Riz Gábor (Fidesz)

RIZ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Lassan estébe hajló időben egy talán váratlan fordulattal kezdem a magam hozzászólását. A vezérszónoklatok között elhangzott többek között a kormányoldal számára olyan kritika, hogy mi egyszerűen hazaárulók vagyunk. Elhangzott annak kapcsán, hogy a kínai befolyás hogyan erősödik a tervezett Fudan Egyetemen keresztül Magyarország irányába.

Szeretnék idézni egy klasszikus gondolkodótól, egy volt és jelenlegi képviselőtársunktól. „A Fudan Egyetem egy olyan mágnes, amely egyébként a világ sok pontjáról hívhat ide nagyon jó tudásra vágyó és egyébként jó fizetőképes háttérrel rendelkező diákokat és oktatókat, professzorokat. A Fudanon Nobel-díjasok sokasága tanít, egy igazán pezsgő nemzetközi élet zajlik. Mindaz, amit a Fudannal kapcsolatban itthon hallunk, hogy a kommunista doktrína jegyében kell ott oktatni, meg élni, ez közel sem így van. Tehát ennél a kínai tudományos és egyetemi világ jóval felvilágosultabb. Ez egyébként Magyarországnak csak hozhat.”

Elmondom, hogy ki volt az illető: Ujhelyi István, aki az ATV nap hírei között 2021. április 22-én mondta el ezeket a gondolatait. Javaslom, hogy az ellenzéki sorokban még itt lévő képviselőtársak tegyék magukévá az ő gondolatait, és talán ennek jegyében át fogják értékelni a Fudan Egyetem magyarországi lehetőségeit.

Tisztelt Képviselőtársak! Magyarország költségvetésitörvény-javaslata tárgyalása során néhány előzetes gondolatot engedjenek meg. Nagyon sok szempont elhangzott már a magyar gazdaság, Magyarország nemzetközi megítélését illetően, én néhány olyan aprósággal szeretnék hozzájárulni a teljes képhez, ami talán mindannyiunk számára fontos.

Tudjuk, hogy Magyarország egy nyitott gazdaság az európai gazdaság felé és elsősorban német orientáltsággal, de számtalan más európai ország felé gazdasági kapcsolatokkal, kereskedelmi kapcsolatokkal. Az öröm számunkra, hogy azok a hitelminősítők, amelyek Magyarország besorolását időről időre megteszik az adósság, a gazdaság fejlettsége, a gazdaság teljesítőképessége tekintetében, mostanában ritkábban kerülnek az ellenzéki sajtó részéről fókuszba, hiszen jókat mondanak az országról.

Azt is tudjuk, hogy az elmúlt időszak egyik véleménye volt, hogy BBB besorolásban hagyta a Fitch Magyarország kilátásait a következő időszakra, és 2021-től újra növekvő pályára állítja a magyar gazdaságot. Ugyanezt erősítette meg a Standard & Poor’s, amely szintén változatlanul hagyta a magyar besorolást, és hasonló szinten stabilnak minősítette a magyar gazdaság kilátásait. Ezt erősítette meg a tegnapelőtti napon napvilágra került hír, hogy az első negyedév GDP-adatai szerint jóval a várakozáson felül kezdte 2021-et a magyar gazdaság, az előző évi utolsó negyedévhez viszonyítva 1,9 százalékkal nőtt, csökkentve a mínuszunkat a GDP arányaiból.

Fontos azt is elmondanunk, hogy olyan vezető elemzők is pozitívan nyilatkoznak Magyarország lehetőségeiről, mint például az ING egyik vezető elemzője, aki azt mondta, hogy az első negyedéves GDP-növekedés és a vártnál mérsékeltebb éves visszaesés azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság a vártnál korábban, vagyis már a nyár előtt elérheti a válság előtti teljesítményét.

Tisztelt Képviselőtársak! Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a magyar gazdaság jó állapotban van. Azt is jelenti, hogy a magyar kormány jól tervezett akkor, amikor befektetést követően igyekezett a magyar gazdaságot, a magyar munkavállalót megvédeni. Megvédte elsősorban azért, mert tudjuk jól, ha munka van, minden van. Ahol jövedelem van, abból adót tudunk fizetni, és ahol adót fizetnek, ott a helyi önkormányzat, az ország adópolitikája és nagyon sok minden más, ami szolgáltatás igénybevétele, szolgáltatás biztosítása is, a helyére kerül.

(18.50)

Nagyon fontos azt is tudnunk, hogy Magyarország ezekkel a számokkal Európa élmezőnyébe tartozik.

Azt is fontos tudnunk, hogy a 2022. évi költségvetésben az egyik legfontosabb tétel az, hogy 7308 milliárd forint áll rendelkezésre a gazdaság-újraindítási akcióterv keretein belül. Három pilléren nyugszik a növekedésünk: a meglévő munkaerő-tartalékok kiaknázása támogatja a foglalkoztatás további növekedését, így az elkövetkezendő években ugyanakkor növekedési szempontból egyre meghatározóbbá válnak a termelőkapacitások, illetve az ezeket bővítő beruházások, valamint a hatékonyságot javító technológiai és zöldberuházások is.

