Korózs Lajos (MSZP)

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Egy nagyon szomorú apropó az, ami miatt most lehetőséget kértem itt, az Országgyűlés előtt is beszélni erről a problémáról. Közel egy évtizede foglalkozom az úgynevezett eternitgyárral és az annak bezárása utáni helyzettel, interpelláltam, írásbeli kérdéseket intéztem, feljelentéseket eszközöltem, sorolhatnám. Hogy miért apropó ez a mostani dátum? Azért, mert mintegy hét évvel ezelőtt nyolc magánszemély pert indított annak érdekében, hogy kijárja a maga igazát. Ők felperesként voltak a bíróságon jelen ‑ ma már senki nem él közülük. Negyven év alatti fiatalemberekről is szó van.

Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Évek alatt többször tanulmányoztam a rendelkezésemre álló dokumentumokat, és még laikusként is meg tudtam állapítani, hogy itt nagyon komoly hiátusok voltak, nagyon sokan nem végezték el a rájuk bízott feladatokat, ennek ellenére nincs felelőse ennek a történetnek és ennek a dolognak. A mérési eredmények azt mutatták éveken keresztül, hogy a technikai sor több pontján különböző mértékben és különböző formában, de mindig kijutott az azbeszt a környezetbe. Mintegy kétezer ház van az üzem környékén, el tudják képzelni, hány ezer embert érint ez a probléma.

A szakértői vélemények a következőt is megállapították, és arról, hogy itt zárt rendszerben ment a technológiai sor, a következőket írja a szakértői iroda, amely elvégezte ezt a mérést: „Attól, hogy a technológia valamely elemét burkolattal látják el vagy helyi porelszívást alkalmaznak, még nem minősül zártnak, csak akkor, ha teljesül az a feltétel, hogy nem juthat ki semmilyen mértékben az anyag a levegőbe. A legjelentősebb mértékű környezetterhelést a csövek megmunkálása jelentette, amely az üzemidő alatt folyamatos volt. Az alapanyag-tároló és a hulladéktároló környezetében az udvaron lerakódott port szeles időjárás során jelentősebb mértékben kapta fel a szél és vitte ki a lakókörnyezetbe.”

Képviselőtársaim, én most is kint voltam ennek az üzemnek a területén ‑ bárki meglátogathatja, ebek harmincadján van. Az állam több mint 1,3 milliárd forintot adott arra, hogy ott elvégezzenek egy rekultivációt, 1,3 milliárd forint nem volt arra elég, hogy a törmeléket és a sittet teljes egészében megsemmisítsék, elszállítsák, és a talajcserét végrehajtsák. Ott a környéken kis-Csernobilnak hívják ezt a területet, és úgy is néz ki: mintha derékban elvágtak volna mindent. A mai napig olajtócsák, irodai linóleumok, ülepítő medencék maradványai, és minthogyha egy atom csapott volna be, mondjuk, egy irodaépületbe, mert se nyílászáró, se ablak, se ajtó nincs rajta, talán már födém sem, de a váza még áll. Kóbor kutyák, döglött fácánok és különböző rágcsálók. Ez fogad a mai napig.

Nézzék, én néhány évvel ezelőtt három különböző helyen három különböző pénzérmét helyeztem el, megnézve évről évre visszatérve, mert szinte tudtam, a nyakamat mertem volna a tőkére tenni, hogy itt soha az égvilágon semmi nem fog történni. Ezt a pénzt eltapsolták, és a munka nincs elvégezve. És cinikusan a feljelentésemre még csak nyomozás sem indult.

Kedves Képviselőtársaim! Az azbeszt azbesztózist okoz, és ezek a kis mikroszemcsék beülnek a tüdő mély rétegeibe, és onnan soha nem tudnak távozni, mellhártyadaganatot okoznak. Legtöbben olyanok haltak meg, akik soha életükben nem dolgoztak ebben a gyárban, csak ott laktak a környéken. Az egészségügyi statisztikák világosan mutatják, hogy kiugróan magas a daganatos megbetegedéseknek a száma. Nézzék, amikor eltávolították ezt a 25 ezer tonna hulladékot, valakinek le kellett volna ellenőriznie azt, hogy minden úgy történt‑e, ahogy az állam vagy a kormányhivatal elrendelte.

Dokumentumok rendelkezésre állnak most is. 270 doboz dokumentum van a felperesek képvisele-tében (Az elnök csenget.) az ügyvédnőnél. Gondoljanak bele! Gondoljanak bele! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és a DK soraiban.)