Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A koronavírus-járvány mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból évtizedek óta nem látott kihívást jelent a világ országai, Európa és így Magyarország számára is. Nincs olyan ország, amely a pandémia negatív hatásai alól ki tudná vonni magát. A kérdés csak az, hogy e negatív hatások elszenvedése mellett egy adott ország milyen mértékben képes tompítani azokat, és milyen mértékben képes talpra állni, akár a pandémia miatti helyzetben a lehetőséget is látva egyes gazdasági ágazatokat megújítani, megerősíteni.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A magyar kormány legfőbb célja az emberi élet, az egészség védelme. Emellett egyúttal feladatunk a munkahelyek védelme, a gazdaság újraindítása annak érdekében, hogy a magyar gazdaság ismét az Unió legdinamikusabban bővülő országai közé kerüljön. A gazdaság-újraindítási akcióterv lehetővé teszi, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni. Azt szeretnénk, hogy mindenki, aki elveszítette a munkahelyét, vissza tudja szerezni vagy egy új munkahelyet kaphasson. Célunk, hogy minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia az üzletét, újra tudja azt indítani, sőt lehetőség szerint tovább tudja azt fejleszteni. Ennek érdekében 2021-ben a járvány elleni védekezés mellett megkezdődhet a gazdaság újraindítása is. Ezt a célt szolgálja az önök előtt lévő 2021-es költségvetés módosítási javaslata.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A veszélyhelyzet alatt jelentős kormányrendeleti szintű döntések születtek a 2021. évi költségvetési törvényt illetően a járvány következményeinek mérséklése, a munkahelyek védelme és a gazdaság újraindítása érdekében. A veszélyhelyzet megszűnésével azonban ezek a rendelkezések hatályukat vesztik. Így a 2021. évi költségvetésitörvény-módosítás során biztosításra kerülnek a járványügyi és gazdaság-újraindítási intézkedésekhez szükséges költségvetési források úgy, hogy közben a GDP-arányos adósságráta csökken. A fenti célok biztosítása érdekében a 2021. évi költségvetési törvényben rendelkezésre álló forrásokon túl a törvénymódosítás további forrásokat biztosít a gyermeket nevelő családok támogatásához, a nyugdíjasok megbecsüléséhez, a munkahelyek megtartásához, valamint új munkahelyek létrehozásához.

Tisztelt Képviselők! Engedjék meg, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat bemutatásakor először a reálgazdasági feltételezéseinket ismertessem. Magyarországon a világjárvány negatív hatásai átmenetileg megakasztották a korábbi években tapasztalt dinamikus gazdasági növekedést. Az elmúlt évek következetes gazdaságpolitikájának köszönhetően a koronavírus-járvány egy ellenálló, kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért 2020 márciusában, így Magyarország erős fundamentumokkal és stabil államháztartással szállt szembe a kihívásokkal.

(Dr. Varga Lászlót a jegyzői székben dr. Steinmetz Ádám váltja fel.)

Bár 2020 második negyedévében a járvány soha nem látott mértékben vetette vissza a gazdasági aktivitást, a mélypontból fokozatos kilábalás volt megfigyelhető a legtöbb ágazatban az év fennmaradó részé-ben. A harmadik negyedévben gyors korrekció ment végbe, és a helyreállás a negyedik negyedévben is folytatódott, annak ellenére, hogy a járvány terjedését korlátozó intézkedések ismételten bevezetésre kerültek.

Az erős fundamentumok, valamint az átfogó és hatékony válságkezelés tompította a GDP visszaesését, így a magyar gazdaság teljesítménye 5 százalékkal csökkent 2020 egészében, vagyis ellenállóbbnak bizonyult a járvánnyal szemben, mint az uniós országok 6,2 százalékos átlaga. A világjárvány okozta válság alatt a magyar foglalkoztatási helyzet is kedvezőbben alakult, mint az EU átlaga. Az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak 4 millió 452 ezer fős száma 2020 végére még a járvány előtti időszak mutatóit is meghaladta 26 ezer fővel. Előretekintve, a növekedés két pilléren nyugszik. Egyrészről a meglévő munkaerő-tartalékok kiaknázása támogatja a foglalkoztatás további növekedését, másrészről pedig az elkövetkezendő években növekedési szempontból egyre meghatározóbbá válnak a termelékenységet növelő beruházások, ideértve a technológiai és zöldfejlesztéseket is. Mindezek mellett hazánk közép- és hosszú távú növekedési képességének megerősítésében kitüntetett szerepe van a versenyképességnek. A kormányzati intézkedéseknek is köszönhetően 2021-ben 4,3 százalékos GDP-bővülés prognosztizálható.

