Dr. Juhász Hajnalka (KDNP)

JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Én elsődlegesen szeretném megköszönni a Nemzeti összetartozás bizottságának és elnök úrnak, hogy ezt a nagyon fontos határozati javaslatot idehozta. Meggyőződésem, hogy a XXI. századnak az a nép és nemzet lesz győztese, aki képes megvívni a nemzeti önazonosságáért és a nemzeti identitásáért vívott harcot. Azt gondolom, nagyon fontos szakpolitikai hozzászólásokat hallottam itt a képviselőtársaimtól.

Hadd jegyezzem meg azt személyesen, hogy hosszú évek óta doktori disszertációmként kutatom a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét, és ez egy nagyon-nagyon komplex terület, és azt gondolom, hogy ez a polgári kezdeményezés egy olyan történelmi pillanat lett volna az Európai Bizottság számára, amelyet elhalasztott (sic!). Azzal szeretném kiegészíteni a hozzászólásomat, hogy annak az esszenciája, hogy ez a polgári kezdeményezés, a Minority SafePack miért jelent ilyen sokat: egyrészt azért, mert a 27 európai uniós tagállamból minden tizedik európai polgár valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozik.

Beszéltünk már arról, hogy a lisszaboni szerződés ugyan egységes keretbe foglalta az európai uniós jogrendszert, de ahogy Balczó képviselőtársam is utalt erre, van egy nagyon nagy hiátusa a lisszaboni szerződésnek, tekintettel arra, hogy az Európai Unióról szóló szerződés annyit mond ki, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a tiszteletben tartása. A lisszaboni szerződés másik része, az Európai Unió működéséről szóló szerződés pedig nem emelte uniós hatáskörre a kisebbségek jogainak védelmét, ugye, van tagállami, osztott és kizárólagos uniós hatáskör. De ugyanakkor a polgári kezdeményezés által megadta azt a lehetőséget és kizárólagos jogot az Európai Bizottság számára, hogy az uniós jogalkotás eljárás megindításáról döntsön.

A másik óriási teher, ami magát az Európai Uniót terheli, és nemzetközi jogászok, akik ezt kutatjuk, küzdünk azzal, hogy nincsen „kisebbség” fogalom. Mit jelent az, hogy kisebbség? Nincsen „nemzeti kisebbség” fogalom. Ez annyira nehézzé teszi az uniós jog értelmezését, amellyel alapvetően játszik is a Bizottság, hiszen sok esetben, mikor mi nemzeti és őshonos kisebbségek jogairól beszélünk, akkor kifejezetten elviszi ezt a kérdést a bevándorlók jogainak az irányába. Ezért nagyon fontos a Minority SafePack, a székelyek által indított polgári kezdeményezés, mert ezt a hiátust próbálja pótolni, amely az Unió értékrendjéből és a gondolkodásából hiányzik.

Óriási lépésnek tartom, hogy a több mint egymillió aláírás összegyűlt, hogy a 11 tagállam össze tudott fogni, és azt a fajta hiányt és hiátust pótolni, amely a nemzetközi szervezetek közötti átjárhatóságot is nehezíti. Hiszen, ugye, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése delegációjának tagjai vagyunk.

Itt két olyan fontos nemzetközi egyezményt szeretnék kiemelni, amely meghatározza a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét. Az egyik a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája, a másik pedig a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény. És hogy miért nehéz az, hogy nincsen uniós hatáskör, és miért vagyunk ilyen helyzetben: azért, mert ezek a nemzetközi dokumentumok úgynevezett soft tone-nak minősülnek, az, hogy egy tagállam aláírta, és ratifikálta ezt a szerződést, tagállami kompetenciában marad, hogy ezeket a nemzetközi kötelezettségvállalásokat milyen mértékben teljesíti.

Amiben fontosak ezek a polgári kezdeményezések, és amelyben lépést érhetünk el az Európai Unió vonatkozásában, az azért nagyon-nagyon értékes dolog, mert maga az Európai Unió egyetlenegy pillanatban figyel jelenleg a nemzeti kisebbségek jogainak a védelmére, akkor, amikor dönt arról, hogy felvesz‑e egy tagállamot az Európai Unió tagjai közé vagy nem. Nincs folyamatos és utánkövetés, ezért fontos a Minority SafePack, és várjuk a luxembourgi bíróság döntését erre vonatkozóan.

Nagyon fontos válasznak tartom, és köszönöm azt, hogy részese lehettem, amikor februárban az első határideje volt a székelyek által indított nemzeti régiókért polgári kezdeményezésnek, hogy Spanyolországban a Baszk Nemzeti Tanácson tudtam tárgyalni, és meg tudtuk őket győzni, és be tudtuk hozni hetedik országnak Spanyolországot. Azóta már több határidő-módosítás is volt, hiszen nagyon nehéz helyzetben vagyunk a Covid miatt, de ez egy olyan üzenet volt abban a történelmi pillanatban, amikor megtudtuk azt, hogy a Minority SafePacket elutasította az Európai Bíróság Vĕra Jourovával az élen, amikor azt éreztük, hogy igen, most le kell az asztalra tenni még egy európai polgári kezdeményezést.

Szintén nagyon fontosnak tartom azt elmondani, hogy májusban veszi át Magyarország az Európa Tanács elnökségi feladatait, amelynek az egyik prioritása a nemzeti kisebbségek jogainak védelme. Mindaz az érték, amelyet képviselünk, és mindaz, amit az Alaptörvény D) cikke is képvisel, hogy felelősséget viselünk a határon kívül élő magyarok sorsáért, az elnökségi prioritásaink között is ott lesz. És ott is fel fogjuk hívni arra a figyelmet, hogy ezeknek a polgári kezdeményezéseknek, amelyeknek az élén járunk az Európai Unióban, ezeknek az a feladata, hogy megőrizzék az Európai Unió kulturális sokszínűségét, és ez az őshonos kisebbségekre vonatkozik, nem pedig a bevándorlók jogára.

És fontosnak tartok még egy dolgot hozzátenni: a nemzetközi szervezetek az elmúlt időszakban egy olyan tendenciát kezdtek el folytatni, amire fontos odafigyelni. Amikor kisebbségekről beszélnek, sok esetben lehagyják a nemzeti kisebbség szót, még annak ellenére is, hogy maga a nemzetközi dokumentum ezt tartalmazza. Nagyon nagy feladatunk van ebben, és köszönöm mindannyiunknak és mindazoknak a képviselőtársaimnak, akik ehhez hozzászóltak, buzdítottak az aláírásra, vagy aláírták ezeket a polgári kezdeményezéseket.

Ez a feladatunk: megőrizni Európa őshonos kisebbségeinek jogait. Nagyon szépen köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)