Hajdu László (DK)

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Túl vagyunk immár a koronavírus 18 ezredik hazai áldozatán. Ma itt az egyik áldozatról kívánok megemlékezni, a kortárs művészet kiemelkedő alakjáról, Gyulai Líviusz grafikusművészről. Könyvillusztrátorról, számtalan animációs film figuráinak megtervezőjéről, akinek haláláról a múlt heti hírekből, tudósításokból, híradóból döbbenettel értesültünk. Annyi sikeres évtized, nagy győzelmek, kiemelkedő elismerések után a Coviddal szemben alulmaradni kényszerült. Március 16-án, kedden délelőtt 84 évesen, a vírussal vívott háromheti egyenlőtlen küz-delem után fel kellett adnia. A betegség legyőzhetetlennek bizonyult számára.

Életművének meghatározó részét alkotják a könyvillusztrációi. Pályafutása során legkevesebb 500 könyvet illusztrált, Karinthy Frigyes, Szerb Antal, Ráth-Végh István, Csokonai, Villon, Cervantes, Egon Kisch, Heinrich Mann műveit, vagy éppen főként latin nyelvű középkori versesgyűjteményt, a Carmina Buranát, ő alkotta meg a Swift-regényt illusztráló Gulliver-figurát. De mint Barkóczi Balázs kollégám, a Demokratikus Koalíció szóvivője ‑ civilben magyartanár ‑ felhívta rá a figyelmemet, Szathmári Sándor egyik regényében a Gulliver-ábrázolás illusztrációja is az ő nevéhez fűződik.

Sorra kapja a megrendeléseket a Magvető, Európa, Móra, Szépirodalmi, Helikon kiadóktól. Illusztrációi, akárcsak játékos, ironikus, gyakran archaizáló tollrajzai, rézkarcai, linómetszetei és litográfiái jellegzetesek, egyediek és összetéveszthetetlenek. Olyan Gyulai Líviusz-osak.

Székelyföldön, a Kovászna megyei Baróton született 1937-ben, de családja a II. világháború idején Magyarországra menekült, 9 éves korától Sopronban, később Budapesten élt. Képzőművészeti gimnáziumban tanult, 1956-62 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként, Kmetty János tanítványa, de tanította Ék Sándor és Barcsay Jenő is. Az eredetileg szintén festőnek készült és ugyancsak Kmetty-tanítvány, Nagy László közbenjárására már főiskolásként is közli tollrajzait és metszeteit az Élet és Irodalom. Végzése után olaszországi és angliai tanulmányúton vehetett részt. 1971-ben megkapta a firenzei Grafikai Biennálé aranyérmét, és az Uffizi Képtár linómetszetet vásárolt tőle, ami akkor hatalmas értéket jelentett számára.

Elnyerte a lipcsei Könyv Biennálé aranyérmét, két ízben a Cannes-i Filmfesztivál oklevelét, a kairói filmfesztivál arany Nofretete-díját, Munkácsy-díjas lesz ’73-ban, ’89-ben érdemes művész, ’99-ben megkapja a „Magyar művészetért” díjat, 2004-ben Kossuth-díjas. 2005-ben Prima Primissima-díjas, 2014-ben a nemzet művésze. Tagja lett a Magyar Művészeti Akadémiának is, műveit kiállították Budapesten kívül Bécsben, Amszterdamban, Münchenben, Helsinkiben, nagyon sok helyen a világon.

Gyulai Líviusz művész úr Pestújhely polgára volt. A szerénység, a közvetlenség eleven szobra volt. Lokálpatriótaként ismerték a XV. kerületben, Pestújhelyen, Rákospalotán, Újpalotán szinte minden lakó. Több más művésszel együtt megalapította a Palotai Kincsőr Alapítványt, pályakezdő képzőművészeket támogatott, és vizuális neveléssel segítette az iskolás gyerekek képzőművészetét. A XV. kerületben egyhangú szavazással díszpolgárnak avattuk őt.

Emléke a grafikáiban, animációs filmjeiben, könyvillusztrációiban, sok igényes alkotásában él tovább. Béke poraira! Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)