Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja, hogy biztosítsa Magyarország uniós jogharmonizációs kötelezettségének teljesítését. A csatlakozási szerződés aláírásával Magyarország elkötelezte magát, hogy az Európai Unió tagjaként részt vesz az EU költségvetésének finanszírozásában. Az uniós költségvetéshez való tagállami hozzájárulások fajtáit, illetve a számításukra, rendelkezésre bocsátásukra vonatkozó szabályokat tanácsi határozat tartalmazza. Ezt minden hétéves költségvetés megalkotásával párhuzamosan, jelen esetben 2021-2027-re vonatkozóan, újra el kell fogadni annak érdekében, hogy az uniós befizetések rendszerének a módosításai életbe léphessenek.

A tanácsi határozat jogállása az uniós jogrendben is sajátos, hiszen a Tanácsban történő elfogadást követően minden tagállamnak ratifikálnia is kell azt a hatálybalépéshez. Magyarország esetében az alkotmányos követelményeknek megfelelő elfogadás törvényalkotással, a tanácsi határozat törvényben való kihirdetésével teljesül. A határozat ratifikációja az összes tagállam tekintetében várhatóan 2021 első felében megtörténik, és így a határozat 2021. év közepén hatályba léphet, alkalmazni azonban majd 2021. január 1-jéig visszamenőleges hatállyal kell.

Tisztelt Országgyűlés! A 2021-2027-es időszakra elfogadott sajátforrás-határozat ugyanakkor más, mint a korábbiak, hiszen a befizetések rendszerének alapvető szabályain túlmenően az új határozat teremti meg a Covid-19-válság hatásainak a kezelését szolgáló európai uniós helyreállítási csomag érdekében történő európai uniós hitelfelvétel alapját is. A ratifikáció ezáltal az előfeltétele annak is, hogy az Európai Unió történelmi léptékű, 750 milliárd euró összegű hitelt vehessen fel a pénzpiacokon a helyreállítási csomag érdekében, illetve, hogy az ebből finanszírozandó programok, például az úgynevezett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz is mielőbb elindulhassanak.

Az Európai Unió 2021-2027 közötti hétéves költségvetésének alapjairól az Európai Tanács 2020. július 17-21-ei és december 10-11-ei ülésein született meg a politikai szintű megállapodás. A decemberi következtetések jelentős lépésnek tekinthetőek az Európai Unió egységének megőrzése szempontjából, egyúttal biztosították az európai szolidaritást is, hiszen a támogatások eljuthatnak azokba a tagállamokba, ahol a leginkább szükség van rájuk. Tükrözi a megállapodás ugyanakkor a tagállamok állam- és kormányfőinek azon meggyőződését, hogy költségvetési eszközökkel nem kényszeríthetők ki politikai és ideológiai elvárások.

Az Országgyűlés a határozatot abban a meggyőződésben hirdetheti ki Magyarország belső jogrendszerében, hogy az Európai Unió intézményei a decemberi következtetésekben foglaltakat maradéktalanul megtartják. Ezért a következtetések szövegét jelen törvény mellékleteként ki is hirdetheti, amennyiben az indítványt az Országgyűlés elfogadja.

Tisztelt Képviselők! Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az Európai Unió költségvetésének bevételeiről, az úgynevezett saját forrásokról és a bevételi rendszert a 2021-2027-es időszakban érintő érdemi változásokról. Az EU költségvetésének bevételeit, azaz saját forrásait képezik az úgynevezett tradicionális saját források és a közös költségvetéshez történő nemzeti hozzájárulások. A tradicionális saját források a nem uniós termékekre kivetett vámokból származnak. Ezeket az egységes vámunió keretében a tagállamok szedik be, de az EU költségvetésébe átutalják a beszedett összeg nagyobb részét. A beszedett összeg kisebb részét a tagállamok a beszedés költségeinek fedezeteként megtartják saját nemzeti költségvetésükben. Az új határozat szerint a tagállamok az általuk beszedett vámok 25 százalékát tarthatják meg a korábbi 20 százalék helyett.

A nemzeti hozzájárulások eddig az áfaalapú befizetésből, másrészt a bruttó nemzeti jövedelem, vagyis a GNI-alapú befizetésből álltak. Az új határozat révén az áfaalapú befizetés szabályai egyszerűsödnek, és 2021-től minden tagországra egységes, 0,3 százalékos befizetési kulcs lesz érvényes. Az uniós költségvetést legnagyobb arányban finanszírozó GNI-alapú befizetés változatlan maradt.

A 2021-2027-es időszakban ‑ a 2014-2020-as időszakhoz hasonlóan ‑ öt ország, Ausztria, Dánia, Hollandia, Németország és Svédország részesül befizetési kedvezményben, arra történő hivatkozással, hogy az EU-költségvetés finanszírozása aránytalanul nagy terhet jelent számukra.

