társadalmi csoportot. Mindemellett óriási lyukat ütöttek a közszolgáltatásokon.

Bár próbálják elhazudni, sajnos az egészségügyi ellátás a járvány harmadik hulláma alatt összeomlott. A normál ellátás több hónapra leállt, a járvány miatt egyértelmű kezelésekhez nem jutottak hozzá honfitársaink. És igen, ezeket az adósságokat is fel kell majd számolnia a következő kormánynak, nem csak a pénzügyi adósságot.

Hogyan lehet ezeket az adósságokat törleszteni? Hogyan lehetne az évtizedek alatt okozott károkat jóvátenni? A benyújtott költségvetés állítása szerint az újjáépítést célozza a költségvetés, de mint mondtam, ez valójában sajnos lebetonozást jelent, a haverok kistafírungozását.

Beton helyett fák kellenek, pénz helyett az ember kell hogy a középpontban legyen. Az adósságtörlesztés, a jóvátétel és a zöld újjáépítés az LMP szerint a következő elemeket tartalmazza, ami alapján a költségvetést majd át fogjuk alakítani.

Évtizedes adósság, a forráselvonások és az egészségügyből történő tömeges elvándorlások után a kormány végre belátta, amit tíz éve mondunk, hogy jelentős pluszforrásokat kell az egészségügyre fordítani. Ennek is köszönhető, hogy most 459 milliárd forintos keret szerepel az egészségügyi béremelés támogatására.

Sajnos ezt későn lépték meg. Az egészségügy a járványt kritikus mértékben megszenvedte, leálltak az ellátások, és a harmadik hullám elborította a kormány által meggyengített rendszert. A helyreállítás tehát nem állhat meg a részleges, tehát az orvosibér-emelésnél, emelni kell a szakdolgozók bérét is, és emelni kell a nem egészségügyi végzettségű dolgozók bérét is. A háziorvosok juttatásait szintén emelni kell, pluszasszisztensek felvételét támogatni, ehhez legalább 40 milliárd forint pluszforrásra volna szükség. Létre kell hozni ismét az önálló járványügyi rendszert. Erre legalább plusz 50 milliárd forintot kell szánni.

És, tisztelt államtitkár úr, a járvány nem ért véget. Hatásai sokáig velünk maradnak majd, épp ezért ki kell építeni egy poszt-Covid országos szűrő- és terápiás programot. A koronavíruson átesett honfitársaink esetében egyre több súlyos szövődmény jelentkezik a betegség lefolyása után. A fertőzés mind a központi, mind a perifériás idegrendszerre károsan hathat, a gyógyultak tüdőkapacitásának szintje gyakran nem áll vissza az eredeti állapotba, a szívizom-károsodásnak, az autoimmun és gyulladásos betegségek kiváltásának gyakoriságát is emeli. A gyerekek esetében fokozottabban fordul elő a több szervet érintő gyulladásos szindróma. Ezek kezelésére is kellene, hogy a költségvetés forrást biztosítson. Az esetek több mint 40 százalékában jelentkeznek szövődményes tünetek, a vírus szinte valamennyi szervrendszert megtámadhatja, és a járványnak ezenkívül súlyos mentális, lelki utóhatásaival is számolni kell. Ezért mentális rehabilitációs központokat is létre kell hozni, nemcsak fővárosi, hanem országos szinten is.

A válság miatt elszegényedett tömegekkel, a munkanélküliekkel, a csődbe ment vállalkozókkal, az ágazatokkal is törődni kell. Segítséget kell adni nekik, meg kell emelni az álláskeresési járadék folyósításának hosszát kilenc hónapra, és maximális összege is emelésre szorul.

Csökkenteni kell a személyi jövedelemadót sávosan, hogy az átlag alatt keresők jövedelme tízezrekkel nőhessen. És tudom, erre államtitkár úr vagy a kormánypárti képviselőtársaim rendre azt mondják, hogy ez adóemelés. Hát persze, önnek igen! Meg nekem igen! De egy jól kidolgozott többkulcsos adó az átlagkeresetig több tízezer forinttal növeli a dolgozók bérét. Nem véletlen az, hogy a gazdaságilag talán sikertelennek nem nevezhető Németországban is többkulcsos adóval számolják a személyi jövedelemadót.

Növelni kell a családi pótlékot és egyéb jövedelempótló támogatásokat is, hiszen sokan vesztették el azokat az egzisztenciális lábakat, amire az eddigi életük támaszkodott.

Csökkenteni kell az alapvető élelmiszerek áfáját, mert az infláció már sokak kenyerét fenyegeti. Gondoljunk csak arra, hogy 3 százalékkal számolnak az infláció tekintetében: az alapvető élelmiszerek ára már az elmúlt években is lényegesen 10 százalékot meghaladó mértékben drágult, és ez a folyamat a jövő évben sem fog várhatóan megállni, és azt gondolom, tartozunk azzal a magyar társadalomnak, hogy elérhető szinten tartjuk az alapvető élelmiszerek árát.

(12.20)

És azt gondolom, hogy mondani kell néhány gondolatot a zöldfordulatról is. A klímaválság és az ökológiai válság miatt nem várhatnak tovább a jelentős zöldprogramok. A beruházási alap és a káros beruházások forrásait át kell csoportosítani zöldberuházásokra és -programokra. A környezetvédelmi kiadások a költségvetésen belül amúgy sem nőnek már régóta, 335 milliárd forintot terveznek 2022-re, miközben már 2019-ben is 373 milliárd forint volt előirányozva. Sürgős lenne elkezdeni egy évi 300 milliárd forintos kerettel működő energiahatékonysági épületfelújítási programot, ami a mélyfelújítást finanszírozza a magánházak és lakások esetében. Támogatni kell a napenergia hasznosítását lakossági szinten, és azt gondolom, hogy komoly fejlesztési forrásokat kellene biztosítani a barnamezős területek fejlesztésére is.

A körkörös gazdaság érdekében fel kell számolni az elbukott, központosított szemétholdingot, és megszervezni és ösztönözni a rendes hulladékmentes gazdaságot. A gazdaságunk és életünk alapját jelentő vizet meg kell tartani, nem szimplán elöntözni, hanem a tájban és talajban tárolni, hogy tíz év múlva is nőjön még valami ‑ ha megérjük.

Egy egészséges társadalmi, gazdasági rendszernek elengedhetetlen része a cselekvőképes, felkészült önkormányzati szféra. A jelenlegi kormány meg akarja semmisíteni az önkormányzatokat, totális pénzügyi függésbe és szolgaságba igyekszik kényszeríteni őket. Ezzel szemben az LMP visszaadná a szükséges folyó és fejlesztési forrásokat.

Jelen költségvetés gyakorlatilag amellett, hogy csökkentette az önkormányzatokra szánt támogatások mértékét, nem adta vissza a gépjárműadó helyben maradó részét sem, ezzel súlyosan megkárosítva az önkormányzatokat, és súlyosan károsítva azt, hogy az önkormányzatokon keresztül az itt élők dönthessenek a saját településük fejlődéséről, fejlődéseinek irányáról.

Azt gondolom, hogy nem mondok újat azzal, ha összegzően azt mondom, hogy egy ilyen, a társadalom érdekeivel szembemenő költségvetést, egy olyan költségvetést, ami mindent alárendel a közelgő választásoknak, és mindent alárendel a kormányhoz köthető gazdasági szereplők kifizetésének, az LMP nem tud, nem akar támogatni, nemcsak most, hanem a jövőben sem. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék soraiból.)