Én Borsodból érkeztem, a borsodi 3. választókerületből, amely 71 települést takar, és a 71 település Borsod nyugati részén Ózd központtal a közelmúltban olyan szomorú hírekkel köszönt be az ország nyilvánossága elé, hogy egy több mint húsz éve ott működő cég, cégcsoport bezárta a működését, és mintegy 900 munkavállalót engedett utcára. Nem sokkal ezt követően, rá egy fél évre egy újabb bejelentés érkezett, amely azt mondta, hogy ez év szeptemberében újabb olyan multi cég zár be Ózdon, amely 750 fővel fog újabb szomorú statisztikaként hozzájárulni a térségben lévő munkanélküliségi adatokhoz.

Azt viszont boldogan és büszkén mondom el, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve a Külgazdasági Minisztérium nagyon gyorsan reagálva azonnal keresni kezdte azt a magyarországi partnert, lehetőleg tőkeerős magyar társaságot, amely fel tudja szívni azt a munkaerőt, amely az első ütemben elbocsátott, tehát az ez év végével elküldött 900 ember számára lehetőség szerint rövid úton munkalehetőséget biztosít. Így találta meg azt a Wellis nevű céget, amely 8 milliárd forint értékben mintegy 3 milliárd forintos állami támogatás mellett 800 fő foglalkoztatását fogja jövő év végéig biztosítani.

Engedjék meg, hogy azt is büszkén elmondjam, hogy a két említett minisztérium segítségével Ózd és térségére egy olyan gazdasági csomagot készítünk, készítettünk elő, amely több pilléren nyugszik: nyugszik egyrészt azon az előnytelen helyzeten való változtatásnak az igényén, amely részben jelenti az infrastruktúrát, amely fizikai infrastruktúra, másrészt a humán erőforrás lehetőségeinek hiánya vagy annak biztosítása, illetve emellett még azokat az egymásra épült lehetséges gazdasági integrációkat is figyelembe veszi, amelyek a jövőben eredményesebbé tudják tenni ezt a térséget.

Nos, az első fő gondolat, hogy a térség megközelíthetősége olybá kell hogy legyen, hogy azon európai szintű, normálisan közlekedő módon el lehessen jutni A-ból B-be. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a 23-as, 25-ös utak, amelyek a 21-estől, tehát a nógrádi szakasztól közelítik meg Ózdot, a következő évtől, ez év végétől új aszfaltburkolatot kapnak, több településrészen pedig elkerülő szakaszokkal bővülnek ‑ ez körülbelül negyedórával fogja gyorsítani Ózd megközelítését. A másik fontos dolog, hogy Miskolc irányából, amely szintén a megye iparvidéke egy részén, Sajószentpéteren, Kazincbarcikát elkerülve közelíti meg Putnokot és Ózdot, szintén egy elkerülő szakasszal bővül, amely ez év második felétől a közbeszerzések lezárulásával fizikailag is megvalósul 2022-ben, ’23 legelejére. Tehát Ózd és a térség is két irányból válik gyorsabban elérhetővé.

Fontos azt is elmondanunk, hogy az út és a logisztika kapcsán egy olyan fejlesztésen is dolgozunk jelen pillanatban az Innovációs Minisztériummal, amely mintegy napi 150-170 kamion számára olyan kamionterminál kialakítását teszi lehetővé, amely az egyébként a gazdaságfejlesztési csomag részeként odatelepült Wellis, a fejlesztett Ózdi Acélművek Kft. és az odatelepülő további három cég szükségleteit elégíti ki nyilván azokkal a technológiai feltételekkel, amelyek elvárhatóak a XXI. században.

A gazdasági csomagnak része az is, hogy a humán erőforrást hogyan tudjuk felkészíteni a kihívásokra, amelyek nyilván a megkövetelt, illetve az alkalmazott technológiát illetik. Nos, a Wellis robottechnikával dolgozik, és olyan korszerű termelési láncot alakít ki, mint amit a nagy autógyártóknál lehet látni, ahol a félkész termék halad a késztermék státuszig, és közben teamek váltják egymást, és rakják össze késztermékké mindazt, ami majd onnan kikerül. Ehhez olyan emberek kellenek, akik ezt a technológiát tudják kezelni, és képesek arra, hogy ennek a cégnek további eredményességet tudjanak biztosítani, hiszen jelen pillanatban is erős külgazdasági kapcsolatokkal rendelkezik a Wellis, és nemzetközileg elismert termékekkel, termékcsaláddal bír.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ugyanígy nagyon fontos, hogy az Ózdi Acélművek Kft., amelyben 20 százalék tulajdonrésszel rendelkezik jelen pillanatban is a magyar állam, milyen további fejlesztési lehetőségeken tud átmenni, hogyan tudjuk a XXI. században újrafogalmazni a magyar acélipart, illetve annak a termékeit. Ózd az egyik ilyen alapanyag-termelő, a betonacél gyártására szakosodott cég, amely a lehetőségek szerint olyan új termékcsaláddal bővül, amely ennek az alapnak a kiegészítéseként jöhet létre, más méretű termékeket képes előállítani, ami a hazai építőipar számára alapvetés minden induló beruházás alkalmával. Nos, ehhez is a szükséges munkaerőt a következő időszaktól nyilván megerősített formában kell felkészítenünk.

