Bangóné Borbély Ildikó (MSZP)

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én a szociális területtel szeretnék egy kicsit foglalkozni. De felvezetőként annyit én is elmondanék ‑ Potocskáné képviselőtársamhoz csatlakozva ‑, hogy amikor tavaly nyár elején, tavasz végén elkezdtük tárgyalni a parlamentben a 2021. évi költségvetést, már akkor lehetett látni, az ellenzék figyelmeztette a kormánypárti többséget, hogy nem kellene ezt ilyen módon benyújtani, másképp kellene, mert nem látjuk még, az első hullám után akkor még nem sejtettük, hogy ilyen mértékű lesz a második hullám, majd azt sem sejtettük, hogy lesz egy borzalmas harmadik hulláma a járványnak, és lényegében úgy tervezte meg a kormány a költségvetést, hogy ezeket a szempontokat jószerével nem is vette figyelembe.

Azóta azt láttuk, hogy parlamenti kontroll nélkül módosították folyamatosan a költségvetést, jó néhányszor ébredtünk reggel arra, hogy több száz milliárd forintokat költöttek el éjszaka, egyik napról a másikra, és láttuk azokat az intézkedéseket, amik kimondottan nem a magyar családok megsegítésére voltak betervezve vagy lettek elköltve, hanem lényegében az állami vagyonnak a kiszervezését és egy bizonyos körnek a támogatását láthattuk hétről hétre, hónapról hónapra.

A járványhelyzet okozta gazdasági válság, szociális válság és egészségügyi válság azt feltételezte volna, hogy minden eszközzel és minden adóforinttal arra fog törekedni a kormány, hogy megsegítse a bajba került munkavállalókat, családokat, vállalkozókat, önkormányzatokat, de látjuk, hogy az elmúlt hetek-hónapok alatt nem ez történt. Azt gondoltuk, hogy a szociális területet, az egészségügyet is meg fogja erősíteni, de látjuk, hogy nem erre tettek kezdeményezést.

Egy kicsit jobban kibontva a szociális területet, a költségvetés-módosítás a szociális területen elsősorban az egyes szociális szolgáltatások normatíváját érintően tartalmaz változásokat a 2021. évi minimálbér és garantált bérminimum februári emelésével összefüggésben.

Ezenkívül néhány egyéb változás is szerepel a javaslatban. A munkahelyi bölcsőde tekintetében a bölcsődére vonatkozó szabályokat fogják alkalmazni, az ellátottak figyelembevételére vonatkozó szabályok módosulnak a veszélyhelyzet időszaka alatt.

Itt engedje meg, államtitkár úr, hogy egy mondatot beillesszek. Februárban bejelentették, ha jól emlékszem, Novák Katalin február elején jelentette be, hogy a három és több gyermeket nevelők számára eltörlik a bölcsődei térítési díjat, ezután ingyen járhatnak bölcsődébe. Csak azt felejtette el Novák Katalin bejelenteni, hogy azt a bölcsődei díjat törlik el a nagycsaládosoknál, amit önök vezettek be. Én tettem fel írásbeli kérdést, hogy ez a támogatási forma hány családot fog érinteni, de sajnos bármilyen adatot ki akartunk kérni a kormánytól az elmúlt időszakban, érdemi választ semmire nem kapunk.

Rögzítik, hogy a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása jogcím a szünidei étkeztetés támogatása jogcím szerinti feladatokra is felhasználható. Ebben is tettem fel írásbeli kérdést, mert nagyon kíváncsi lettem volna, hogy az első hullám alatt bevezetett otthoni digitális oktatás alatt hány gyermek vette igénybe otthon a szociális étkeztetést, mert lehetősége volt rá, mert bizony itt egy óriási tételről beszélünk. Ugyebár mindenkinek digitális oktatásban kellett lenni az első hullám alatt, majd a második és harmadik hullámnál a középiskolásoknak, a felső tagozatos gyerekeknek. Itt is kérdéseket tettem fel, hogy mennyit spórolt meg a kormány azzal, hogy a gyerekek nem jártak intézménybe, és nem tudták vagy valami úton-módon nem akarták igénybe venni ezt a szolgáltatást, de hát erre sem kaptam választ.

Továbbá a bölcsőde, minibölcsőde támogatása jogcím tekintetében a bértámogatás meghatározása a bölcsődei intézményekben a jogszabály alapján alkalmazandó szakmai dolgozói létszámhoz jobban illeszkedő elvek mentén történik az indoklás szerint.

(17.10)

A hatályos szabályok szerint a házi segítségnyújtás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amely nappali ellátásban is részesül. Ez alól kivételt kap a demens betegek nappali ellátása.

Ezenkívül meg kell említeni, hogy a lakástámogatások 224 milliárdos előirányzata 344 milliárd forintra nő.

Az MSZP már korábban is jelezte, hogy a 3 százalékos nyugdíjemelés nem lesz elegendő, és erről Korózs képviselőtársam már előttem beszélt.

