Héjj Dávid (Fidesz)

HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. április 22-én tartott ülésén megtárgyalta az egységes szanálási rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás módosításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló T/14941/1. számú, megfontolásra visszaküldött törvényjavaslatot. A Törvényalkotási bizottság jelentését és módosító javaslatát a házszabály 78. §-a alapján 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az egységes szanálási rendszer célja, hogy biztosítsa a fizetésképtelenné vált pénzügyi intézményekkel szemben alkalmazott egységes megközelítést, ezáltal fokozza a részt vevő tagállamokban lévő intézmények stabilitását. Célja ezenfelül, hogy megelőzze a válságok tovagyűrűzését a részt nem vevő tagállamokban, megkönnyítve így a belső piac egészének működését.

Ha egy bankról ma megállapítjuk, hogy csődközeli helyzetbe került, vagy valószínűleg ilyen helyzetbe fog kerülni a közeljövőben, akkor az első körben az egységes szanálási testület jogosult a megoldás keresésére. Ezen testületet az egységes szanálási rendszerről szóló 2014. évi június 15-ei rendelet hozta létre; ehhez kapcsolódóan a jövőbeni költségek fedezésére egy 2014. májusi kormányközi megállapodás hívta életre az egységes szanálási alapot. Az alapot a bankunióban részt vevő tagállamok pénzügyi intézményei töltik fel befizetéseikkel.

Ezzel egy időben a jogalkotónak gondolnia kellett arra is, hogy ha az alap teljesen kiürül, akkor a tagállamok is megfelelő eszközökkel be tudjanak avatkozni. Ennek megfelelően módosították az egységes szanálási rendszerhez kapcsolódó 2014-es kormányközi megállapodást a közös védőháló megteremtésével. A védőháló szerepét a 2012-ben az euróövezeti országok közötti kormányközi megállapodás alapján létrehozott európai stabilitási mechanizmus fogja betölteni, aminek a bevezetését az eredeti tervek szerint 2024 elejére határozták meg. Időközben azonban több tagállam, valamint az Európai Bizottság is kezdeményezte a közös védőháló korábbi bevezetését. Az eurócsoport 2020. november 30-ai ülésén a tagállamok megegyeztek az európai stabilitási mechanizmus reformjáról. Ennek megfelelően 2022 elejétől, azaz két évvel korábban az eredeti határidő előtt kerülhet sor a közös védőháló bevezetésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az euróövezeten kívüli, de a bankunióhoz csatlakozó tagállamok párhuzamos hitelkeretekkel csatlakozhatnak majd a védőhálóhoz.

Az előttünk fekvő nemzetközi szerződés tehát az európai stabilitási mechanizmus módosítását részletesen szabályozza. Be kell lássuk, hogy a világgazdaságot időről időre negatívan befolyásoló események következhetnek be, gondoljunk csak a 2008-ban kezdődő, több évig elhúzódó világgazdasági válságra vagy a tavalyi évben berobbanó és azóta is tartó koronavírus-világjárványra. Ilyen esetekben gyors döntések szükségesek mind uniós, mind pedig nemzetgazdasági szinten.

A már 2021. február 22-én elfogadott törvényt a köztársasági elnök úr megfontolásra visszaküldte, melynek indoka, hogy a törvény végleges változata nem tartalmaz keltezést, mivel azt végül nem tudta valamennyi tagállam azonos időpontban aláírni az észtországi kormányváltás miatt. Az aláírásra a 26 tagállam részéről 2021. január 27-én, míg Észtország részéről 2021. február 8-én került sor.

Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.