Dr. Varga László (MSZP)

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban egyetértek azokkal az előttem szólókkal, akik arról beszéltek, hogy mennyire időszerű ennek a javaslatnak jelentős mennyiségben a nagy része. Több mint időszerű szintén, ugyanúgy, mint az előző előterjesztés az ingatlan-nyilvántartás kapcsán.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az egyik központi eleme ennek a javaslatnak a kormányhivatalokban és a járási hivatalokban az aláírásminta mint hitelesítési eszköz bevezetése, annak kezelése, amely valóban már az élet több más területén jól működik. Ennek lényege, hogy az ügyfél aláírása azonosítópadon aláírásminta alapján is történhessen.

A javaslat másik központi eleme a nemzeti építőipari felügyeleti és adatszolgáltató rendszer. Ezzel kapcsolatban a javaslat célja ‑ a javaslat saját bevallása szerint ‑ a jogszerű építőipari vállalati foglalkoztatás előmozdítása, az építőipari szerződéses kapcsolatok nyomon követése, valamint elemzési lehetőség megteremtése. Ennek a rendszernek a részét képezi az építőipari monitoring- és adatszolgáltató rendszer, az Üvegkapu, mint ahogy az elhangzott, amely valós időben tartja nyilván az építési munkaterületen munkavégzés céljából tartózkodó jogosult foglalkoztatottakat, valamint a vendégeket.

A rendszerbe kötelező a foglalkoztatóknak regisztrálni, azonban a rendszer csak bizonyos, nagyobb volument elérő építőipari tevékenységre vonatkozik. Az építési munkaterületen lévők naplózása úgy történik, hogy a rendszer naplózza a foglalkoztatott esetében a foglalkoztatott nevét és adóazonosító jelét, szakági tevékenységét, az építési munkaterületre való be- és kilépés időpontját, a foglalkoztató adószámát; a vendég esetében a nevet, a személyazonosításra alkalmas okmány azonosítóját, az építési munkaterületre való be- és kilépés időpontját, továbbá a belépés célját.

Értve egyébként a szándékát a javaslatnak, ez a megoldás azonban mégiscsak jelentős adatvédelmi aggályokat vet fel. Hiszen mégiscsak arról van szó, hogy az építőipari dolgozókat a rendszer valós időben figyelni fogja, hogy a munkahelyükön tartózkodnak vagy sem. A 2/2017. számú állásfoglalás tartalmaz rendelkezéseket a dolgozókkal kapcsolatos adatgyűjtésről, amely egy uniós munkacsoport vonatkozó gyakorlatát idézi. Ez alapján is itt most idézném ezt az állásfoglalást. „A tartózkodási helyre vonatkozó adatok kezelése indokolt lehet, amikor az személy- vagy áruszállítás megfigyelésének keretében vagy az erőforrások szétszórt helyszíneken nyújtott szolgáltatások között végzett szétosztásának tökéletesítése céljából történik, például valós idejű tervezés; vagy amikor a cél a munkavállaló vagy a rábízott áruk vagy járművek biztonságával kapcsolatos. A munkacsoport ezzel szemben túlzott mértékűnek ítéli az adatkezelést, ha a munkavállalók szabadon szervezhetik meg az utazásaikat, vagy ha annak kizárólagos célja a munkavállaló munkavégzésének megfigyelése, amennyiben a megfigyelés más módon is megvalósítható.” Idáig tartott az idézet.

Ez a megállapítás, bár alapvetően járművekre vonatkozik, jelen esetben is iránymutató. A vélemény egyértelműen utal arra, hogy a munkavállalók megfigyelése önmagában túlzó, és nem lehet legitim oka a tartózkodási helyre vonatkozó adatok valós idejű kezelésének, különösen, ha ez egyébként más módon is megvalósítható. Ennek kapcsán a be- és kiléptetéssel kapcsolatban is tartalmaz rendelkezéseket ez a vélemény, amely szerint az ilyen adatbázisok csak nagyon kis körben lehetnek legitimek.

A vonatkozó adatvédelmi megfontolások az indokolásból is hiányoznak e körben, a javaslat indokolása nem utal arra, hogy a NAIH egyébként ezt a tervezetet megvizsgálta volna és véleményt mondott volna erről. Ez nyilván érthető, mert elég széles körű megfigyelési jogokat enged az államnak a munkavállalók irányában, egyébként igazolt, legitim cél nélkül. Tehát ilyen értelemben érthető, de számomra ez nem elfogadható.

Ez pedig nem felel meg az adatvédelmi szabályoknak sem hazai, sem uniós szinten, amely így a szabályozás alaptörvény-ellenességét, alapjogsértését is előidézheti. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)