Ha megengedik, röviden szólnék e gazdasági növekedés belső tartalmáról. A koronavírus okozta válságot követően a belső keresleti tételek, a fogyasztás és beruházás pozitívan járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez. A járványügyi korlátozó intézkedések enyhítésével, a megfelelő átoltottság elérésével, a szolgáltató szektorok újranyitásával a munkaerőpiac és a fogyasztás is gyors élénkülésnek indulhat. A háztartások vásárlóerejét támogatják a széles spektrumú családvédelmi intézkedések is. Összességében a háztartások fogyasztása ‑ mint a növekedés egyik forrása ‑ 3,5 százalékkal bővülhet az idei évben. Ezt a folyamatot erősíti, hogy uniós összehasonlításban hazánk egyrészt magas GDP-arányos megtakarítási rátával jellemezhető, másrészt alacsony a háztartások eladósodottsága, amelyek a fogyasztáson keresztül jelentős növekedési tartalékot képeznek az idei éven túl a következő évek tekintetében is.

Az elmúlt években rekordmagasságra emelkedő beruházási ráta ‑ mint a fogyasztás mellett a növekedés másik forrása ‑ magas szinten maradhat, 2021-ben közel 28 százalékos szintet elérve. Emlékeztetőül jegyezném meg, hogy magasnak tekintik azon országok beruházási rátáját, ahol ez a mutató 25 százalék fölött van. Látjuk, hogy az elmúlt években is ez jellemezte Magyarországot, és ahogy említettem, bízunk abban, hogy a válság mellett az idei évben is kimagasló lehet a beruházási ráta mértéke.

Mindez a termelőkapacitások jelentős bővülését vetíti előre, amely eredményeképp dinamikus maradhat a kivitel, és növekedhet Magyarország világpiaci részesedése. A növekedési lehetőségek kihasználását támogatja, hogy Magyarország tőkevonzó képessége számottevően erősödött az elmúlt évek során. A gazdaság újraindítását, az exportpiacokon elért sikerek megőrzését, valamint új munkahelyek teremtését exporttámogatási és beruházásösztönzési programok is segítik. A kis- és középvállalkozások beruházási aktivitását az alacsony hozamkörnyezet és a kedvező üzleti klíma mellett a gazdaságfejlesztésre becsatornázott uniós források felgyorsított allokálása is támogatja.

A háztartások beruházásaival összefüggésben a kibővített otthonteremtési program nagy volumenű lakóingatlan-fejlesztéseket eredményez. 2021-ben a bruttó állóeszköz-felhalmozás 4,2 százalékkal nőhet. Az idei évben a termékek és szolgáltatások exportja 6,5 százalékkal bővülhet. A belső kereslet ismételt élénkülésével és a növekvő exporttal párhuzamosan a behozatal volumene 5,2 százalékkal nőhet.

(14.10)

2021-ben a külkereskedelem tehát 1,2 százalékponttal járulhat hozzá a GDP növekedéséhez. A kilábalással párhuzamosan élénkülő kereslet is hozzájárul, hogy 2021-ben a tavalyi évnél várhatóan magasabb, 3,6 százalékos lesz a fogyasztóiár-emelkedés.

Itt jegyzem meg, hogy ezzel párhuzamosan a nyugdíjasok már év közben kiegészítő emelésben részesülnek, és természetesen a törvényekkel összhangban, amennyiben az első nyolchavi inflációs adat még további kiegészítő emelést tenne szükségessé, azt a kormányzat végre fogja hajtani, egyúttal bízunk abban, hogy az említett növekedéssel párhuzamosan ismét lehetőség nyílik nyugdíjprémium kifizetésére is.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a makrogazdasági feltételezéseinket követően röviden ismertessem az önök előtt lévő idei költségvetésitörvény-módosítási javaslatot! A pandémia időszakában, ahogy említettem, az egészség védelme, az életek védelme kiemelkedő fontosságú, erre az idei évben is a szükséges forrásokat haladéktalanul biztosította és biztosítani fogja a jövőben is a kormányzat. Emellett ugyanakkor, ahogy említettem, a gazdaság újraindítása a meghatározó karaktere az önök előtt lévő dokumentumnak. A gazdaság-újraindítási akcióterv az idei évben három fő finanszírozási csatornán összességében 6172 milliárd forint összeget, a GDP 12 százalékát fordítja a következő célokra.