A nemzeti hozzájárulások köre a 2021-2027-es időszakban kiegészül egy új elemmel, az újrafeldolgozásra nem került műanyag csomagolási hulladékon alapuló befizetéssel. Az új forrástípus a nem újrahasznosított éves hulladékmennyiséggel arányos befizetést ró a tagállamokra. A tárgyalások során sikerült elérni, hogy Magyarország, több más tagországgal együttesen, összegszerűen meghatározott kedvezményben részesüljön a műanyag alapú befizetéseiből, mivel ez egy regresszív bevételi struktúra. Emellett fontosnak tartom hangsúlyozni azt, hogy a kormány és az Országgyűlés számos lépést tett ezen műanyagok kibocsátásának visszaszorítása érdekében; ilyen például az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának a lehetőségét tiltó törvény tavalyi elfogadása.

Az önök előtt lévő határozat ezenkívül megteremti a Covid-19-válság hatásainak kezelését célzó helyreállítási csomag érdekében történő európai uniós hitelfelvétel alapját.

(20.30)

Az Európai Bizottság által felvehető 750 milliárd eurós hitelt 390 milliárd euró összegben vissza nem térítendő támogatás, 360 milliárd euró összegben pedig hitel formájában biztosítják majd az európai uniós programok finanszírozására.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a határozat hatálybalépésének gazdasági és költségvetési hatásait is röviden ismertessem. Ismert, hogy a 2021-2027-es időszakban Magyarország minden jogcímet egybevéve mintegy 50 milliárd euró, azaz mostani áron jóval több mint 1800 milliárd forint felhasználására jogosult. A most önök előtt lévő tanácsi határozat ezen időszakban Magyarország európai uniós befizetési kötelezettségeire is meghatároz irányszámokat, számításaink szerint a 2014-20-as időszakhoz képest jelentős mértékben, mintegy 50 százalékkal növekednek a befizetések összegei.

A 2021-2027-es időszakban vámok nélkül mintegy 3820 milliárd forint összegben teljesítünk majd nemzeti hozzájárulást, a szabályozás változása miatt éves szinten így várhatóan és átlagosan 190 milliárd forint többletbefizetésünk keletkezik. Ez több tényezőből adódik. Egyrészt jelentős hatással van a tagállami befizetésekre Nagy-Britannia távozása az EU-ból, hiszen egy nagy nettó befizető állam távozott. Másrészt növekedett a hétéves költségvetés főösszege is, és módosult a kiadások szerkezete is. Emellett az EU-költségvetés bevételi oldala is módosul a most kihirdetésre kerülő határozattal. Az új időszakban uniós szinten alacsonyabb vámbevételre lehet számítani, valamint az egyes tagországoknak a GNI-alapú befizetésnél biztosított kedvezmények finanszírozása is növekvő terhet jelent, miközben az új műanyag alapú saját forrásból Magyarország ‑ a kiharcolt kedvezmény ellenére is ‑ érdemi hozzájárulást fog teljesíteni. Uniós befizetéseink növekedéséhez ugyanakkor a többi tagállamhoz képest gyorsabb ütemben javuló magyar gazdasági adatok, így az EU-átlagot meghaladó növekedésünk is hozzájárul. A nagyobb tagállami befizetés pozitív aspektusa tehát az, hogy azzal számolunk mi is és az Európai Bizottság is, hogy az elkövetkezendő években a magyar gazdaság bővülése meg fogja haladni az Unió átlagos növekedési szintjét.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy Magyarország jelentős összegeket hív le az Európai Unió költségvetéséből, ahogy arra korábban utaltam, és az uniós költségvetésből érkező források jóval meghaladják az uniós költségvetéshez történő hozzájárulásunk összegét. A 2021-2027-es időszakban a hétéves pénzügyi keretből és a helyreállítási csomagból elérhető forrásokat, illetve a várható befizetéseinket figyelembe véve nettó egyenlegünk 31 milliárd euró körül alakulhat, amivel Magyarország továbbra is a tagállamok élvonalában lesz. Abszolút értelemben a 7., az egy főre jutó nettó pozíció szempontjából a 8., míg a fejlettségi szint arányában a 6. helyet foglaljuk el a rangsorban. Az uniós források továbbra is jelentős mértékben járulnak hozzá a gazdaságfejlesztési és a foglalkoztatáspolitikai célok eléréséhez, de például az egészségügy-, az oktatáspolitika területén, a digitális és a zöld átállás elősegítésében, valamint a terület- és vidékfejlesztési célok megvalósításában is kiemelkedő szerepet kapnak.

Tisztelt Ház! Magyarország a 2021-2027-es időszakra szóló uniós költségvetés tárgyalása során érvényesítette az érdekeit. A most kihirdetésre kerülő határozat tartalmára, hiteles szövegére vonatkozóan ebben a fázisban módosítási lehetőség már nincs, a tartalmi kérdésekről az Európai Tanács 2020. júliusi és decemberi ülésein született megállapodás, mely során a magyar delegáció tiszteletben tartotta az Országgyűléstől kapott felhatalmazást is. (Dr. Hörcsik Richárd: Úgy van!) Az uniós költségvetés fenntartható finanszírozása és ezáltal a Magyarország által lehívható támogatások biztosítása érdekében fontos, hogy a törvényjavaslat elfogadásával és kihirdetésével jogharmonizációs kötelezettségünknek eleget tegyünk. Kérem mindezek alapján, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és a későbbiekben támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)