Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Talán nem sikerült az expozéban elég világosan elmondanom a veszélyhelyzet határidő-meghatározását. Tehát, ha figyelmesen elolvassák, tisztelt képviselőtársaim, akár az Alaptörvény, akár az Országgyűlésről szóló törvény előírásait, akkor tudják, hogy van tavaszi és őszi ülésszak. A tavaszi ülésszak februártól tart június 15-éig, az őszi pedig szeptember 1-jétől december 15-éig, tehát ezen időtartamon belül összehívásra kerül az Országgyűlés, attól az időponttól lehet majd kiszámítani azt a 15 napot, amikor a veszélyhelyzet egyébként e törvény alapján majd lejár. Akár persze írásban is megerősítjük és külön levélben is elküldöm, ha valakinek még mindig nyitott lenne ez a kérdés, és nem tudná az időpontot így kiszámolni, de mondom, ez majd a határozatban is meg fog jelenni, amikor aktuálissá válik.

Szeretném azt is pontosítani ‑ bár Nacsa Lőrinc képviselőtársam az oltásellenesség pontos kijelentéseit akár dátummal tudja idézni, ahogy nekem feltűnik ‑, hogy valóban, a védekezés frontvonala az oltás, és ebben kérjük, hogy a továbbiakban az elbizonytalanítás kategóriáját is a nyílt szembemenetel után tessenek szívesek elhagyni, pontosan azért, hogy mindenki nyugodt lélekkel és az orvosokban bízva tudjon védekezni, és a többiek életét, egészségét is tudja ezzel védeni.

Ugyancsak többen használtak nagyon erős kifejezéseket, mint „betegesen kéjelegtek”, vagy „álszent módon” viszonyultak a halálozási statisztikákhoz. Tudvalevő, hogy Magyarországon mindenkit Covid-megbetegedettként, elhalálozottként regisztrálnak, akiben a vírus kimutatható, ellentétben más államok statisztikáival, ahol lehet, hogy csak akkor jelölik meg, amikor kizárólagos halálokként szerepel.

Ajánlom mindenkinek a figyelmébe az Eurostat megjelenő adatait, tehát hogy az önök számára is megbízható uniós forrás álljon majd rendelkezésre, ahol gyakorlatilag az államok statisztikái alapján megállapítható, mondjuk, a 2019-es bázisadatokhoz képest az a többlethalálozási szám a 2020., majd a ’21. év vonatkozásában, amelyről egyébként miniszterelnök úr is beszélt, és pontosan idézte ‑ mert volt, akinek ez is problémát jelentett, hogy nem nevezte meg a forrást, holott mondta, hogy uniós statisztikákra hivatkozva ‑, ahol gyakorlatilag hátulról, meg is nevezte, hogy a 8., 9. helyen áll Magyarország a többi tagállamhoz képest. Más járványról nem tudtunk az elmúlt időszakban, úgyhogy valószínűleg a koronavírusnak tudható be ez az anomália a halálozási statisztikákat tekintve.

A másik, ami a kormány felelősségét illeti, gyakorlatilag a járvány kezdete óta a kormány minden forrást biztosít és minden eszközt biztosít ahhoz, hogy a védekezés feltételei adottak legyenek. Pontosan ezért van szükség például a veszélyhelyzeti szabályozásra, hogy operatív, gyors módon tudjon intézkedni, ha lélegeztetőgépekről, maszkokról vagy bármilyen más eszköz beszerzéséről van szó, vagy éppenséggel az egészségügyi bérek rendezéséről, ami a dolgozók megbecsülését és a pályán tartását segíti elő. Itt azért visszautalnék arra, hogy hasonlítsák össze a 2010-es és a mostani adatokat, hogy hány ezerrel többen dolgoznak az egészségügyben, mint 2010-et megelőzően. Tehát az az állítás nem igaz, hogy itt elüldözték az egészségügyből az embereket.

A másik része a dolognak, a szabályozás minden részletére nem tértek ki nyilván, de ha belegondolunk a hálapénz helyzetének a rendezésébe vagy a magánegészségügy és az állami egészségügy funkcióinak a szétválasztásába, akkor megint csak magyarázatokat találhatunk arra, hogy voltak, akik a magánegészségügyben folytatták a tevékenységüket és nem az államiban, mert a kettősséget nem tudták továbbvinni, mint a korábbiakban, de ettől az ellátásban ugyanúgy ott vannak, ugyanúgy a lakosságot szolgálják és az egészségügyet.

