Dr. Mellár Tamás (Párbeszéd)

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Karácsony Gergely szombaton bejelentette, hogy indulni fog a miniszterelnöki előválasztáson. Ez eddig nem közügy, nem e ház falai közé tartozó dolog.

Ugyanakkor bejelentette azt is, hogy elindít egy társadalmi mozgalmat „99 százalék” (sic!) néven. Ennek a mozgalomnak az a célja, hogy a magyar társadalom azon 99 százalékát próbálja meg képviselni, amely az elmúlt évtizedben veszteségeket szenvedett el, hiszen az Orbán-kormány csak az 1 százalékos kiváltságos rétegre koncentrált, az ő jólétével foglalkozott, ők kaptak állami megrendeléseket, uniós forrásokat és állami támogatásokat is. És ez így már nem pusztán egy párt vagy az ellenzék ügye, hanem ez közügy.

Vajon valóban így van ez a dolog, ahogy ezt Karácsony Gergely mondta, vagy pedig nem? Nézzük meg, hogy az Európai Bizottság elemzése mit mond erről a dologról, amely az Eurostat adataira épül! Magyarországon a 2008-2018 közötti időszakban a legfelső 1 százalék jövedelme növekedett a legnagyobb mértékben, szám szerint 35 százalékkal, miközben a legszegényebb réteg, a legalsó 5 százalék jövedelme csak 10 százalékkal emelkedett. 2014-2017 között a leggazdagabb 20 százalék pénzügyi vagyona 36 százalékkal nőtt, ugyanakkor pedig a társadalom 80 százalékának mindössze 8 százalékkal nőtt a vagyona. Jól látható tehát, hogy egyáltalán nem érvényesült Magyarországon az az ortodox elv, amelyet egyébként, hiába az unortodox politika, mégiscsak a kormány képviselt, az úgynevezett leszivárgási elmélet, vagyis hogy a gazdagok jövedelme le fog szivárogni a szegényebb rétegek felé, és ezért aztán első lépésben mindenképpen meg kell teremteni a hazai burzsoáziát, a hazai gazdagok körét, és aztán majd ez a jólét le fog szivárogni. Hát, nem szivárgott le ez a jólét, valami egészen más szivárgott le, de erről most ne essék szó.

Ráadásul még azt is meg lehet állapítani, hogy a fejlett országokban az a módi, hogy az adórendszer és az állami támogatások rendszere tompítja a piaci viszonyok között kialakult jövedelemkülönbségeket. Ennek a jövedelemegyenlőtlenségnek a mutatója egyébként az úgynevezett Gini-koefficiens, és az Európai Bizottság azt is megállapította, hogy például Bulgáriában és Lengyelországban ez a Gini-koefficiens csökkent 4, illetve 3 százalékkal annak következtében, hogy az állam tompította a jövedelemkülönbségeket.

Ugyanez a mutató nálunk ebben a tízéves időszakban nemhogy csökkent, hanem növekedett, mégpedig 4 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy egy perverz jövedelem-újraelosztási rendszer valósult meg Magyarországon, lehet mondani, hogy egy fordított Robin Hood-adó, tehát Orbán Viktor egy fordított Robin Hood, mert amit elvesz a szegényektől, azt odaadja a gazdagoknak. Ezt nem én mondom, az Európai Bizottság számaiból lehet kiolvasni.

Aztán a továbbiakban még azt is megtudhatjuk a bizottsági elemzésből, hogy az elszámoltathatóság és a korrupció visszaszorítása tekintetében is igen rossz a helyzet Magyarországon. A visegrádi hármak vonatkozásában az európai uniós átlaghoz képest 88-89 százalékos szinten vannak, Magyarország pedig 2018-ra 75 százalékos szintre süllyedt le úgy, hogy 2008-ban még 95 százalékon volt. Vagyis ezen a téren sem történt javulás, hanem romlás.

Tehát összességében az állapítható meg, hogy van mit tenni, tehát ennek a társadalmi mozgalomnak valóban van alapja és van célja, mert Magyarországnak egy olyan kormányra van szüksége, amely nemcsak hivatkozik a társadalom többségére, hanem annak érdekében politizál, az ő boldogulásukat tekinti a legfőbb célnak, tehát nem az 1 százalék, hanem a 99 százalék boldogulását. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban. ‑ Dr. Rétvári Bence: Hajrá, Gyurcsány!)