Az első és legnagyobb, 3278 milliárd forintos összeggel nemzeti forrás áll rendelkezésre főként a családok támogatására, otthonteremtésre és a nyugdíjasok védelmére ‑ ez mintegy 500 milliárd forintot tesz ki ‑, infrastrukturális fejlesztésekre több mint 820 milliárd forintos összeggel, új munkahelyek létrejöttének elősegítésére, a munkahelyek megőrzésére, foglalkoztatás támogatására közel 460 milliárd forintos összeggel, egészségügyi béremelésekre mintegy 300 milliárd forintos összeggel, sport és kultúra támogatására több mint 120 milliárd forint értékben, az agrárium fejlesztésére közel 96 milliárd forintos összeggel, valamint a turizmus fejlesztésére mintegy 90 milliárd forintos összeggel.

A gazdaság-újraindítási akcióterven belül második keretként több mint 2515 milliárd forint európai uniós forrás áll rendelkezésre a gazdaság újraindítására, a családok és munkahelyek védelmére, valamint a koronavírus-világjárvány gazdasági hatásainak enyhítésére. Az említett keretben szerepel az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek megállapodása szerinti, Magyarország rendelkezésére álló uniós források tervezett felhasználása. Ezen, a költségvetésitörvény-módosítási javaslatban is szereplő új források érdemben hozzájárulhatnak a gazdaság újbóli bővüléséhez.

Végül harmadik keretként a különböző adó- és járulékcsökkentésekkel, a meglévő, tovább élő kedvezmények mellett idén közel 380 milliárd forintot hagy a kormány a magyar családoknál és vállalkozásoknál, ezzel is segítve a gazdaság mielőbbi talpra állását. A gazdaság-újraindítást segítő adócsökkentések közül kiemelhető az otthonteremtéssel kapcsolatos áfa- és illetékmentesség, amely 135 milliárd forintot, a kisvállalati adó csökkentése és a kisadózók tételes adójának adómentessége, amely több mint 20 milliárd forintot, valamint a kis- és középvállalkozások megsegítése érdekében bevezetett helyiiparűzésiadó-kedvezmények, amelyek 84 milliárd forintot hagynak a vállalkozásoknál. Ez utóbbi tételnél engedjék meg, hogy arról is beszámoljak, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat a 25 ezer főnél kevesebb lakosú települések tekintetében teljes körű kompenzációt tartalmaz az említett önkormányzatok bevételkiesésének ellentételezéseként.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kormány 2021. április 9-én megküldte a Költségvetési Tanácsnak a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének módosításáról szóló tervezetet. Kérem, engedjék meg, hogy először köszönetet mondjak a Tanács tagjainak az ellenőrzésben végzett munkájukért, és a kormány részére megfogalmazott javaslataikért. A Tanács véleményében megállapította, hogy a 2021. évi költségvetésitörvény-módosítás tervezetében nem tapasztalt olyan kifogásolható rendelkezéseket, amelyek indokolnák a módosítással kapcsolatban az egyet nem értését. A Tanács megállapította, hogy a 2021. évi hiánycél 7,5 százalékra emelkedik GDP-arányosan, összhangban az Európai Unió szerveinek kiküldött április 1-jei úgynevezett EDP-jelentéssel.

A Tanács kifejtette, hogy a törvénymódosítást a koronavírus-járvány következtében megváltozott gazdasági körülmények, új, időközben meghozott egészségvédelmi és gazdaságot támogató intézkedések, valamint az európai uniós források költségvetési kereteinek módosulásai teszik szükségessé. A Tanács leszögezte, hogy a 2021. évi törvénymódosítás tervezete a gazdasági növekedéssel összhangban, az Alaptörvényben előírtaknak megfelelően készül el, amelynek következtében az államadósság GDP-arányos mértéke 2021-ben újra mérséklődhet a 2020 év végi 80,4 százalékról 79,9 százalékra.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! A Tanács megállapította, hogy a tervezetben bemutatott bevételi és kiadási módosítások az államháztartás központi alrendszerének 2021. évi pénzforgalmi hiányát 2288 milliárd forintra emelik. Ez az összeg azonban elmarad a 7,5 százalékos uniós módszertan szerinti hiánycéltól. A Tanács véleményében kifejtette, hogy a 7,5 százalékos uniós módszertani hiánnyal konzisztens várható pénzforgalmi hiány 3990 milliárd forint. Ez egyébként a korábban publikált kormányzati dokumentumokkal összhangban van. A Tanács ezért indokoltnak tartotta, hogy a költségvetésitörvény-javaslatban a költségvetési hiány ténylegesen várható mértéke is, vagyis az említett 3990 milliárd forint kerüljön rögzítésre. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Tanács javaslata alapján a benyújtott törvénymódosítás tervezetének általános indoklása részletesen levezeti a várható éves pénzforgalmi, valamint az uniós módszertan szerinti hiány alakulását.