Hivatkozhatnék arra ‑ itt az önkormányzatok sanyarú sorsa is szóba került ‑, valamennyien tudjuk, hogy a 25 ezer fő alatti települések a kis- és középvállalkozások kieső iparűzési adója fejében kompenzációt, teljes körű kompenzációt kaptak (Közbeszólások az MSZP és a DK soraiból.), a Ház fogadta el az erről szóló szabályozást, tehát ez is egy erős csúsztatás. (Derültség az MSZP és a DK soraiban.) A másik, hogy az önkormányzatok is természetesen részt kell hogy vegyenek a védekezésben, és hál’ istennek, helytállnak és részt vesznek benne. Az nem működik, hogy gyakorlatilag egyedül az állam mint szereplő vállalja ennek az összes terhét. Hál’ istennek, akár a társadalmi, civil szférára gondolunk vagy az önkormányzatokra, egyházakra, mindenki teszi a dolgát, és helytáll ebben a nehéz helyzetben, és mindent megtesznek azért, hogy mielőbb túl legyünk ezen.

Elhangzott Bencsik képviselőtársam részéről, hogy akkor most háborúban állunk a vírussal vagy nem állunk háborúban. Most ha háborús hasonlatot akarnék idézni, akkor mondhatnám, hogy ’44 őszén még kávézgattak Budapesten a teraszokon, miközben már a Tiszántúlon, tudjuk, folytak a harcok (Arató Gergely és Bencsik János közbeszól.), gyakorlatilag, mondjuk, a debreceni páncéloscsata. Tehát a háborúnak azért van egy olyan jellege, hogy nem mindig totálisan és egy helyben zajlik, tehát annak vannak fokozatai, ugyanúgy, mint a védekezésnek is.

A másik része a dolognak, hogy kettős dologról beszélünk. Tehát egyrészt van az élet és az egészség vé-delme, ami az első helyen áll, a másik viszont, ami szintén nagyon fontos, az egzisztenciáknak, a családoknak a védelme, amihez viszont a gazdaságot működtetni kell, vagy akár a kereskedelmet, hiszen anélkül az ellátás sem lenne biztosítva, és a gazdaságot is, ahogy javul a járványhelyzet vagy az oltások száma megy előre, fel kell szabadítanunk, újra kell indítanunk.

Elhangzottak itt fals adatok a foglalkoztatással kapcsolatban is. A KSH adatait tessék megnézni, Lu-kács képviselő úr! Jelentem, a márciusi adatok szerint 41 ezer fővel több foglalkoztatott van Magyarországon, mint egy évvel ezelőtt, ami a mostani februári adathoz képest több mint 60 ezret jelent. Tehát ez a fajta vízió, amit önök itt sugallni akarnak, hogy tömeges munkanélküliség lenne, az hál’ istennek, ebben a formában nem igaz. Megint csak visszanyúlnék az önök és szövetségeseik amnéziájához, hogy 2010-ben 12 százalékos munkanélküliségi adatok voltak, mert az akkori válságkezelés idején gyakorlatilag, ahogy Gyurcsányné Dobrev Klára is mondta, hogy elhibázták, mert nem az embereknek segítettek, hanem a bankoknak. (Nacsa Lőrinc: Így van! ‑ Hollik István: Bizony!) Ezt talán Arató képviselő úrnak is érdemes megjegyeznie, mert egy fontos adalék ebben a történetben.

Sorolhatnám tovább, majd még természetesen szívesen hozzászólok, de az önkormányzatokhoz még egy téma. 2010-ben az önkormányzatok eladósodottsága jóval 1000 milliárd forint fölött volt, ma pénzkészleteik vannak, a sokat sanyargatott fővárosnak is, ahogy önök emlegetik, és gyakorlatilag abból a majdnem 200 milliárd forintos többletből, amit Tarlós István ott hagyott Karácsony Gergelynek, még csaknem 100 milliárd forint rendelkezésre áll. Tehát minden olyasmi csúsztatás, hogy az önkormányzatok ne tudnának helytállni, és ne lennének forrásaik a rendes működéshez. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)