{"cycle": 41, "id": "194-126", "date": "2021-04-29", "ulnap": 194, "seq": 126, "speaker": "Dr. Völner Pál (Fidesz)", "p_azon": "v046", "faction": "Fidesz", "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/15967 A szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről", "iromany": "T/15967", "duration_s": 877, "position": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "chars": 14985, "paragraphs": ["DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány és az Igazságügyi Minisztérium egyik kiemelt célja a gyermekek védelmének biztosítása, a gyermekek legfőbb érdekeinek fokozottabb érvényre juttatása az őket érintő különböző bírósági, hatósági eljárásokban. A kormány most egy olyan törvényjavaslatot terjeszt önök elé, amely egy speciális és ugyanakkor igen szenzitív területen szolgálja ezt a célt, a határokon átnyúló családjogi ügyekben.", "A gyermekek számára szüleik különválása lelkileg megterhelő, és jóval nehezebben élik meg a szülők különválását, ha ők különböző országokban képzelik el életüket. A másik országba költözés a nagy földrajzi távolság miatt tényleges elszakadást jelenthet az egyik szülőtől, de még kisebb távolság esetén is bonyodalmakat okozhat például a jelenlegihez hasonló pandémiás helyzetben. A másik szülőtől való távolságon felül az adott esetben egy másik nyelvi, kulturális közegbe, új közösségekbe, a korábbitól akár jelentősen eltérő életviszonyok közé kerülés is nehézségeket eredményezhet a gyermekek számára. Ilyen helyzetben különösen fontos, hogy a bíróságok, hatóságok megfelelő eszközökkel rendelkezzenek a gyermek érdekeinek érvényre juttatásához.", "Ma is létezik egy külön jogi szabályozás a határon átnyúló szülői felügyeleti perekre, kapcsolattartási ügyekre, illetve azokra az esetekre is, amikor az egyik szülő önkényesen a másik államba viszi a gyermeket a másik szülő hozzájárulása vagy az illetékes hatóság jóváhagyása nélkül. Ugyanakkor nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi tapasztalat is az, hogy az ilyen ügyekre évtizedekkel ezelőtt kialakított jogi megoldások a gyakorlatban nem mindig nyújtanak lehetőséget egy kellően megalapozott, az érintett gyermekek érdekeit maximálisan figyelembe vevő döntés meghozatalára.", "Az Európai Unióban 2016-tól 2019-ig folyt a munka aktív magyar részvétellel a hatályos EU-szabályozás megreformálásáról. Ennek eredményeképpen született meg a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019/1111 tanácsi rendelet. A jelen törvényjavaslat egyrészt a rendelet hazai végrehajtásához szükséges jogi szabályozást teremti meg, másrészt viszont jóval túlmutat ezen. A rendelet alkalmazásával az EU-tagállamok közötti családjogi ügyekben jóval szélesebb körben nyílik majd lehetőség a gyermekek érdekeit védő megoldások, garanciák biztosítására. Annak érdekében, hogy e jogintézményeket a harmadik államokat érintő ügyekben is alkalmazni lehessen, a törvényjavaslat beépíti ezeket a belső jogba, biztosítva ezzel a gyermekek érdekeinek fokozottabb védelmét valamennyi határon átnyúló családjogi ügyben.", "A törvényjavaslat másik fontos célkitűzése az EU-rendelettől függetlenül is, hogy korszerűsítse a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, a Hágában, 1980. október 25. napján kelt egyezmény hazai alkalmazására vonatkozó, még 1988-ból származó szabályozást, ezekben az ügyekben is hangsúlyosabbá téve a gyermekek érdekeinek érvényesülését.", "Tisztelt Ház! A törvényjavaslat részletes bemutatását mindenekelőtt az EU-rendelethez kapcsolódó szabályozás ismertetésével szeretném kezdeni. Az új rendelet az eddigieknél egyszerűbb és hatékonyabb eljárásokat biztosít a szülői felelősség, a magyar jogi terminológia szerint a szülői felügyelet és a kapcsolattartás tárgyában hozott határozatok másik tagállambeli végrehajtására. