Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a lehetőséget. A tényekhez is visszakanyarodnék egy kicsit. Az előttünk levő törvényjavaslat tehát arról szól, hogy az őszi parlamenti ülésszak kezdetét követő 15. napig meghosszabbítanánk a veszélyhelyzetet. Arról szól, ha hamarabb vége van a veszélyhelyzetnek, erről a kormány korábban dönthet, tehát nincs olyan korlátja, hogy ennek feltétlenül addig el kellene húzódnia. Arról szól, hogy a veszélyhelyzet idején a kormányzat gyakorlatilag el tud járni azokban az esetekben, amit a veszélyhelyzet kezelése megkíván.

Megjegyzem egyébként, hogy többektől elhangzott, hogy a veszélyhelyzetet a parlament is tudta volna kezelni. Én megnéztem volna, hogy hány ellenzéki képviselő szavazott volna akkor arról, hogy Szputnyik és kínai vakcinákat szerezzünk be, amivel most egy-másfél millió beoltottal előrébb tartunk, mint ha csak a nyugati vakcinák állnának a rendelkezésükre.

Köszönöm, hogy az álláspont felpuhult, és ma már az oltást általánosságban támogatják, és ezt a határozati javaslatot, amit beterjesztettek a Ház elé ‑ mely szerint a kínai vakcinákat ne lehessen alkalmazni ‑, már nem merik ebben a formában itt nyíltan megismételni. Tehát az elbizonytalanítás foka talán alacsonyabb.

Elhangzott egy olyan összevetés, ami a H1N1-vírus kezelésével kapcsolatban elhangzott; azért a vízipisztoly meg a tűzoltófecskendő esetét behozhatnám, mert a két eset körülbelül úgy hasonlítható egymáshoz. Tehát gyakorlatilag most láthatjuk, hogy egy valós veszéllyel állunk szemben, egy világméretű járvánnyal állunk szemben. Gyakorlatilag mindenki be kell ahhoz oltani majdnem, hogy a nyájimmunitást elérjük, amiről annak a 2009-es járványnak az idején szó sem volt.

Szó esett itt az önkormányzatok szabályozásáról. (Dr. Szakács László: Szabálytalanságáról!) Ellenzéki és kormánypárti polgármesterek esetében egyaránt úgy van, hogy a testületi jogköröket ezekben az ügyekben, ami a járványhelyzet idején szükséges, a polgármester gyakorolja.

(15.50)

Mondhatunk gödi vagy balatonalmádi vagy egyéb eseteket, én is tudnék felsorolni. Azért vannak a kormányhivatalok, hogy megfelelően eljárjanak ilyen esetben, ha valaki túllépi a jogkörét. Tehát ezért mondom, hogy a magyar jogrendszer zárt keretek között tartja, tehát ezeket fel kell emlegetni.

Keresztes Lóránt képviselőtársam többször emlegette ezt az uniós újjáépítési eszközbe foglalt kölcsönlehetőséget. Mai adat, ami szerint hat állam eddig bejelentette, hogy ezt igénybe kívánja venni, eddig csak három nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben. Mi sem azt mondtuk, hogy nem vesszük igénybe, hanem a jelen időfolyamokat tekintve, hogy gyakorlatilag már itt tartunk május küszöbén, és még senki nem jutott hozzá egy fillérhez se, talán biztosabb az egyetemeknél is, ha hamarabb rendelkezésre állnak azok a források, amelyek a fejlesztéseket biztosítják. Szerintem nincs különbség attól, hogy most a költségvetés tudja azt a pénzt biztosítani, vagy uniós forrásból hívjuk le, ugyanaz a sorsa, ugyanazt a célt szolgálja. Szerintem a kormány akkor hazudott volna, ha nem biztosítana forrásokat. Az, hogy ez most uniósból történik vagy hazai forrásból, szerintem ebből a szempontból, az egyetemek szempontjából részletkérdés.

Ami a korábbi szabályozásokat illette, tehát az első veszélyhelyzet kihirdetésénél arról volt szó, hogy a járványhelyzet alakulásától tette függővé a határidőt az akkori tervezet, és pontosan azért, hogy ha a parlament nem ülésezik, akkor is meg lehessen szüntetni. Ha nem tud ülésezni, akkor pedig gyakorlatilag ne kelljen meghosszabbítani, hiszen, amikor indult a járvány, nem tudtuk, hogy hogyan hat a védekezés, hogyan terjed a vírus, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, milyen kifutása van, milyen időtartamon belül, és utána, amikor már látszott, hogy egy kezelhető állapotban van, akkor 90-90 nappal a parlamenti ülésszakhoz igazodóan ez lehetséges volt. Most láthatjuk, hogy a következő parlamenti ülésszak összehívása a 90 napon túl van, tehát egy praktikus szabályozást próbálunk ehhez igazodóan a tisztelt Ház elé terjeszteni.

Ami a különböző felvetéseket illeti: különböző vállalkozások vagy vállalkozók nevei nincsenek ugyan leírva a tervezetben, de azt hiszem, hogy azok a fejlesztési források normatív módon szinte mindenkinek a rendelkezésére álltak; például a kisvállalkozások is a szállásadóknál szobánként egymillió forint támogatást, vissza nem térítendő támogatást kaphattak az idegenforgalmi szektorban, amivel éltek is. És pontosan egy olyan időszakban, amikor a szálláshelyek zárva tartottak, tehát ez a felújítási időszaknak ilyen értelemben sokkal kedvezőbb volt, hogy most.

És egyébként előre kiutaltuk a pénzeket, még ezt is hozzátenném, ellentétben például a 2010 előtti időszakkal, amikor mindig utólagos elszámolás volt, banki finanszírozás, banki kamatok terhelték ezeket a támogatásokat. Tehát gyakorlatilag nem tudták abban a formában igénybe venni.

Egy hasonlattal azért szeretnék élni, amit talán Török Gábortól olvastam, hogy az ellenzéket hatfejű sárkánynak nevezte. Gyakorlatilag, ha összeálltak sárkánnyá, akkor mindegy, hogy melyik fej beszél, nekünk a sárkány szólal meg. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)