Stummer János (Jobbik)

STUMMER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nekem meggyőződésem, hogy a Békés megyei emberek, a Békés megyei polgárok nem azt a jelent érdemlik, mint ami most az önök, a jelenleg regnáló kormánypártok politikája okán és politikája miatt adatott nekik.

Azt gondolom, hogy a Békés megyei polgárok jobb sorsot érdemelnek annál, mint hogy az egész Európai Unió egyik legszegényebb megyéjének lakói legyenek. Ezek az emberek, az én honfitársaim többre és jobbra érdemesek, többre és jobbra jogosultak a munkájukért és az adójukért cserébe, mint amit most kapnak jelen pillanatban a magyar államtól. Vegyék észre és véssék jól az eszükbe, hogy a Békés megyei polgárok nem másodrangú polgárai ennek a hazának! Az én szülőföldem nem kér többet a megalázó bérekből, nem kér többet az egészen elképesztően színvonaltalan közszolgáltatásokból és nem kér többet a mindent maga alá gyűrni képes szegénységből.

Az én szülőföldem nem kér többet az önök „kéz kezet most” politikájából, az önök urambátyámvilágából, az önök mindenfajta lelketlenséget sugárzó hatalmi arroganciájából, abból a gőgből, amely senki másra nem volt jellemző annyira az utóbbi harminc évben, mint magukra. Az én szülőföldem marakodás helyett békét, gazdátlanság helyett rendet, minőségi életet kér, és nem pedig kamufejlesztéseket ‑ valódi fejlődést. Ezek az emberek, akik közül én jövök, becsületes munkával akarnak végre egyről a kettőre jutni. Lehetőséget akarnak arra, hogy ha becsületesen dolgoznak vagy becsületesen dolgozták végig az életüket, jobb életük legyen, jobb életminőséget tudjanak adni maguknak és a családjaiknak.

Tudják, önök azt hiszik szerintem, hogy akik Békés megyében élnek, nem látják a híreket, nem néznek tévét, nem olvassák az internetet, de higgyék el, hogy mi is látjuk a több tízmilliárdos vadászati kiállításukat, látjuk az agancskaput, látjuk azt, hogy egymás között hogy osztják szét válság idején a megemelt fizetéseket, meg látjuk Lőrinc barátunk feleségének ujján az új gyémántgyűrűt. Tudják, azt is tudjuk, hogy mindezekben ott van a mi pénzünk, mindezekben ott van a mi adónk is. Amikor kikapcsoljuk a tévét, lekapcsoljuk az internetet és kimegyünk az utcára, akkor kerülgetjük a kátyút, amikor megnyitjuk otthon a csapot, kéthetente barna színű víz vagy valamilyen folyadék folyik belőle, és ha édesanyánkat el akarjuk vinni orvosi vizsgálatra, járvány ide vagy oda, járványon kívül is hónapokat kell várni egy valamirevaló orvosi vizsgálatra. Látjuk a tévében azt, hogy mire van pénz ebben az országban, és tapasztaljuk a saját bőrünkön azt, hogy miránk pedig nincs.

Maguk és mindenki más, akik az utóbbi harminc évben kihasználták a békési embereket, ahelyett, hogy segítettek volna rajtuk, megbuktak, és felelni fognak a tetteikért. Maguk és mindenki más, akik az utóbbi harminc évben ezt a vidéket Európa szegényházává tették, miközben alig néhány évtizeddel ezelőtt még ennek az országnak ez az éléskamrája volt, megbuktak, és felelni fognak a tetteikért. És most van képük, van bőr a képükön vidékfejlesztésről papolni, beruházásokat ígérgetni, százmilliárdokkal hitegetni a saját híveiket, három kilométernyi útfelújításért sajtótájékoztatót tartani úgy, hogy minden alsóbb rendű úton úgy kell közlekedni, mintha tankok számára elhelyezett aknák között kellene járkálni?

Mindenki tudja már, hogy csak a saját zsebüket fogják megtömni azokkal az uniós pénzekkel, amelyek a következő fejlesztési ciklusban ide, Békés megyébe fognak érkezni. Legalábbis ez a tervük, de ha rajtunk múlik, erre nem fog sor kerülni. Én azért jövök, hogy reményt adjak a szülőföldemnek, hogy ez a vidék, Békés megye lesz még újra, nem is olyan soká, a becsületes emberek otthona. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)