karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Tállai András (Fidesz)

2021-04-26 · 191. ülésnap · interpelláció szóban megválaszolva · 4:06 · Pénzügyminisztérium államtitkára

napirendi pont: Interpelláció megtárgyalása I/16008 Segít-e a kormány a hitelmoratóriummal általa adósságcsapdába vitt százezreken?

Szöveg2 948 karakter · 11 bekezdés · JSON

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön valószínűleg rosszul értelmezi az idevonatkozó törvényt, és nem rendelkezik megfelelő információkkal, ezért tud a parlamentben ilyeneket állítani. Mint például olyat, hogy a kormány átverte a hitelmoratóriumban részt vevőket. Ez nem igaz!

2,7 millió embert érintett, ebből 1,6 millió ember vette ezt igénybe. 96 ezer hitelszerződéssel rendelkező vállalkozásból 60 ezer szerződés érintett volt a hitelmoratórium bevezetésekor. Valóban nem kellett rászorultsági igazolás, és nem volt különbség az ágazatok között, nem volt különbség aközött, hogy valakinek a jövedelmi helyzete hogyan alakul.

Ez a hitelmoratórium lehetősége Európában egyedülálló: minden más országban valamiféle korlátozást adtak, csak Magyarországon nem.

A moratórium szó, ezt ön is jól tudja, azt jelenti, ez átmeneti segítség. Ha valakik azt gondolták, hogy ezzel mentesülnek a visszafizetés alól, azok persze tévedtek, de akkor is tudniuk kellett, amikor ebbe beleléptek. Ön valószínűleg ilyen emberrel vagy emberekkel találkozott.

Az pedig, hogy a bankok jártak jobban ezzel is, egyszerűen nem igaz. A törvény nem engedi a kamatos kamat ráterhelését, ezáltal azzal, hogy a bankok nem jutottak hozzá ehhez a pénzhez, bevételkiesésük van, ami 2020-ban és 2021. év elején eléri a 100 milliárd forintot. Ez a közvetlen kvázi vesztesége a bankoknak.

Ön a kormányt ne vádolja azzal, hogy a bankok pártján áll, hiszen a devizahitelek tekintetében 1000 milliárdot járt ki, ért el a magyar kormány, hogy át kellett vállalniuk végül a bankoknak.

Az ön felszólalása nem szól másról, mint riogatásról, riogatásról, hogy emberek, rossz vár rátok, pedig nem igaz, ugyanis akik éltek ezzel a hitelmoratórium lehetőségével, természetesen, amíg nem fizettek, azt a tőketörlesztést és azt a kamatot meg kell nekik majd fizetniük, de a futamidő végén, ennyivel hosszabb lesz nekik a futamidejük. De nem lehet magasabb a törlesztőrészletük annál, mint mikor beléptek a moratóriumba.

Ha a szerződése arról szól, hogy egyébként 15 hónapig vagy 10 hónapig volt a hitelmoratóriumban, az alatt változott és növekedett volna egyébként is a hiteltörlesztése, persze, azokat érinti, azoknak magasabb a törlesztés. De azzal, hogy valaki belépett a hitelmoratóriumba, nem járhat rosszabbul, nem fizethet többet.

Ha ön ezt nem hiszi el, akkor javaslom önnek a 2020. évi LVIII. törvényt, ami később más törvényben is megjelenik, annak a 13. §-át olvassa el, mind az öt bekezdését, ami teljesen kizárja azt, hogy a bankok bármilyen pluszköltséget, bármilyen kamatos kamatot, bármi egyéb dolgot ‑ a tőketörlesztés-növelést kimondottan tiltja a törvény ‑ ráterheljék a magyar állampolgárokra.

(15.00)

Egyébként pedig csökkent az ebben részt vevők száma. Többen úgy látják, hogy már most elkezdik fizetni a hiteleket. Az ön állítása hamis. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Tállai András — 2021-04-26, interpelláció szóban megválaszolva. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/191-56.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-191-56,
  title = {Tállai András — 2021-04-26, interpelláció szóban megválaszolva},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/191-56.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}