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a rendelet teljesen eltörli valamennyi szülői felelősségi határozat tekintetében a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárást, amely idő- és pénzmegtakarítást eredményez az érdekelt polgárok számára.", "A jelenleg hatályos EU-rendelet, a 2201/2003/EK rendelet alapján az egyik EU-tagállamban hozott szülői felügyeleti határozat végrehajtásához az ügyek többségében szükséges először a másik EU-tagállamban a határozat végrehajthatóvá nyilvánítása, és csak ezt követően kerülhet sor szükség esetén a tényleges végrehajtásra. Az új rendelet értelmében az érintett személy már közvetlenül a más tagállamból származó határozat végrehajtását kérheti; természetesen ugyanez igaz a magyar határozatok más tagállambeli végrehajtására is.", "A rendelet egyik kiemelten fontos célja a gyermek meghallgatáshoz való jogának erősítése is. Az ítélőképessége birtokában levő gyermek számára valódi és hatékony lehetőséget kell biztosítani a meghallgatásra, a gyermek véleményét pedig életkorának és érettségének megfelelően figyelembe kell venni. Amennyiben a gyermek véleménynyilvánításhoz való jogát nem biztosították, a meghozott határozat más tagállamban történő végrehajtása megtagadható. Ennek megfelelően a törvényjavaslat nemcsak a határokon átnyúló, hanem belföldi ügyekben is valamennyi szülői felügyeletet és kapcsolattartást érintő eljárásban biztosítja az ítélőképessége birtokában levő gyermekek véleménynyilvánításának lehetőségét. Az eljáró bíróságnak, illetve gyámhatóságnak a gyermeket közvetlenül értesítenie kell a véleménynyilvánítás lehetőségéről. Ezáltal, ha az ügy később határokon átnyúlóvá válik, a gyermek véleménynyilvánítása lehetőségének hiányára hivatkozással nem lesz megtagadható egy magyar bírósági vagy gyámhatósági határozat végrehajtása egy másik EU-tagállamban.", "A rendelet bár biztosítja a más tagállambeli szülői felelősségi határozatok minél gyorsabb végrehajtását, kivételes esetekre egységes szabályokat vezet be a végrehajtás felfüggesztésére, illetve megtagadására. A törvényjavaslat az érintett gyermekek legfőbb érdekének biztosítása céljából az EU-n kívüli viszonylatban is megteremti a lehetőséget a gyermek érdekeire vagy a körülmények jelentős megváltozására tekintettel a külföldi határozat végrehajtásának felfüggesztésére vagy megtagadására. A bíróság azonban erről csak azokban a kivételes esetekben dönthet, ha a végrehajtás már a gyermek érdekeit közvetlenül sértené, mivel az számára testi vagy lelki károsodás súlyos kockázatával járna. A végrehajtás felfüggesztésének további feltétele, hogy az csak a határozat meghozatala után felmerült ok vagy a körülmények jelentős megváltozása miatt kérhető, amennyiben ez ideiglenesen, átmeneti jelleggel veszélyezteti a gyermek érdekeit. A bíróság a végrehajtás megszüntetését pedig kizárólag abban az esetben rendelheti el, ha a gyermek érdekeit érintő kockázat tartósan fennáll.", "A rendelet a gyermekek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatos szabályokat is több tekintetben módosította az uniós tagállamokat érintő ügyekben. Így például a gyermekelviteli ügyekben az eljáró bí-róság lehetőségeit bővíti azáltal, hogy ideiglenes intézkedést hozhat, melyek némelyike határokon átnyúló joghatással is bír. A bíróság hozhat olyan ideiglenes védelmi intézkedést is, amely azt a célt szolgálja, hogy a gyermeket megvédje a visszavitelével járó lehetséges fizikai vagy lelki károktól, ezen intézkedés pedig végrehajtható a másik tagállamban, amíg a szülői felügyeleti perben másképp nem döntenek.", "A törvényjavaslat ezt átvéve valamennyi hazai jogellenes gyermekelviteli eljárásban, tehát az EU-n kívüli viszonylatban is biztosítja, hogy a gyermek visszavitelének elrendeléséhez kapcsolódóan a magyar bíróság védelmi intézkedéseket rendelhessen el. Ezzel a jelenlegi hazai szabályozáshoz képest fokozottabban biztosítja