De ugyanúgy nagyon lényeges az is, hogy az a kormányhatározat 650 millió forinttal segíti az Aicher-csoportot, hogy a saját tulajdonrészén olyan barnamezős ipari területet alakítson ki, ahol betonüzem, konténergyártó és az Ózdon nemrégiben bemutatott, a tervek szerint elektromos hajtáslánccal ellátott Hunnoid midibuszt lehessen gyártani, amely éppen azoknak a kis-, középvárosoknak nyújt majd lehetőséget, amelyek alacsony emissziókibocsátás mellett szeretnék megóvni a maguk környezetét, és mégis költséghatékonyan szállítani a helybelieket, illetve az ott érdeklődőként megjelenő utasokat.

Fontos azt is elmondanunk, hogy célja a fejlesztés során mind a minisztériumoknak, mind pedig a helyben lévő gazdasági szakembereknek, hogy a terméklánc kialakításával igyekezzünk az alapanyagtól a késztermékig eljuttatni a lehetőségeinket, pontosan azért, hogy egy krízis, egy válság esetén, ha országhatáron túlra esik az alapanyag, akkor ennek a kockázatát minimalizálni tudjuk, és lehetőség szerint minél rövidebb szakaszon minél teljesebb körben tudjuk a készterméket kihelyezni.

Említettem, hogy a felkészült munkaerőre hogyan kell és lehet infrastruktúrát kialakítanunk. Az egyik a szakképzés középszintje, a másik pedig a felsőoktatás. A Miskolci Egyetem már jelen pillanatban is kihelyezett képzéssel Ózdon van, és az Innovációs Minisztérium tervei szerint tudásközpont létrehozásával, laborháttér kialakításával és az ott működő cégek bevonásával azt a jogi helyzetet, státuszt fogja kialakítani, ahol közös érdekek mentén azok a technológiai fejlesztések valósulnak meg, amelyek labor, illetve a tudásközpont nélkül, ami a Miskolci Egyetem szellemi háttere mellett valósul meg, nem jöhetnének létre.

Egy olyan utolsó inspirációm van még, amely számunkra fontos, hiszen sokáig ezt a térséget nem emlegették a turizmus kapcsán. Aggtelek, illetve a Bükki Nemzeti Park Szilvásváradig említve volt mint hazai turisztikai desztináció, de Ózd térsége, a rakacai víztározó, Szendrő, a Bódva völgye új fogalomként kerül be, és azt is látjuk, hogy a 2022-es költségvetés jelentős fejezetet szán a hazai turisztikai szolgáltatások és attrakciók fejlesztésére. Így számunkra is nagyon fontos, hogy az első ütemben mintegy 418 millió forint támogatás igénybevételével a teljes tervdokumentációt el fogja készíteni a hazai vízügyi vállalatunk, cégünk, az Észak-magyarországi Regionális Vízművek, aminek a végeredménye az, hogy ott egy komplett vízi paradicsom alakul ki, nyilván tovább bővítve az Aggteleki Nemzeti Park közelségét azokkal a lehetőségekkel, amelyek a természet szerelmesei számára elérhetőek már most is.

Az Esztramos-barlang, amely via ferrata címet is kapott, hiszen speciális utakat, túrautakat jelöl ki, lehetőségként és fejlesztendő területként ott van már a turizmus palettáján.

Még egy utolsó gondolatként annyit engedjenek meg nekem, hogy Ózd, amely mindenképpen volt emlegetve, csak mint turisztikai cél nem, mi is bekerültünk az úgynevezett Digitális Erőművel és a Filmtörténeti Élményparkkal, amely amellett, hogy nemzetközi elismerést kapott a volt kohászati törzsgyári épületek egy részének rehabilitációjáért, de az új, megfogalmazott tartalom mellett új turisztikai lehetőségek is benne rejteznek, és a nyitástól már több mint 80 ezer ember látogatta meg ezt az intézményt, és egyre szélesebb körben válnak ismertté az attrakciói.

(19.00)

Én a magam részéről, éppen azért, mert ez a költségvetés az említett tételeket, amelyeket gazdasági csomagként, turisztikai lehetőségként említettem, tartalmazza a költségvetés kiadási oldalán, javaslom önöknek, hogy fogadjuk el a költségvetés 2022-ről szóló tervezetét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)