Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársam itt már az előválasztásos székfoglaló beszédére készülve gyakorolta a beszédét, de hát a konkrét törvényjavaslathoz nem sok köze volt annak, amit képviselő asszony itt elmondott. Ő tehát azt mondta, hogy akkor visszajön a régi világ, a 2010 előtti világot akarják visszahozni ide, 2022-től más világ lesz.

Hát, mi is történt az európai uniós fejlesztési pénzekkel 2010 előtt? A rablóprivatizáció eredményeképpen 192 állami, többségében nyereséges céget privatizáltak a haveroknak, az elvtársaknak, külföldi nagytőkéseknek, akik megpróbálták garantálni, hogy megtartják a munkaerő-állományt. Ez Dunaújvárosban sem sikerült, ott is Gyurcsány Ferenc privatizálta a Dunaferrt, aztán szépen módosítani kellett a privatizációs szerződést, hiszen elküldtek rengeteg dolgozót 2006-ban. Az volt az első módosítás.

És mi történt a 2007-2013-as fejlesztési ciklusban? 16 százalékát fordították gazdaságfejlesztésre. Az volt az önök nagyszerű, hatékonynak nevezett unióspénz-felhasználása, hogy mindössze 16 százalékát fordították gazdaságfejlesztésre, és inkább az elképesztően káros PPP-konstrukciókkal machináltak, miközben csak a két, M5-M6-os autópályán, hogyha hitelből építették volna, és nem PPP-konstrukcióból, akkor 2853 milliárd forintot spórolt volna meg a magyar költségvetés, hogyha ezt a két autópálya-beruházást hitelből valósítják meg, és nem PPP-konstrukcióban; vagy esetleg kicsit észszerűbben tervezik meg az európai uniós fejlesztési ciklust, és nem kizárólag 16 százalékot szerettek volna gazdaságfejlesztésre fordítani.

Ezzel szemben a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban, amiről államtitkár úr is beszélt, hogy bár már régebben lezárult, de még tart, 60 százalékot sikerült gazdaságfejlesztésre fordítani. Kis-, középvállalkozásokra, gazdaságfejlesztő beruházásokra, olyan értéknövelő, kapacitásnövelő technológiákra, fejlődő beruházásokra sikerült elkölteni ezeket az uniós forrásokat, amelyek a magyar munkavállalókat, a magyar kkv-szektort és egészében a magyar gazdaságot szolgálják.

Tehát értem én, képviselő asszony, hogy ön szívesen most minden erejével azon dolgozik, hogy a 2010 előtti világot visszahozza ide a kormányzatba, de hát, nézzük meg azt, hogy az európai uniós fejlesztési pénzek lehívásában, ha csak ezt a területet nézzük, akkor mi történt. Baloldalhoz kötődik minden idők legnagyobb korrupciós botránya, az uniós Csalás Elleni Hivatal mondta ki (Potocskáné Kőrösi Anita: Elios?), több mint 140 milliárd forintot loptak el a 4-es metró beruházása kapcsán. Ezt a világot szeretné visszahozni, és erre mondja, hogy más világ lesz?

Ön azokat a projektértékelőket bántja itt most, és száll beléjük páros lábbal, köztiszteletben álló közszolgák, kormánytisztviselők, most már majd a törvényjavaslat elfogadásával az egészségügyi szolgálati jogviszony alatt álló munkatársak, akik értékelik, szakmai tudásukat beletéve, mérnökök, jogászok, közgazdászok, orvosok, sok más területen dolgozó szakemberek, és ön azt mondja rájuk, képviselő asszony, hogy alkalmatlanok a munkájukra (Potocskáné Kőrösi Anita: Ezt nem mondtam!), azt mondta ön rájuk, hogy mindenféle módon csalnak, meg nem tudom, milyen módon itt machinálnak a közbeszerzésekkel. A magyar közbeszerzési törvény az egyik legszigorúbb egész Európában, a magyar közbeszerzési törvény. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.)

És nem velünk vitatkozik, tisztelt képviselő asszony, hanem az Európai Bizottsággal vitatkozik, amely lefolytatta azt az ellenőrzést, 2016 óta van az állami projektértékelő rendszer Magyarországon, az Európai Bizottság lefolytatta az ezzel kapcsolatos ellenőrzését. Több mint 90 ezer értékelés történt meg 2016 óta, és az Európai Bizottság megállapította, hogy ez a rendszer eredményes, átlátható és független. Tehát nem velünk vitatkozik a tisztelt képviselő asszony, hanem a vizsgálatot lefolytató Európai Bizottsággal.