Tekintettel arra, hogy a szociális dolgozók 85 százaléka a garantált bérminimumot, illetve a minimálbért kapja bérként, ezért érthető, hogy szinte minden szociális szolgáltatás normatívája változik. Az indokolásból derül ki, hogy az oktatási és szociális normatívák emelése 40 milliárd forintot igényel. Ehhez képest a lakástámogatásokra 120 milliárd többlet jut, plusz még az újépítésű lakások áfacsökkentése 110 milliárd forint bevételkiesés, a Paks II.-beruházás többletkiadása pedig 60 milliárd forintba kerül.

Érdekes módon mégis vannak olyan szolgáltatások, amelyeknél úgy tűnik, hogy nincs szükség emelésre, vagy csak a kormány nem tartja fontosnak. Ilyenek a szociális előirányzatok, normatívák, amik kimaradtak a költségvetési módosítóból: a szociális segítés, a házi gondozás egyik eleme, támogató szolgáltatás, a pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás, szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, alaptámogatás, hajléktalanok nappali intézményi ellátása, napközbeni gyermekfelügyelet, bölcsődei bértámogatás, a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kiegészítő támogatása, szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék, krízisközpont, félutas ház és titkos menedékház.

Bár a családon belüli erőszak áldozatainak nyújtott támogatás mintha növekedne, meg plusztámogatási formákat jelentettek be, remélem, talán ez azért is van, mert minden kimutatás azt mutatja, hogy a járványhelyzet alatt drasztikusan megnőtt a családon belüli erőszak esetszáma. Ezzel többet kellene foglalkoznunk, mert amúgy is egy nagyon kényes témáról beszélünk, hogyha bármilyen törvénymódosítás idekerül a parlament elé, de most a járványhelyzet ideje alatt, azt gondolom, hogy sokkal fokozottabban kellene figyelni a magyar családokra.

Annak ellenére, hogy átszámolják az inflációt is, nem jut több a szociális támogatásokra, az ápolási díjra, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, az álláskeresési járadékra. Ahogyan a járvány ideje alatt is többször módosítóként beadtuk a Magyar Szocialista Párt részéről, a családi pótlék emelésére, gyesre, gyetre, anyasági támogatásra sem akar többet fordítani a kormány.

Sőt, a járványhelyzet alatt szerintem az az egyik legborzasztóbb, hogy hányszor nyújtottam be én személyesen is meg képviselőtársaimmal is, hogy azt a problémát oldjuk meg, hogy az, aki Covid-vírussal igazoltan fertőződik meg, vagy emiatt kerül karanténba, és kikerül a munkavégzés alól, az állam biztosítson 100 százalékos táppénzt számára vagy 100 százalékos távolléti díjat. Ez, mondjuk, be lett ígérve a pedagógus-munkakörben dolgozóknak. Ebben is nagyon sok kérdést tettem fel, és nem tudom, hogy államtitkár úr tudja‑e, folyamatosan azokat a válaszokat kaptuk, hogy felülvizsgálják, van egy rendszer, amin keresztül majd megvizsgálják, hogy tényleg igazolhatóan a munkahelyén fertőződött‑e meg az illető, és akkor majd utólag megkapja a kiesett jövedelmének a 40 százalékát. Már ez is egészen cinikus, hogy hónapok múlva majd valaki elbírálja, és úgy dönt, hogy tényleg a munkahelyén fertőződött meg.

Én olyan írásbeli kérdést tettem fel, hogy meg tudják‑e mondani, hogy hányan igényelték ezt az utólagos vizsgálatot, és hányan jutottak hozzá ehhez a 100 százalékos táppénzhez, és hány embert utasítottak el. Államtitkár úr, az ön kormánya nem tudja ezt megmondani! Hiába fordultunk az EMMI-hez, hiába fordultunk Varga Mihályhoz, hiába fordultunk Gulyás Gergelyhez, azt mondták, hogy ők ilyen adatszolgáltatást nem tudnak a számunkra biztosítani.

Egészen felháborító, amit az elmúlt időszakban műveltek, hogy bármilyen adatot szerettünk volna kikérni a kormánytól, és ez vonatkozhatott a fertőzési adatokra, a táppénzadatokra, a szociális étkeztetésre, tényleg teljeskörűen, semmihez nem tudtunk ellenzéki képviselőként hozzájutni, semmire nem adtak jóformán választ.

Nagyon sok módosító indítványt adtunk be azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetett volna, mert hát, ugyebár ez a költségvetési módosítás is hangzatos sorokkal kezdődik, az indokolása, csak hogy idézzem: „A kormány alapvető célja az, hogy megvédje az emberek életét és egészségét, valamint ezzel párhuzamosan segítséget nyújtson a munkahelyek megőrzésében, mérsékelje a gazdasági károkat, és újraindítsa a gazdaságot.” Hát, ez így leírva nagyon szép, csak a valóság egészen más.