az érintett gyermekek érdekeinek védelmét, hiszen a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti államba való visszavitelét követő időre is biztosít számára védelmet, vagy ha az intézkedés végrehajtása Magyarországon lehetséges, az intézkedés teljesítésének hiányában a gyermek visszavitelét elrendelő határozat végrehajtása nem is rendelhető el Magyarországon.", "(16.20)", "A rendelet hatálya alá tartozó határozatok más tagállamokban történő érvényre juttatása érdekében az ilyen határozatokról kilencféle tanúsítvány állítható ki a rendelet mellékletei szerinti minták alapján. A törvényjavaslat a megfelelő hazai jogszabályok módosításával, illetve új szabályok bevezetésével rendezi, hogy melyek a rendelet szerinti tanúsítványok kiállítására illetékes magyar bíróságok és gyámhatóságok, valamint azt is, hogy mely bíróságok illetékesek a más tagállambeli határozatok elismerésére, végrehajtására, elismerésének és végrehajtásának megtagadására irányuló eljárások lefolytatására.", "Tisztelt Országgyűlés! Amint korábban is utaltam rá, az új EU-rendelet végrehajtását szolgáló szabályok megállapítása mellett a törvényjavaslat másik hangsúlyos része a hágai gyermekelviteli egyezmény hazai végrehajtásával kapcsolatos szabályozás korszerűsítése. A hágai egyezmény hatálya alá olyan ügyek tartoznak, amelyek a gyermekek számára általában súlyos krízishelyzetet jelentenek: amikor az egyik szülőjük a másik szülő hozzájárulása és az illetékes hatóság jóváhagyása nélkül a gyermeket tartósan, véglegesen külföldre viszi, vagy egy engedélyezett külföldi út után nem viszi a gyermeket vissza. A gyermek legfőbb érdeke ezekben az esetekben az, hogy a súlyos családjogi konfliktus mielőbb rendeződjön, ezért a hágai egyezmény szerint a gyermek visszaviteléről egy soron kívüli eljárásban dönt a bíróság, az a bíróság abban az államban, ahová a gyermeket jogellenesen vitték, a hátramaradt szülő pedig ezen külföldi bírósági eljárás megindításához kérheti az egyezmény részes államaiban kijelölt úgynevezett központi hatóságok segítségét.", "Hazánk 1986-ban az elsők között csatlakozott az egyezményhez, amelynek végrehajtásáról a mai napig a 7/1988. (VIII. 1.) IM rendelet szól. A törvényjavaslat célja ‑ az alapvető jogok biztosa és az Alkotmánybíróság által tett megállapításoknak megfelelően ‑ a gyermek visszaviteléről szóló bírósági nemperes eljárás törvényi szintű szabályozása, a több évtizedes jó gyakorlatok kodifikálása, az egyes hatóságok feladatainak egyértelművé tétele, illetve olyan, korábban nem kodifikált kérdések szabályozása, mint például a felek iratbetekintési joga.", "A törvényjavaslat megőrzi azt a megoldást, hogy a gyermekelviteli ügyekben eljáró bíróságok kijelölése centralizált, ami hozzájárul ahhoz, hogy az ilyen ügyekben a gyermekelviteli ügyek sajátosságait jól ismerő bírák járjanak el. Ennek megfelelően a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik a gyermekelviteli eljárásokban, illetve a törvényjavaslat a bírósági titkár eljárását is kizárja ezekben az ügyekben.", "A gyermek érdekét szolgálja, hogy az eljárást soron kívül kell lefolytatni, illetve az is, hogy a törvényjavaslat alapján a gyermekelviteli eljárás keretében, annak időtartamára a bíróság ideiglenes intézkedéssel akár a polgári perrendtartásról szóló törvényben foglalt feltételek hiányában is elrendelheti a kérelmezőnek a gyermekkel való kapcsolattartását.", "A törvényjavaslat a gyermekelviteli bírósági eljárások időtartamának csökkentése érdekében a jelenleginél rövidebb eljárási határidőket ír elő, illetve a felek közötti közvetítői eljárás sikeres lefolytatását előmozdító rendelkezéseket is megállapít.", "A törvényjavaslat fontos újítása, hogy lehetővé teszi a hágai gyermekelviteli egyezmény alapján a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelét elrendelő magyar bírósági határozatok