Farkas Sándor (Fidesz)

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat 23, azaz huszonhárom törvény módosítására tesz javaslatot; jelen felszólalásomban röviden szeretném összefoglalni az egyes módosítások tartalmát.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény a termőföld védelméről szóló törvény módosításához kapcsolódik, annak érdekében, hogy a földvédelmi ügyekben a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a szükséges adatlekérdezés biztosítható legyen.

A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvény módosításának indoka a termelőszövetkezeti földhasználati joggal érintett földrészletek tulajdonjogának rendezéséről szóló és 2021. január 1-jével hatályba lépett szabályokhoz kötődik. Január első napjától a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába kerültek azon földrészletek, amelyekre az ingatlan-nyilvántartás szerint termelőszövetkezeti földhasználati jog volt bejegyezve. Mindezek okán a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvény hatályát már nem kell kiterjeszteni ezen földterületekre, hiszen állami tulajdonba kerültek, valamint a kisajátítás ezen ingatlanok esetében okafogyottá vált.

A meteorológiai tevékenységre vonatkozó új rendeleti szintű szabályok szerint az Országos Meteorológiai Szolgálat fogja ellátni Magyarország teljes területén a repülésmeteorológiai tevékenységet, így a légi közlekedésről szóló törvényből hatályon kívül helyezésre kerül a HungaroControl Zrt. feladatai közül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér légterében végzett repülésmeteorológiai feladat ellátása.

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló törvény módosításának célja alapvetően technikai pontosítás. Egyrészt a mezőőri járulék rendeltetéscéltól eltérő felhasználása vonatkozásában szükséges az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezés, másrészt január 1-jével a fővárosi, megyei kormányhivatalok helyett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a mezőőrök nyilvántartásának feladatait, harmadrészt szükséges a szakmai felügyeleti szabályok kiegészítése.

Az úgynevezett géntörvény módosításának célja jogharmonizációs jellegű, a 2019/1381-es uniós rendelet vonatkozásában ülteti át az adatkezelésre vonatkozó szabályokat.

A következő törvény a vetőmagtörvény. Módosításának indoka egyrészt a jogszabályoknak nem megfelelő szaporítóanyag saját célú felhasználására és forgalomba hozatalára vonatkozó tilalom megállapítása, másrészt a vetőmag-előállítási zárt körzet esetében a hirdetmény kihelyezésének pontosítása, harmadrészt az internetes értékesítés vonatkozásában ‑ amely különösen a szőlő- és gyümölcsszaporító anyagok vonatkozásában tendenciózusan növekszik ‑ megteremti a jogi hátteret ezen értékesítési forma ellenőrzéséhez.

Az agrár- és vidékfejlesztési támogatási eljárásokról szóló törvény módosítása szintén technikai jellegű.

(11.50)

Összefügg az őstermelőkre vonatkozó tavaly év végén megalkotott új szabályokkal, valamint a támogatási kérelmek beadásában segédkező falugazdászok munkájával. A termőföld védelméről szóló törvény módosításának elsődleges célja a termőföld engedély nélküli, más célú hasznosítására vonatkozó szabályozás módosítása az Alaptörvényben rögzített, a termőföld védelmére vonatkozó kötelezettség megvalósíthatósága érdekében. A földvédelem időszerűsége kapcsán csak szeretném megemlíteni, hogy az elmúlt 30 évben több százezer hektár termőterület veszett el az országos kataszterből más célú hasznosításra, utak, vasutak, települések fejlődése, gyárak, üzemek, termelőüzemek létesítése jogán. Erre nem vagyunk képesek, hogy ezeket a termőterületeket pótoljuk. Erre csak egyetlenegy ország van Európában, ez pedig Hollandia.