És egyébként, amikor ezt a rendszert támadja, akkor a benne dolgozó embereket támadja, azt az 1700 darab szakértői szerződés mögött álló embert, szakembert, aki végzi ezeknek a fontos projekteknek az értékelését. Ez a helyzet, tisztelt képviselő asszony.

És miközben azt látjuk, hogy szükség van az újraindításra a mostani, holnap kezdődő költségvetési tárgyalásban is a gazdasági újraindítási akcióterv keretében ott van 7300 milliárd forint ‑ többségében egyébként hazai forrás, mert önök mindig csak azt szokták harsogni, hogy az Európai Unió könyöradományából fejlesztjük mi a magyar gazdaságot, vagy azért produkál a magyar gazdaság jó számokat. Sosem örülhetünk a magyar gazdaság, a magyar munkavállalók, munkáltatók sikerének, mert önök mindig azt gondolják, hogy ez valamiféle könyöradomány az Európai Uniótól; nem, ez a pénz nekünk jár. És a nagyobb része a gazdasági újraindítási akciótervnek hazai forrásból fog megvalósulni, tisztelt képviselőtársaim.

És igenis, van olyan egészséges és erős a magyar gazdaság, mert 2019-20-ig, a koronavírus-járvány kezdetéig a magyar munkavállalók, munkáltatók, a gazdaságpolitika és a kormányzati parlamenti döntések lehetővé tették azt, hogy olyan ütésálló, egészséges, erős gazdaság jöjjön létre, amely kibírta ezt a válságot is. És most fontos, hogy az újraindításba bevonjuk ezeket a forrásokat is, amelyekről államtitkár úr is beszélt, hiszen a 2021-től kezdődő hétéves európai uniós pénzügyi ciklusban a Magyarországnak járó forrásokat és a helyreállítási alapból a Magyarországnak jutó forrásokat a gazdaság újraindítására, az innováció támogatására, a felsőoktatás korszerűsítésére és környezetvédelmi célokra fordítjuk elsősorban. Mondják meg, hogy ezek közül önök mit húznának ki a listáról! Tehát akkor a felsőoktatásra ne költsünk, a magyar kkv-szektorra és a gazdaság újraindítására és fejlesztésére ne költsünk, a környezetvédelmi célokra vagy az innováció támogatására ne költsünk? Mert önök, amikor ezt a rendszert támadják, akkor ezeket a célokat is támadják.

Én arra kérem önöket, hogy ne azokat a prioritásokat, célokat támadják, amelyeknek magyar vállalkozások és magyar emberek lesznek a nyertesei, és ne azokat a szakértőket, akik részt vesznek az állami projektértékelő rendszerben, hanem inkább a köszönetet mondjuk ki feléjük, hogy ezt a 90 ezer értékelést, amit az elmúlt években lefolytattak, szakmai alapon, eredményesen, átláthatóan és függetlenül biztosították és bonyolították le, mint ahogy ezt az Európai Bizottság megállapította.

Ezért szükség van most arra, például a műszaki tartalomnál, ahogy államtitkár úr is mondta, hogy további olyan, szakértelemmel rendelkező projektértékelőket vonjunk be, és az egészségügyi szolgálati jogviszony alatt álló embereket vonjunk be, akik tudják segíteni azt, hogy Magyarország az előző pénzügyi hétéves ciklushoz hasonlóan éllovas legyen Európában, a legsikeresebben, a leghatékonyabban és a legtöbb forrást tudja lehívni és felhasználni, mert szerintem ez mindannyiunk közös érdeke, a magyar nemzet közös érdeke, Magyarország érdeke és minden magyar ember érdeke. Mi azt kérjük, hogy önök ezt támogassák.

Szívük joga, hogy nem támogatják, szívük joga, hogy sértegetik ezeket az embereket, akik értékelik ezeket a projekteket; én mégiscsak azt gondolom, nekünk inkább a köszönet hangján kell szólni, és azt mondani, hogy közösen, együtt a gazdaság újraindítása is sikerül, mint ahogy a járvány elleni védekezés és az oltási kampány is összefogással sikerülhetett. Önök akkor is kivonták magukat az összefogásból, lehet, hogy most is ez a terv, mi mégiscsak azt gondoljuk, hogy Magyarországot újra kell indítani, és ehhez a szükséges forrásokat biztosítani kell. Köszönöm szépen.