Dr. Orbán Balázs

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Alelnök Úr! Ha végignézünk az európai kontinens történelmén, hatalmas teljesítmények tárulnak a szemünk elé: kimagasló kulturális értékek, filozófiai felismerések, megdöbbentően jó gazdasági teljesítmény, virágzó tudomány és folyamatos politikai innováció. Sajátos, hogy ezen magasságokat időről időre összeomlások, történelmi kataklizmák, véres háborúk tarkítják. Talán éppen ez annak a fausti elemnek a megnyilvánulása, amellyel egyesek jellemezték a nyugati civilizációt. Irdatlan erőfeszítéseinkben néha kicsúszik a kezünkből az irányítás, s ami addig inspiráló és teljesítményre sarkalló volt, az hirtelen rémálommá válik.

Az Európai Unió létrejöttét számos körülménnyel szokták magyarázni. Egyesek szerint biztonságpolitikai szempontok miatt jött létre, mások a gazdasági együttműködés előnyeire hívják fel a figyelmet, megint mások pedig a politikai okokat, a kontinens egyesítésének az igényét veszik elő. De ha eggyel hátrébb lépünk, azt láthatjuk, hogy az Európai Unió egy történelmi tapasztalatokra adott innovatív válasz: modern polgári demokráciák társadalmi értékeit fordította le európai nyelvre, és alapozta meg a fejlődést a következő évtizedekre.

Sokkal több is történt ennél a Szén- és Acélközösség létrejöttekor. Az Európai Unió ugyanis arra is vállalkozott, hogy a kontinens történelmében megtapasztalt hihetetlen erőket mederbe terelje, hogy a szellemnek, amely mindig többre tör, legyen mibe megkapaszkodnia, hogyha megbotlik. Ez a cél s az EU kereszténydemokrata alapító atyáinak teljesítménye olyan politikai innováció, amely méltán foglalja el helyét a kontinens korábbi csúcsteljesítményei között. A vállalás hatalmas volt, az együttműködés olyan kereteit kellett kialakítani, amelyek nem gátjai a további kulturális, gazdasági és politikai innovációnak, de egyben fékezik is azt a zuhanást, ha valami nem várt esemény következik be. Könnyű belátni, hogy ezek nem könnyű, néha egymást kioltó célok.

A kereszténydemokrácia politikai eszmerendszere volt az, amely képes volt ezeket a célokat megvalósítani. Egyidejűleg tudja támogatni az egyéni teljesítményt és segíteni a természetes közösségek boldogulását, teret ad az innovációnak, de képes értékalapon különbséget tenni hasznos és veszélyes fejlemények között, és az egyén és a közösség viszonyát harmóniában értelmezni. Európa története a XX. század második felében bizonyítja, hogy mennyire élhető és életképes politikai alapállás ez, hiszen legyen valaki vallásos, agnosztikus vagy ateista, a keresztény társadalmi tanítás alapján berendezett Európában megtalálta a helyét és a boldogulás útját.

Ugyanakkor azt is ki kell mondanunk, hogy Brüsszel most, jelenleg veszít világpolitikai súlyából, gazdasági teljesítménye csökken, szabadalmainak száma sosem volt ilyen alacsony, gondolatiságában kiüresedett, s politikáját válságkezelési és külpolitikai fiaskók jellemzik. Sajátos, hogy ilyenkor épp azokat éri a legnagyobb kritika, s kapják a legtöbb támadást, akik erre a permanens válságra akarják felhívni a figyelmet. A politikai innovációt közösségi értékek megsértésének, a válságkezelést kötelességszegésnek értékelik Brüsszelben, pedig megoldást a kontinens bajaira éppen a később csatlakozott kelet-közép-európai államoktól lehet várni; a mi történelmi tapasztalataink képessé tesznek minket arra, hogy jelezzük a veszélyt, korábban érzékeljük a válságot, s nem szeretjük, ha a politikai térből hiányzik a szabadság és egymás kölcsönös tisztelete; itt még létezik politikai innováció, a térség nemzetei még képesek a progresszív liberális doktrínákon kívül gondolkodni.

Ezért ránk, a térség nemzeteire különös feladat hárul itt a XXI. század elején is: segítenünk kell Európát visszatalálni azokhoz az értékekhez, amelyek sikeressé tették, s kritikussá tenni azokkal az eszmékkel szemben, amelyek ma a szabadságot veszélyeztetik. Ebben a munkában vállal szerepet Magyarország Kormánya, és ehhez kéri a tisztelt Ház segítségét is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)