Bánki Erik (Fidesz)

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/15973. irományszámú, a fedezetkötvények szabályozásával összefüggő, valamint egyéb, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes jogharmonizációs célú törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat ‑ ahogy az expozéban is ismertetésre került államtitkár úr által ‑ alapvetően jogharmonizációs célokat szolgál.

A jelzáloghitel-intézeteket érintő szabályozás módosítását alapvetően a fedezetkötvények kibocsátásáról és a fedezetkötvények közfelügyeletéről, továbbá a vonatkozó európai közösségi, illetve európai uniós irányelvek módosításáról szóló európai 2019/2162-es parlamenti és tanácsi irányelv hazai jogba való átültetése indokolja. A javaslatcsomag részét képezi a fedezetkötvényekre vonatkozó szabályrendszer, amelynek célja, hogy előmozdítsa a fedezetkötvények stabil és költséghatékony finanszírozási forrásként történő igénybevételét a hitelintézetek számára, ezáltal a hitelezés lehetőségét bővítse, illetve segítse.

Magyarországon csak a jelzáloglevelek tartoznak a fedezetkötvények közé, melyeket kizárólag a szakosított hitelintézetek, azaz a jelzáloghitel-intézetek bocsáthatnak ki. Az új rendelkezéseket az Európai Parlament döntése alapján 2022 júliusától kell alkalmazniuk a tagállamoknak.

Tisztelt Ház! A javaslatcsomag tartalmazza az európai közösségi finanszírozási tevékenységre mint új közvetítési formára vonatkozó uniós rendelet végrehajtását biztosító rendelkezéseket is. Magyarországon jelenleg nem létezik jogi szabályozás kifejezetten a közösségi finanszírozási tevékenységre vonatkozóan. Az európai harmonizált jogi keretrendszer a közösségi finanszírozás két típusára, a hitelnyújtás-alapú és a befektetésalapú közösségi finanszírozásra terjed ki, tehát az adományon és a viszonzáson alapuló közösségi finanszírozásra egyelőre nem. Az uniós keretrendszer alapján kerülnek meghatározásra a közösségi finanszírozási szolgáltatók működésére, szervezetére, engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó szabályok. A tőkepiaci unió megvalósítása részeként kerül sor a befektetési alapok határon átnyúló forgalmazását gátló szabályok egyszerűsítésére, valamint az ezt célzó irányelv kiegészítéseként rendeleti szabályozás révén a tagállami eltérő értelmezésekből adódó akadályok felszámolására. Az irányelvi rendelkezések átültetését biztosító javaslatok a határon átnyúló tevékenységek költségét csökkentik, és előmozdítják a befektetési alapok integráltabb uniós piacát.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslatcsomag részét képezi az előzőekben említetteken felül a páneurópai egyéni nyugdíjtermékekről szóló európai uniós rendelet végrehajtását biztosító hazai jogszabályok módosítása, amelyek 2022 áprilisában fognak hatályba lépni. A páneurópai egyéni nyugdíjtermékekről szóló, teljes uniós piacon megjelenő egyéni nyugdíj-megtakarítási forma egy új forma lesz, amely a hazai piacokon önkéntes nyugdíjpénztárak, nyugdíjbiztosítások, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számla mellé lép majd be. Ennek legfontosabb tulajdonsága a tagállamok közötti hordozhatóság a lakóhely áthelyezése esetén, valamint az ötévenkénti szolgáltatóváltás felkínálásának a lehetősége is.

Tisztelt Országgyűlés! A fenntartható fejlődés és a zöldpénzügyek támogatása érdekében a javaslat elfogadásával a Magyar Nemzeti Bank célrendszere és mandátuma a környezeti fenntarthatóság támogatásával bővül majd. A jogharmonizációs kötelezettségeken túl az előterjesztés a szakképzési rendszer átalakításához kapcsolódóan is tartalmaz módosításokat annak érdekében, hogy a szakképesítési előírások koherensek legyenek.

Az elhangzottak ismeretében kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan önök is támogassák majd ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)