{"cycle": 41, "id": "196-76", "date": "2021-05-03", "ulnap": 196, "seq": 76, "speaker": "Rétvári Bence (KDNP)", "p_azon": "r023", "faction": "KDNP", "kind": "kérdés megválaszolva", "role": "Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára", "event": "Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása K/16082 Hogyan kívánják csökkenteni a digitális munkarend során elveszített több, mint százezer gyermek lemaradását?", "iromany": "K/16082", "duration_s": 131, "position": "Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára", "chars": 2340, "paragraphs": ["DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A világ minden országában nehézséget jelent az, hogy akkor, amikor vírus miatti korlátozások vannak, hogyan lehet megoldani a diákok nevelését, oktatását. Ebben a digitális oktatásban Magyarország, ha más országokhoz képest nézzük, jól vizsgázott. De ez is mutatja, hogy a legfontosabb nyilvánvalóan a vakcinák kérdése, az, hogy minél több ember be legyen oltva, mert minél hamarabb elérjük a megfelelő átoltottsági szintet, annál inkább alacsony veszély mellett vagy veszélytelenül lehet visszatérni az iskolákba, és ez nem jelent sem a diákokra, sem a tanárokra későbbi veszélyt. Az, hogy 200 ezer pedagógust, iskolai dolgozót soron kívül beoltottunk, ez pedig az ő biztonságukat és a diákok biztonságát is növelni tudja.", "Minden intézkedésünk arra vonatkozott, hogy a lehető legkisebb hátrány érje az iskolásokat ezekben a hónapokban. Ezért is nyitottuk meg a személyes vagy kiscsoportos konzultációk lehetőségét a harmadik hullám alatt is. Tehát ha valakik az iskolában akartak a tanárukkal vagy a diákjaikkal találkozni, akkor ezt kiscsoportokban, a járványügyi kockázatok minimalizálása mellett meg is tehették.", "Ha megnézik az OECD tanulmányait, hogy mennyire férhetnek hozzá az internethez a magyar diákok, a magyar tanulók 98,5 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel, egy csoportban vagyunk Dániával, Norvégiával, Svédországgal, Hollandiával, Svájccal, Ausztriával, Finnországgal, Németországgal vagy Angliával, és megelőzzük Franciaországot, Spanyolországot vagy Olaszországot. Ez annak is köszönhető, hogy az elmúlt időben a 2010-es 51 százalékról 86 százalékra emelkedett az internettel rendelkező háztartások száma. Ebben a „Digitális jólét” program is pontosan a nehezebb helyzetben levők számára ‑ akikért képviselő asszony is aggódott ‑ többlettámogatást nyújthatott, illetve a családi háttér is most már kevésbé meghatározó a teljesítménykülönbségek terén. A PISA-felmérésből jól látható, hogy míg a kormányzásunk kezdetén ez 26 százalék volt, most már ez 20 százalék alá csökkent, 19,1 százalék. Tehát kevésbé befolyásol negatívan a nehezebb családi háttér.", "Igyekeztünk tehát tanodákkal és minden más módon is a nehezebb helyzetűek számára is segítséget nyújtani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)"]}
