Czerván György (Fidesz)

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Klasszikus salátatörvényt tárgyalunk, amely számos kisebb-nagyobb, de különböző okoknál fogva szükséges vagy időszerű módosítást tartalmaz. Ezek közül a földvédelmi szabályok módosítását érintően szeretnék hozzászólni egy kiemelten aktuális és fontos kérdéshez.

Magyarország Alaptörvényének P) cikke értelmében a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növényi és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelyeknek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Az Alaptörvény ezen rendelkezése az alkotmány korábbi szövegezéséhez képest tovább is fejlesztette ezt az értékrendet azzal, hogy amíg az alkotmány alapján csak az állami kötelezettségek voltak hangsúlyosak, addig az Alaptörvény mindenki, így a civil társadalom és minden egyes állampolgár kötelezettségéről beszél. Vagyis a termőföld védelme az államon túl minden természetes és jogi személy kötelessége is.

Már a Nemzeti hitvallás jelzi, hogy Magyarország a fenntartható fejlődés keretei között elkötelezett a Kárpát-medence természeti és épített környezetének megóvása iránt, tekintettel a jelenkor emberére és a jövő nemzedékekre egyaránt. A Nemzeti hitvallás egyértelműen utal a fenntartható fejlődés elvére, amely az Alaptörvény Q) cikkében kifejezetten is nevesítésre kerül oly módon, hogy Magyarország az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. Akkor fenntartható a fejlődés, ha a gazdaság fejlődése folyamatos szociális jobblétet eredményez az ökológiai eltartó képesség határain belül, megőrizve a természeti erőforrásokat a jövő generációi számára.

A természeti erőforrásainkat takarékosan, a jövő nemzedékek érdekeinek figyelembevételével kell tehát védeni, megőrizni, illetve a leghatékonyabb felhasználás biztosításával kitermelni, minimálisra csökkentve a termőföld igénybevételével járó kedvezőtlen hatásokat. Az elkövetkező évtizedek gazdasági, társadalmi fejlődését várhatóan éppen a természeti erőforrások, így az ivóvíz, energia, termőföld szűkössége befolyásolja majd a legmarkánsabban. Korlátozás hiányában a mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntarthatósága nem biztosítható. A termőföld védelméről szóló törvény rendeltetése annak megelőzése, hogy a termőföldek indokolatlanul áldozatul essenek. A kizárólag rövid távú gazdasági előnyök alapján túlhajtott, a termőföldek igénybevételével járó beruházások nem csupán a legfontosabb mezőgazdasági termelőeszköz mennyiségét csökkentik, hanem gátolják vagy akár ellehetetlenítik a távlati fejlődését is.

A beruházási kedv növelése gazdaságilag támogatható cél, hiszen nagyon fontos az ország fejlődése szempontjából a beruházások eredményezte gazdasági növekedés, munkahelyteremtés és minden olyan cél, amely az ország, az adott régió vagy az adott település gazdasági növekedését eredményezheti. A beruházások megvalósítására alkalmas területek kiválasztásának módját azonban úgy kell megtalálni, hogy közben a kiemelt értékek, így a termőföldek védelme is megvalósuljon, vagyis a gazdasági célt nem lehet a kiemelt értékek védelme fölé emelni.

A termőföldek más célú hasznosítására irányuló földvédelmi engedélyezési eljárások legfőbb célja, hogy a beruházásokhoz, a településfejlesztési célok megvalósításához elsősorban ne termőföldet vegyenek igénybe, de ha ez mégis elkerülhetetlen, úgy legalább a gyengébb minőségű termőföldeket használják fel. Vagyis a cél, hogy a más célú hasznosításra irányuló túlzott mértékű, indokolatlan kezdeményezések megakadályozásra kerüljenek, illetve a szükséges igénybevételekre az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken kerüljön sor; a termőföldvagyon védelme, a termőföld más célú hasznosításának korlátozása, a felhagyott területek újrahasznosítása, a zöldmezős beruházásra és erdőtelepítésre csak a gyengébb minőségű termőföldek igénybevétele, a területhasználati funkciók területi igényeinek minél kisebb termőfelület-kieséssel járó harmonikus összehangolása, a barnamezős beruházások szorgalmazása.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakra figyelemmel fontosnak tartom, hogy a naperőművek létesítése kapcsán még időben érkezett ez a törvénymódosítás. Kiemelt kormányzati cél hazánkban is a megújuló energia minél nagyobb arányú felhasználása, ennek egyik fontos eleme a napenergia-termelés fejlesztése. Sok ezer hektárnyi naperőmű kiépítése előtt állunk, és nagyon helyes, hogy ezek helyének meghatározásához a javaslat többlépcsős rendszert határoz meg.

Elsődlegesen a barnamezős területeket kell előnyben részesíteni a termőföld igénybevétele helyett. Ebben az esetben a földvédelmi szabályok alkalmazására értelemszerűen nem is kerül sor. Naperőművek termőföldre történő telepítése esetén a termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet kis teljesítményű erőműnek földműves tulajdonos vagy földműves földhasználó általi létesítése, üzemeltetése céljából veszik igénybe. Ez a rendelkezés jótékonyan ösztönzi az agrártermelők diverzifikációját, azaz a több lábon állást. Ha pedig a kis teljesítményű erőmű létesítését és üzemeltetését nem a földműves tulajdonos vagy földműves földhasználó kezdeményezi, akkor az csak az átlagosnál gyengébb minőségű, továbbá legfeljebb hektáronként 15 aranykorona értékű termőföldön jöhet létre a más célú hasznosítási eljárás lefolytatása nélkül.

Jelen törvényjavaslat elmondott elemeinek elfogadásával egy időben és jó irányba tehetünk lépést a földvagyonunkkal való felelős gazdálkodás és ezen keresztül a magyar mezőgazdaság és vidék fejlődése érdekében. Javaslom és kérem mindannyiuk támogató szavazatát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)