A földvédelem szabályainak felülvizsgálata mellett a törvényjavaslat további célja más törvényekkel való szabályozási összhang megteremtése, technikai jellegű módosítások végrehajtása, valamint a gyümölcsültetvényekre vonatkozó szabályok pontosítása. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvény módosításával a parlagfű elleni védekezés hatékonyságának növekedését várjuk. A továbbiakban nem lesz akadálya a védekezésnek a területen lévő, jelen lévő kultúrnövény egyébként elégséges tőszáma.

A pálinkatörvényről. A pálinkatörvény módosítása ugyancsak jogharmonizációs okokra vezethető vissza. Az Európai Unió 2019-ben megreformálta a szeszes italokra vonatkozó szabályozást, felülvizsgálva egyúttal a szeszes italok földrajzi árujelzőinek bejegyzési módját és oltalmát is. A módosítás hármas célt szolgál. A hatályát vesztő 110/2008/ EK rendeletre való hivatkozást felváltja a 2019/787-es rendeletre való utalás. Pontosítja a pálinkatörvény szövegét az oltalom fajtáját illetően, ugyanis az uniós szabályozás értelmében csak földrajzi jelzésre lehet oltalmat szerezni, eredetmegjelölésre nem. Végül rögzíti, hogy a törvény mely rendelkezéseit kell alkalmazni a pálinka mellett a törkölypálinkára is.

Erdőtörvény. Az erdőtörvény módosításának célja, hogy az erdőfelújítási kötelezettség hatósági kikényszerítése során ne érje váratlanul az erdőgazdálkodót vagy az erdő tulajdonosát az alkalmazandó hatósági intézkedéssorozat, amely először erdőfelújítási biztosíték előírásában, majd annak nem teljesítése esetén bírság formájában jelenik meg. Emellett a családi gazdaságról szóló törvény hatálybalépésével bevezetett új kategóriának, az őstermelők családi gazdaságának az erdőgazdaságban való szabályozását kívánja rendezni. Az őstermelői családi gazdaság tagja képzett erdész szakember, abban az esetben ő végezheti az erdőgazdálkodás feladatainak szakirányítását is.

A Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításának indoka a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítási formáinak a földforgalmi törvényben meghatározott előírásokkal való összhangba hozatala, amely az erdők használatára vonatkozó új szerződéstípusok alkalmazásának lehetőségét jelenti. A 2012 óta működő agrárkárenyhítési rendszer eddig megfelelően kompenzálta a termelők kedvezőtlen időjárási jelenségekből fakadó veszteségeit, azonban az elmúlt években tapasztalt, egyre szélsőségesebb időjárás miatt a kárenyhítési alap forráshiányossá válhat. Ezt elkerülendő szükséges a mezőgazdasági kárenyhítési törvény módosításával a termelői hozzájárulás összegének megemelése.

A törvényjavaslat szerint a kárenyhítési hozzájárulás mértéke évenként a mezőgazdasági termelő használatában lévő ültetvényművelésre szolgáló termőföld után hektáronként 4500 forint, az eddigi 3 ezer forinttal szemben, a szántóföldi zöldségtermesztésre szolgáló termőföld után hektáronként 4500 forint, az eddigi 3 ezer forinttal szemben, míg az egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 1500 forint, az eddigi 1000 forint helyett emelkedne. Jelezni kívánom, hogy ez az összeg gyakorlatilag a rendszer felállítása óta, azaz lassan tíz éve változatlan volt.

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény módosítása deregulációs okból szükséges. Hatályon kívül helyezésre kerül a mára már kiüresedett földkiadó bizottságokról szóló törvény, így az arra való hivatkozásokat értelemszerűen módosítani szükséges. A földforgalmi szabályozás módosításával, az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásával összefüggésben kerülnek a bírói gyakorlatban már kimunkált elvek mentén szabályok megállapításra, valamint az erdőkezelés jogcíme kerül pontosításra. Ezek mellett az osztatlan közös tulajdoni viszonyok megszüntetésével összefüggésben kerül a törvény kiigazításra.