Fontosnak tartok kiemelni egy módszertaninak ható, de tartalmi jelentőséggel bíró kérdést is. A költségvetési törvényt mint normát csak meghatározott szabályok betartásával lehet módosítani. Ilyen fontos szabály, hogy azokat a kiadási előirányzatokat, amelyeket a kormány az államháztartási törvény alapján év közben módosított vagy módosítani fog, esetleg túllépést eredményez ‑ ilyen például a védekezéssel kapcsolatos kiadások finanszírozása ‑, a törvényen nem kell átvezetni, sőt a kettős finanszírozás elkerülése okán azt nem szabad országgyűlési hatásköri módosításként újra feltüntetni. A várható hiány ilyen okból való módosulását a költségvetési törvény módosítása nem tartalmazhatja. A törvénymódosításban így a központi alrendszer hiányát 2288 milliárd forintban határozta meg a kormány.

A kormány ugyanakkor úgy gondolta ‑ és ebben a Költségvetési Tanács kérése megerősítette ‑, hogy az Országgyűlést arról is tájékoztatnia szükséges, hogy a törvénymódosítással nem érintett bevételi és kiadási változásokkal összefüggésben és ezzel együtt összességében az év egészére 3990 milliárd forintos pénzforgalmi és 3860 milliárdos, a GDP 7,5 százalékának megfelelő, uniós módszertan szerinti eredményszemléletű hiányt vár.

Egyszerre megfelelő tehát a költségvetési törvényben szereplő, a jogszabályalkotási elveknek megfelelő pénzforgalmi hiányszám, és a kormány által az év egészére várt, célként kitűzött uniós módszertan szerinti hiányszám. A két mutató közötti számszaki és tartalmi összefüggést az általános indoklás részletesen tartalmazza.

A Tanács a fentiek mellett javasolta, hogy kerüljön bemutatásra a kincstári egységes számla, a pénzforgalmi hiány és az adósság alakulásának összhangja, ezek az információk pedig legyenek részei az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatnak. A törvényjavaslat általános indoklása ezért az Államadósság Kezelő Központ által kezelt központi költségvetési adósság, és az államadósság alakulására ható egyéb kötelezettségek és konszolidálandó eszközök 2020. év végi és 2020. év végére várható nominális értékét és az államadósság GDP-arányos alakulását külön táblázatban bemutatja.

Talán hosszan ismertettem a Költségvetési Tanács véleményét és a kormányzati reakciót, mégis fontosnak tartom azt, hogy a tisztelt Országgyűlés lássa, melyek azok az intézkedések, amelyeket a kormány saját hatáskörben hajtott végre, melyek azok a javaslatok, amelyek az önök előtt lévő törvényjavaslatban szerepelnek, és a kormányhatáskörben, illetőleg országgyűlési hatáskörben végrehajtandó intézkedések összességében milyen államháztartási pozíciót eredményeznek, amely mellett, hangsúlyozom, számításom szerint az adósságrátát, szemben Európa legtöbb országával, az idei év végére csökkenteni tudjuk a tavalyi év végi szinthez képest.

(14.20)

Tisztelt Országgyűlés! A magyar gazdaság elmúlt tíz évben elért igen jó eredményei és a válság kezelése érdekében megtett kormányzati lépések sikere alapján joggal várható, hogy hazánkban gyorsabban épül majd vissza a gazdaság növekedése, mint más érintett országokban. Emellett a pénzügyi stabilitás és a felelős költségvetési gazdálkodás olyan tényező, amelyre Magyarország fejlődéséhez, önállóságának megőrzéséhez minden helyzetben szükség van. Ezeket továbbra is megőrizzük.

A 2021. évi költségvetési törvény módosítására benyújtott javaslat elfogadásával továbbra is támogatni tudjuk a járvány elleni védekezést, a munkahelyek védelmét, a gazdasági károk enyhítésével együtt a gazdaság újraindítását és visszaépítését a járvány előtti szintre.

Ezek az elvek jelennek meg a számok nyelvén is a költségvetés módosításában és a törvényjavaslat indoklásában. Kérem ezért önöket, hogy a 2021. évi költségvetési törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot megtárgyalni és a későbbiekben elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)