V. Németh Zsolt (Fidesz)

V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót is és a türelmét is elnök úrnak, képviselőtársaimnak. Tisztelt Államtitkár Urak! Többször is elhangzott az expozéban és azóta is, hogy ez a költségvetés az élet újraindításának költségvetése, úgy is mondhatnánk, azt célozza meg, hogy a nemzet visszanyerje a vitalitását. Ennek több dimenziója, metszete van, hiszen szó szerint is az egészségünket kell visszanyernünk a járvány felszámolásával, sőt olyan kondíciót kell nyernünk az elkövetkező évben is, hogy egy hasonló járványt még felkészültebben tudjunk fogadni, még felkészültebben tudjuk legyőzni.

Aztán a másik mezőben ott a gazdaság megerősítése, közte az egészségiparé, összefüggésben az eddig elmondottakkal, azért, hogy újra növekedési pályára, szinte már azt mondjuk, hogy a megszokott növekedési pályára állíthassuk a gazdaságot.

De van egy harmadik mező is, amely hozzátartozik az egészséghez, ez pedig az, hogy együtt és külön-külön is visszanyerjük az életkedvünket, a magabiztosságunkat, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Nos, én úgy gondolom, hogy a 2022-es költségvetés ennek az elvárásnak is megfelel, hiszen ha meglátjuk azt, hogy a kultúrára, sportra milyen jelentős forrásokat biztosít, akkor itt már egy magabiztos nemzet költségvetését tudjuk vizionálni.

Én most ezen belül egy kis szeletről szólnék, mégpedig a kiemelkedő nemzeti értékekre, illetve a hungarikumokra szánt forrásokról. Kilencéves az a törvény, amely szabályozza a nemzeti értékeink beazonosítását, gyűjtését, megismertetését, népszerűsítését, és célja az, hogy a magyarság egésze számára fontos értékeket, amelyek egyébként lehetnek helyi értékek, tájegységi vagy megyei értékek is, azokat összegyűjtsük, és legfontosabb célként ezt az identitásunk megerősítésére használjuk. Azért ennek a törvénynek a célterülete nem csupán a mai Magyarország területe, hanem az elszakított nemzetrészekre is kiterjed. Egy olyan értékpiramist állítottunk fel annak idején, amely egy időben teszi lehetővé a helyi értékeknek a fókuszba állítását a nemzeti sajátosságokkal; azt is mondhatnánk, hogy a magyar kódokkal, azokkal az elemekkel, amelyek a magyarság sajátosságait, karakterjegyeit adják, amiről mások megismernek bennünket. Az elmúlt esztendőkben így 76 hungarikumot és 181 kiemelkedő nemzeti értéket nevesítettünk. De mégis ennek a gondolatnak a sikerét az a több mint 1100 település adja, ahol létrehozták már a helyi értéktárat.

És jól mutatja, hogy a kormányzat számára is fontos ez a terület, hogy amíg 2019-ben kevesebb mint 500 millió forintot fordítottunk erre, addig az elmúlt évtől kezdődően már közel 1,3 milliárdot.

Az agrártárca szervezésében biztosítjuk a Hungarikum Bizottság működését, de emellett számos más programot is finanszírozunk, így az elmúlt esztendőkben a „Mi, magyarok” rádiósorozat ment a Kossuthon, aztán az elmúlt évben, a nemzeti összetartozás évében a „Hiszek egy hazában”, ugyancsak egy 200 részes sorozat, és aki manapság bekapcsolja a rádiót reggelente, az az „Elindultam szép hazámból” című sorozatot hallgathatja, ugyancsak 200 részben, amely a „Magyarok a nagyvilágban” alcímet viseli.

Úgy látjuk, hogy emellett nagyon fontosak azok a programok is, amelyek kiegészítik az Emberi Erőforrások Minisztériumának programjait, hogy bemutassuk a magyar kultúrát a világban. Pályázatainkon mintegy 1800 projekt 4,2 milliárd forintos támogatást kapott az elmúlt esztendőkben.

Úgy érezzük, úgy érzem, hogy nagyobb szükség van erre a tevékenységre, mint valaha, hiszen azt látjuk, hogy a világban értékrendek küzdelme zajlik. A nemzetek a tradícióhoz való viszonyukkal egyfajta jövőképet is választanak maguknak, sőt nem jövőképet, hanem mindennapi életformát, viselkedésmódot is. Tehát a magyar életmódot védjük ezekkel a forrásokkal. Így például, amikor megismertetjük a magyar ételeket és italokat, vessük össze azzal, hogy Nyugat-Európában, egy németországi menzán adott esetben a disznóhúst kitiltják, vagy most örömteli, hogy zöld utat kapott az Európai Unióban a lisztkukac mint étel. Hát, azért mi mégiscsak a karcagi birkapörköltet többre tartjuk.

Aztán fontos az, hogy megtartsuk a viseleteinket. Erre van a folkTREND!-programja szintén az Agrárminisztériumnak.

A szokások. A szokások nem valami néprajzi elemek csupán, hanem vegyünk ki egyetlenegy szokást, ami már urbanizálódott, például a locsolás, az minimum a nő tisztelete. Ezt vessük egybe akár a migránsok által képviselt értékrenddel. Tehát amellett, hogy termékenység, a nő tisztelete jelenik meg benne. Vagy mikor a keresztény kultúrát védjük, akkor nem csupán a vallási aspektusáról szólunk, hanem arról a szokásrendről, az ünnepkörökről, amelyek igazgatták az életünket. Ha ezt meg tudjuk erősíteni, akkor szerintem nem kell arról beszélni vagy önkormányzati rendeletet alkotni, hogy miért nem kellene vasárnap délután egy órakor sarokköszörűvel dolgozni vagy éppen füvet nyírni.

(19.40)

Végezetül egy elemet hadd említsek meg, ez a néptánc és népzene területe, amelyre az Emberi Erőforrások Minisztériumának kiváló Csoóri-programja is szolgál, hiszen úgy véljük, hogy 2017-es indulása óta megvalósította a kezdeti céljait, a hazai és határon túli magyar néptánc-népzenei együttesek, népdalkörök, illetve tárgyalkotó, népművészeti alkotó közösségek tudásátadásának támogatását. Meglátszik ez az együtteseken látványosan. Örömteli, hogy a 2022-es költségvetésben mintegy 3 milliárd fordítható erre. Ezt a területet azért emelem ki, mert itt nem csupán valamiféle művészeti tevékenységről van szó, valamiféle szépítészetről ‑ az sem kevés ‑, hanem például ebben a nagyon identitászavaros világban nagyon kevés olyan terület van, mint a néptánc, amely világos nemi szerepeket mutat be követendő módon.

Mindezeket egybevéve én úgy látom, hogy ez a költségvetés alkalmas arra, hogy az életkedvünket visszanyerjük, jól érezzük magunkat a bőrünkben, és a magabiztosságot visszaszerzett nemzet sokat tud tenni azért, már ezzel a költségvetéssel együtt, hogy Magyarország magyar ország maradhasson. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)