végrehajtásának megszüntetését is. E döntésekre csak kivételes jelleggel kerülhet sor. A kötelezett akkor kérheti a gyermek visszavitelét elrendelő határozat végrehajtásának megszüntetését, ha a végrehajtás a határozat meghozatala után felmerült akadályok miatt vagy a körülmények tartós és jelentős megváltozása folytán már nem szolgálná a gyermek legfőbb érdekét, ezen esetekben ugyanis a külföldre való visszavitele számára a testi vagy lelki károsodás súlyos kockázatával járna.", "A törvényjavaslat egyébként annak érdekében, hogy a gyermeket érintő jelentős döntések előkészítésébe a gyermek aktuális helyzetéről információval rendelkező hatóságokat is be kelljen vonni, valamennyi végrehajtás felfüggesztése és megtagadása iránti kérelem esetén kötelezően előírja a gyámhatóság véleményének beszerzését is.", "A gyermekek érdekét természetesen az szolgálná leginkább, ha megelőzhetők lennének a jogellenes külföldre viteli ügyek.", "A hatályos polgári törvénykönyv alapján a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésével kapcsolatos szülők közötti jogvita eldöntése gyámhatósági hatáskörbe tartozik. A gyakorlatban ugyanakkor bizonytalanság van abban a kérdésben, hogy kinek a hatásköre eldönteni a gyermek külföldre költözéséről szóló jogvitát, ha a szülők között egyúttal szülői felügyeleti per is folyamatban van.", "A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a szülők közötti vita esetén az érintett szülő csak akkor kérheti a gyámhatóságtól a gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölését, ha a szülők között a kérelem benyújtásakor nincs folyamatban a szülői felügyelet tárgyában bírósági eljárás. Ha ugyanis bírósági eljárás van folyamatban, a külföldre költözés kérdése nem választható le a szülői felügyeleti jog gyakorlásának kérdésköréről, ilyen esetekben indokolt, hogy a bíróság döntsön a külföldre költözés kérdésében is.", "A határon átnyúló ügyek sikeres rendezésének egyik alapja, hogy az érintett államok bíróságai, hatóságai hatékony keretek között tudjanak együttműködni. Erre tekintettel mind a gyermekelviteli egyezmény, mind a rendelet központi hatóságok kijelölését írja elő az államoknak, amelyek segítséget nyújtanak egyrészt a szülőknek a jogaik érvényesítéséhez, másrészt a bíróságoknak, hatóságoknak az együttműködéshez.", "A törvényjavaslat nem változtat a hatályos magyar központi hatósági rendszeren, a hágai gyermekelviteli egyezmény magyar központi hatósága továbbra is az Igazságügyi Minisztérium marad. A rendelet vonatkozásában két magyar központi hatóság működik közre: a jogellenes gyermekelvitellel kapcsolatos központi hatósági feladatokat továbbra is az Igazságügyi Minisztérium, míg a rendelet szerinti többi ‑ elsősorban gyermekvédelmi jellegű ‑ központi hatósági feladatot a gyámhatóságok szakmai felügyeletét ellátó Emberi Erőforrások Minisztériuma látja el.", "Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Egyre nagyobb számú magyar gyermek érintett nemzetközi családjogi vitákban. A határokon átnyúló eljárások kétségkívül bonyolultabbak, mint a belföldi ügyek, az ügyek nemzetközi vonatkozásai mind az eljáró bíróságok, hatóságok, mind az érintett felek számára jelentős többletterhet jelenthetnek. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a gyermekek mindenekfelett álló érdekének védelmében ezeket az eljárásokat is mielőbb szakszerűen, körültekintően folytassák le, a gyermekek érezzék, hogy számít a véleményük, és ha szükséges, rendelkezésre állnak azok az eszközök, amelyekkel megvédhetők a szülői felügyeletet vagy a kapcsolattartást érintő eljárásokban az őket fenyegető testi és lelki traumáktól.", "A bemutatott törvényjavaslat éppen e nemes célkitűzéshez kíván hozzájárulni, így ehhez kérem támogatásukat és a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Dr. Salacz László és Nacsa Lőrinc tapsol.)"]}