A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és szakmaközi szervezetekről szóló törvény módosítása a mezőgazdasági szaktanácsadói tevékenység végzésének szabályozásához szükséges törvényi rendelkezések megállapítására irányul. A részaránykiadási folyamatokat lezáró 2020. évi XL. törvény módosítása a termelőszövetkezeti földhasználati joggal érintett, önálló helyrajzi számon nyilvántartott utaknak az illetékes települési önkormányzat tulajdonba adására irányul.

Az Állatorvosi Kamaráról szóló 2020. évi LIII. törvény módosítását kodifikációs hiba kijavítása indokolja. A Magyar Állatorvosi Kamara jelzése szerint a 2021. évben állatorvosi diplomát szerzett állatorvos vonatkozásában is indokolt csak a diploma megszerzésének évét követő 6. évtől előírni az ötéves szakmai gyakorlat meglétének feltételét az önálló praxis engedélyezéséhez. Erre a 2020. évben vagy azt megelőzően végzett állatorvosok esetében lenne csak lehetőség, viszont a 2022-től végzettek már ezen kötelezettség ismeretében felvételiztek az egyetemre, így rájuk nézve az előírás nem okoz hátrányt.

Az osztatlan közös tulajdonviszonyok megszüntetése igen széles körét érinti az állampolgároknak, akik vonatkozásában alapvető cél, hogy közérthető szabályozással és hatékonyan mehessen végbe ez a folyamat. A törvény elfogadása óta eltelt időben számos jelzés érkezett az Agrárminisztériumhoz, amely alapján indokolt a törvény jogalkalmazását könnyítő módosítását megtenni.

A családi gazdaságokról szóló törvény módosítása kisebb jogalkalmazási problémák kiküszöbölése miatt szükséges. Az őstermelők családi gazdasága esetében rendelkezni kell arról a lehetőségről, hogy törlésre kerüljön az őstermelők családi gazdasága, ha a tagok együttes döntése alapján a továbbiakban nem kívánnak őstermelői családi gazdaságként tovább működni, illetve ha a felszólítás ellenére sem pótolják a felmerült hiányosságokat, így nem felelnek meg a törvényi feltételeknek. Egyértelműsíteni szükséges továbbá, hogy bármely tag tagsági jogviszonyának megszüntetése esetén az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés hatálya a gazdálkodást tovább folytató tagok tekintetében fennmarad. Azonban ha a tagok száma egy főre csökken, akkor a szerződés is hatályát veszti. Tekintettel arra, hogy a törvény a családi mezőgazdasági társaságokra vonatkozóan nem írja elő a személyes közreműködés kötelezettségét, hatályon kívül helyezhető az erre vonatkozó rendelkezés.

A szőlészetről és borászatról szóló törvény módosítása rendelkezéseket állapít meg a kockázatos besorolású borászati üzemengedély jogosultjaival kapcsolatban. A borászati üzemengedélyes akkor minősül kockázatos besorolásúnak, ha meghatározott jogszabálysértéseket adott időszakon belül több ízben követ el. Az ilyen besorolású borászati üzemengedély-jogosultnak szigorúbb adminisztratív követelményeket kell teljesíteni. A törvény bővíti a borecettel azon termékek körét, amelyek esetében nem szükséges a közfogyasztásra történő forgalomba hozatalhoz analitikai és érzékszervi vizsgálat, valamint forgalomba hozatali azonosító.

(12.00)

Kiegészül továbbá a kisüzemi bortermelői regiszterekről, a borbíráló szakvizsgával rendelkező személyekről, valamint a regisztrált borversenyekről vezetett nyilvántartás személyes adattartalmával.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján láthatjuk, hogy a tárgyalt módosítások apróbb, javarészt technikai jellegűek. Ugyanakkor ezek a kisebb korrekciók az érintett gazdáknak, gazdálkodóknak, vállalkozásoknak mégis értelmezhető segítséget nyújtanak. Kérem tehát a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot támogassák, és majd fogadják el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)