Nagyon sokszor elmondtuk, és nyújtottuk be azért a módosító javaslatainkat, hogy azért nagyon fontos az imént említett dolog is, a 100 százalékos táppénz, mert nagyon sokan azért járnak betegen dolgozni, mert egyszerűen nem tehetik meg, hogy a jövedelmük, a fizetésük 40 százalékát ne kapják meg. Ma Magyarországon emberek százezrei élnek úgy, hogy nem tudnak spórolni, nem tudnak a jövedelmükből félretenni, és egyszerűen majdnem belehalnak, hogyha elveszítik a jövedelmük 40 százalékát. Tehát ezt folyamatosan a kormánypárti képviselők lesöpörték az asztalról, és nem vették tudomásul.

Többször kezdeményeztem én személy szerint, hogy ha azok a kismamák, akik a járvány ideje alatt hordják a szívük alatt a gyermeküket, úgy döntenek, hogy ők a saját egészségüket és a gyermekük egészségét óvni akarják, adják meg nekik a 100 százalékos távolléti díjat. Nem táppénzt, távolléti díjat, mert a kettő között különbség van. Lesöpörték az asztalról.

Önök hirdetik azt folyamatosan, sőt most több milliárd forintból fogják hirdetni megint, hogy családbarát kormányzás zajlik Magyarországon. Nem lett volna tétel a költségvetésnek néhány tízezer kismama meg gyermeke életének a védelme. Idáig nem tudtunk eljutni, hogy egy ilyen ellenzéki… Még én abba is belementem volna, hogy vegyék a saját nevükre, Nacsa Lőrinc beadhatta volna, nagyon szívesen támogatnám, csak legalább szavazták volna meg, ha már annyira fontos a magyar emberek védelme, és mondom, ez nem tétel egy költségvetés számára.

Nagyon-nagyon sok módosítót adtunk be, nagyon sok mindenre felhívtuk a kormány figyelmét. Tényleg tisztelem államtitkár urat, mindig itt vagyunk, és becsülöm államtitkár urat, az egyik olyan államtitkár, aki tisztességesen bejön, felkészül, végigüli, bármilyen költségvetéshez kapcsolódó javaslat van. Sőt, még ő talán az egyetlen államtitkár, aki közben még hajlandó válaszolni a kérdésünkre, és nem a legvégét várja meg, és mondja úgy el úgymond a kritikát és küld el bennünket a melegebb éghajlatra, hanem esélyt ad nekünk, hogy közben még tudjunk vitatkozni is. Nagyon becsülöm ezért államtitkár urat. De erre, amit a kormánya művelt ebben az elmúlt egy évben járványhelyzetre hivatkozva, nem lehet azt mondani, hogy családbarát kormányzás és a családok megsegítése!

Az, amikor láttuk, és többször nyilatkozta a miniszterelnök úr, hogy hogyan fogjuk a külföldi jó példákat követni ‑ egyetlenegy jó példát nem tudtunk követni. Hányszor követeltük, hogy folyamatos tesztelés legyen Magyarországon, már csak azért is, hogy tudjuk védeni a munkavállalókat, a magyar családokat, hogy tisztában legyenek azzal, hogy mikor fertőződik meg, a kontaktkutatás fontosságát hányszor elmondtuk! Hányszor mondtuk, hogy ezt csinálják a környező országokban, hogyan támogatják a munkavállalókat, mekkora bértámogatásokat adnak a szomszédos országok azért, hogy meg tudják őrizni a munkahelyeket, és meg tudják védeni a családokat, mert sajnos ki kell mondanunk, hogy nem tudjuk, hogy meddig lesz velünk még ez a helyzet. Nem tudjuk azt mondani, hogy holnap ennek vége lesz vagy holnapután, vagy hogy nem fog jönni egy negyedik hullám.

És nem tanulunk a saját hibánkból. Azt látjuk, hogy nem fogadják el, bármilyen jó szándékkal nyújtunk be módosító javaslatokat. Én nem tudom, hogy az elmúlt időszakban tudtunk‑e bármi olyan javaslatot benyújtani, jószerivel egyetlenegy volt a múlt héten dr. Molnár Zsolt részéről, de azt sem ellenzéki javaslatként fogadták el, hanem beemelték sajátként, majdnem 100 százalékos szövegmódosítás nélkül, de lényegében azt láttuk, hogy amit a járványhelyzetre hivatkozva beadtunk kezdeményezéseket, semmit, semmit, a létezett egy világon semmit, államtitkár úr, nem fogadott el a kormánypárt.

(17.20)

Higgye el, hogy mi sem csak leülünk és kitaláljuk, hanem kapjuk a leveleket, kapjuk a telefonhívásokat, kapjuk az értesítéseket, mi is meghallgatjuk az embereket. Nem igaz, hogy csak olyan emberek fordulnak hozzánk, akik nem látják, hogy mit kellene csinálni. A hétköznapi problémákat mondjuk el és azokat nyújtjuk be törvénymódosítás céljából. Sajnos, az elmúlt években önök ebből semmit nem fogadtak el. Köszönöm szépen, elnök úr.