{"cycle": 41, "id": "193-166", "date": "2021-04-28", "ulnap": 193, "seq": 166, "speaker": "Kunhalmi Ágnes (MSZP)", "p_azon": "k762", "faction": "MSZP", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/15909 Az Európai Unió Bírósága C-66/18. számú ítéletének végrehajtása érdekében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról", "iromany": "T/15909", "duration_s": 529, "position": null, "chars": 7374, "paragraphs": ["KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Országgyűlési Képviselőtársak! A parlament előtt fekvő javaslat hosszú címe ellenére rendkívül egyszerűen összefoglalható, ez a javaslat ugyanis egy beismerés, annak beismerése, hogy a kormány jogellenesen, politikai okból üldözte el a CEU-t Magyarországról. A jogellenesség ráadásul többlépcsős nemzetközi egyezményt és európai uniós jogot is sért, sőt az Unió Bíróságának az ítélete alapján egyébként a magyar Alaptörvénnyel is ellentétes. A tudományos élet szabadságát az Alaptörvény is tartalmazza, X. cikk (1) bekezdés, amely elvet egyébként az Unió Bíróságának véleménye alapján sértette a CEU elüldözése. Nyilván, itt lehetnek, hogy is mondjam, véleménybeli eltérések, és előfordulhat, hogy a bíróság a tudományos kutatás szabadságát magasabbra rangsorolja, mint a magyar kormány; ebben nyilván inkább az Unió Bíróságával értünk egyet értelemszerűen, hiszen a tudomány és az oktatás szabadsága kiemelt érték kell, illetve kellene hogy legyen.", "A felsőoktatási törvény módosítása a bírósági döntés értelmében a tudomány szabadságán kívül megsértette még a letelepedés- és szolgáltatásnyújtás szabadságát, a belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelvet, a vállalkozás szabadságára vonatkozó EU-s rendelkezéseket.", "Ezen a ponton érdemes áttekinteni, hogy pontosan hogyan is történt a CEU elüldözése. A lex CEU-ként elhíresült javaslatot 2017. március 28-án nyújtották be, azt április 4-én szavazták meg, április 10-én Áder János köztársasági elnök a törvényt aláírta. Bár első ránézésre a lex CEU minden külföldi egyetemre kötelező jellegű szabálynak tűnt, a szabályok közül több is csak a CEU-t érintette a már Magyarországon lévő külföldi egyetemek közül. A törvény elfogadása idején 24 külföldi egyetem rendelkezett működési engedéllyel, azonban egyedül a CEU-val szemben fogalmaztak meg új követelményeket, mivel azoknak a többi 24 egyetem eleve megfelelt. Tehát itt is látszik a kizárólagosság.", "A CEU Magyarország legjobb egyeteme volt a nemzetközi rangsorokban, összesítésben belefért a világ legjobb kétszáz egyeteme közé, egyes ott oktatott területeken pedig a legjobb ötven közé. A CEU könyvtára ráadásul kiemelkedő szolgáltatást nyújtott, sokszor olyan kiadványok is elérhetők voltak ott, amelyek a többi magyarországi egyetemen nem voltak elérhetőek.", "Nézzük meg, hogy pontosan miről is szól az Európai Bíróság döntése!", "(21.20)", "Ennek ugyanis alapvető eleme az, hogy a kormány nem volt képes megvédeni a saját álláspontját, politikai érveken kívül semmiféle érdemi jogi védekezést nem tud felmutatni. Ezen politikai érveket pufogtatják jelen pillanatban is.", "Elsőként említeni kell, hogy van egy nemzetközi kötelezettségünk, amit a GATS-egyezmény keretében vállaltunk. Ez a kötelezettség azt mondja ki, hogy a felsőoktatási szolgáltatások területén nemzeti ellátást nyújtsunk. Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézményekkel összefüggésben legalább olyan elbánásban kell részesíteni a szerződésben részes többi állam szolgáltatóit, jelen esetben egyetemeit, mint amilyenben a saját intézményeiket. Erre Magyarország kötelezettséget vállalt, ezt nem ránk kényszerítették, mi döntöttünk így, hogy ezt a kötelezettséget magunkra vállaljuk.", "A Bíróság vizsgálta az egyetemekkel kapcsolatos nemzetközi szerződés megkötésének a kötelezettségét. Itt nem azt kifogásolta a Bíróság, hogy ilyen kötelezettség létezik, hanem azt, hogy a magyar hatóságok diszkrecionális döntése ennek megkötése. Ez azt jelenti, hogy semmiféle korlát nincs, akár tisztán politikai személyes ellenérzések miatt is meg lehet tagadni egy egyetem beengedését. Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan és vállalhatatlan, és nem teljesíti azt a nemzeti elbírálási követelményt, amelyet egyébként vállaltunk.", "Ebben a tágabb körben hivatkozott a kormány a közrend védelmére is mint lehetséges mentesülésre a kötelezettség alól, viszont a kormány nem volt képes bizonyítani a magyar társadalom valamely alapvető érdekét fenyegető valós és kellően komoly veszély fennállását. Egy dolgot sikerült bizonyítania a kormánynak, azt, hogy az egész szabályozás tisztán és világosan politikai érdekeik alapján született. Ezt egyébként az ítélet is megállapítja.", "Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Bíróság azon követelmény vonatkozásában is, amely szerint a származási országban is képzést kell nyújtania egy ideérkező egyetemnek. Ez is egyszerre sért nemzetközi és uniós szabályozást. Az elsődleges probléma ismét az volt, hogy a kormány egyszerűen nem tudta bizonyítani, hogy ennek milyen minőségbiztosítási szerepe lehet, hogy mi a cél a szabályozás mögött. Maga a Bíróság is megjegyzi, hogy a származási országban nyújtott képzés minősége nem determinálja a Magyarországon nyújtott képzés minőségét, így ez önmagában szegényes viszonyítási alap.", "Végezetül azt állapította meg a Bíróság, hogy a lex CEU azáltal sérti a tudományos kutatás és oktatás szabadságát, hogy rombolja azokat az intézményi kereteket, amelyekben ezeket a tevékenységeket végzik.", "Összefoglalva tehát az eddig elmondottakat: a kormány saját önkényes politikai játszmái miatt üldözte el a CEU-t Magyarországról, és erről most már papírjuk is van. Az pedig, hogy nem voltak képesek a szabályozás szükségességét bizonyítani, azt mutatja, hogy a lex CEU megalkotásakor kizárólag csak politikai előkészítő munkát végeztek el.", "Természetesen a kormányzati politikusok és a kormányközeli elemzők magyarázkodása most sem maradhatott el, vádolták az Unió Bíróságát elfogultsággal és kettős mérce alkalmazásával, mutogattak, mutogatnak Bajorországra, hogy ott is pontosan ilyen szabályozás van, mint a lex CEU volt. Ez azonban nincs így, kizárólag egy konkrét egyetem ellehetetlenítésére tervezett, a képzés engedélyezését tisztán politikai döntéssé nyilvánító szabályozás sehol nincs Európában máshol.", "A jelenleg előttünk fekvő javaslat szabályai, amelyek kiváltják a lex CEU-t, olyanok, amelyek más államok jogi szabályozásához, így például a korábban említett bajor szabályokhoz valóban hasonlítanak.", "A javaslat a bírósági döntés ellenére nem tekinthető időben beterjesztettnek, hiszen a Bíróság döntése óta majdnem hét hónap eltelt.", "Ami ennél jóval nagyobb probléma, hogy a CEU, amely Magyarország legrangosabb egyeteme volt, többet nem jön vissza Magyarországra. A magyar diákok így egy olyan felsőoktatási intézménytől esnek el, ami világviszonylatban is kiemelkedőnek számított. A CEU a Bíróság döntésének megszületésekor ugyanis kijelentette: „A CEU Ausztriában fog maradni, egy olyan országban, amely tiszteli az akadémiai szabadság alapvető elveit. Budapesten fenntartjuk kutatási tevékenységünket, oktatási feladatokat azonban nem fogunk vállalni. Soha nem fogjuk elhagyni a várost, de többé nem vetjük alá magunkat egy ember és az ő rendszere politikai szeszélyeinek.” Ausztria, amelyet sok tekintetben laboratóriumnak tekint a miniszterelnök és az ő kormánya is.", "Éppen ezért a javaslat, bár látszólag orvosolni próbálja a korábbi jogtalanságokat, valójában nem áll ellentétben Orbán Viktor és kormánya valódi politikai céljával. Az eredmény ugyanis nem változik: elüldöztek Magyarországról egy kiemelkedő, magas színvonalú egyetemet, és számos magyar diákot fosztottak meg attól a lehetőségtől, hogy ebben az intézményben tanulhassanak. Mindezt előre megfontolt, aljas politikai szándékból tették. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)"]}