Dr. Bősz Anett (DK)

BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr, abban azért megegyezhetünk, hogy nem válaszolt a kérdésemre. A mai napon visszautaltam már egy ellenzéki kollégára, aki azt mondta önöknek az imént, hogy sok idős ember nem érti, hogy miért nem került még sorra az oltási terv alapján, mert önök azt ígérték, hogy őket már beoltják most húsvétig.

Illetve én azt kérdeztem, tisztelt államtitkár úr, hogy miért nem elérhetőek, tételesen felsorolva, azok a krónikus betegségek, ami alapján a 60 év alattiak feltételezhetik, hogy nagyjából mikor kerülnek sorra, hiszen ez rendkívüli módon érdekli a polgárokat.

(16.40)

Tehát, államtitkár úr, nekem nem az ön által sorolt szervezetekkel van problémám, hanem azzal, amit itt az ellenzéki kollégám is jelzett már, hogy számos fiatal ember nem érti, hogy ő miért került sorra az oltási sorrendben, amikor adott esetben nincs is krónikus betegsége, és egyébként nagyjából a harmincas évei elejét tapossa, mialatt több 70 éven felüli honfitársunk még várakozik az oltásra. Van tehát oltási sorrend vagy nincs? Szerintem ezt kell megválaszolni, nem pedig azt, hogy a politikusok eldöntik‑e, hogy mi erre a jó válasz. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Nem el akarom dönteni a jó választ, az ön válaszára várok, tisztelt államtitkár úr. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokból.)