Hohn Krisztina (LMP)

HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Az interneten a közösségi médiában folyamatosan fel-felbukkan egy videó, amelyben a bántalmazottak, fiatalok, idősek egy kézjellel, szavak nélkül tudják a másik tudtára adni, hogy bajban vannak.

A koronavírus-járvány miatt jelentősen megemelkedett főként a nők és gyermekek elleni családon belüli erőszak. A bezártság miatt a bántalmazottak sokkal nehezebben tudnak segítséget kérni. Van, akinek a koronavírusnál még az otthonlét is veszélyesebb lehet. A járvány mindannyiunk számára komoly kihívást jelent, a házi karantén még annál is nagyobb gondot okoz a családon belüli erőszakot elszenvedőknek. Sajnos a rendszer minden pontján előfordulhat olyan személy, olyan eset, ahol nem lehet sikeres a segítségkérés, ezért alternatív megoldásokat kell használni. A gyermekek, de a felnőttek esetében is vannak olyan helyzetek, amikor az előírt segítségnyújtási utak nem működnek. A bántalmazásukról tudomással bíró vagy az azt gyanító felnőttek, hozzátartozók nem akarnak vagy nem tudnak jelezni. Ezek mögött állhat kényelem vagy bizonytalanság, de akár félelem is. Az ilyen esetekben a bántalmazottak magukra maradnak, nekik kell segítséget kérniük, vagy találni valakit, aki tanácsot tud adni.

Kérdezem, hogy milyen módon próbálnak azoknak segíteni, akik nem mernek vagy nem tudnak segítséget kérni; hogyan lehetséges megoldani, hogy ne maradjanak magukra, hogy ki tudjanak lépni a bántalmazásból; van‑e vagy lesz‑e valamilyen általánosan elfogadott, ismert jelzés; hogyan csatolják be ezt a védelmi rendszerbe. Erre kérem tisztelettel érdemi válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)