Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Most szól a mikrofonom, a vezérszónokinál nem szólt. Én a mostani hozzászólásomban azt terveztem, hogy a biológiai sokféleség csökkentésének a megállításával kapcsolatos feladatokról beszélek. Ezt meg is fogom tenni, de előtte szeretnék reagálni egy mondatra, amit a vezérszónokimban mondtam, nevezetesen az, hogy az elkövetkezendő időszakban nagyon radikális változásokra kell felkészülnünk és radikális változtatásokat kell megvalósítanunk a gazdaságban és a társadalompolitikában is, ha a globális kihívásokkal szembe akarunk szállni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ha az elmúlt időszak európai uniós forrásainak a felhasználását nézzük, akkor én azt gondolom, azt kell megtapasztalni, hogy ezeknek a forrásoknak a felhasználása gyakorlatilag nem igazán szolgálta, hogy Magyarország a fenntartható fejlődéshez közeledjen, sokkal inkább távolodtunk a fenntarthatóságtól és a fenntartható fejlődéstől. Miért állítom ezt? Nyilván a fenntartható fejlődésen belül szükség van tehát a fenntartható gazdaságra és nem a fenntartható gazdasági növekedésre ‑ azt már elég sokszor elmondtam, hogy a kettő nem ugyanaz ‑, tehát a fenntartható gazdaságra és nyilván egészében a fenntartható társadalomra. A magyar gazdaság nem fenntartható, nem válságálló.

Egy olyan gazdaság nem fenntartható, nem lehet azt mondani róla, hogy fenntartható, amelyik egy-két lábon áll. Márpedig, ha megnézzük a magyar gazdaságot és a gazdaságpolitikát, akkor két fő területre összpontosított, egyrészt az autóiparra, másrészt pedig a turizmusra. Láttuk, hogy itt volt a válság, a válság mind a kettőt bedöntötte, és bizony a magyar gazdaság is eléggé bajba került. Egy olyan gazdaság, amelyik a fenntarthatóság felé megy, sokkal jobban épít a helyi erőforrásokra, sokkal jobban épít a kis- és középvállalkozások tevékenységére. Tehát szeretném azt hangsúlyozni, hogy ha Magyarország ebbe az irányba akar elmozdulni, akkor ilyen szempontból is górcső alá kell venni majd az európai uniós források jövőbeni felhasználását.

De a társadalompolitika sem fenntartható, mert a fenntarthatóságnak egy nagyon fontos eleme a társadalmi igazságosság, márpedig a magyar társadalomban nagyon-nagyon nem igazságos folyamatok zajlottak. Nem akarom ezt most nagyon részletezni, elég sokat beszéltünk arról, egyre többeknek egyre kevesebb jutott a magyar társadalomban is, és egyre kevesebbeknek pedig egyre több. Tehát azt gondolom, hogy nagyon fontos lenne társadalompolitikai szempontból is majd ezeket a forrásokat alaposan megnézni.

Akkor rátérnék a biológiai sokféleség ügyére. Azt megtapasztaltuk az elmúlt időszakban, hogy az éghajlatváltozás berobbant az életünkbe, gondoljunk csak arra, hogy talán még két évvel ezelőtt, másfél-két évvel ezelőtt itt alig esett szó az Országgyűlésben az éghajlatváltozás ügyéről. Ugyanezt tapasztaljuk a biológiai sokféleség drasztikus csökkenésével kapcsolatban. Ma még csönd van erről az Országgyűlésben, és ezt nem nagyon lehet itt kiejteni, vagy egyszerűen nem téma a biológiai sokféleség megőrzése, márpedig a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkentése, ez a kettő együtt drasztikusan összefügg, rettentően összefügg és egymást erősítik. Azt mondják szakértők, és már döntéshozók is vagy politikusok is vagy ökológusok, hogy a biológiai sokféleség drasztikus csökkentése még nagyobb baj, mint az éghajlatváltozás gyorsulása.

Nagyon nem akarok a részletekbe menni, de az biztos, hogy ha elpusztítjuk a természetet és a biológiai sokféleséget körülöttünk, akkor saját magunkat fogjuk elpusztítani. Körülbelül ma a világon egymillió faj kihalása van itt a szemünk előtt, és ezeknek a fajoknak a léte kockáztatva van. Biztos, hogy változtatni kell, mert nyilván ezzel a kérdéssel összefügg a természeti erőforrások túlhasználata, az ökológiai szolgáltatások szegényedése, és nyilván a környezetszennyezés is. Arra is fel kell hívni a saját magunk figyelmét, hogy ha ezeket a kérdéseket kezelni akarjuk, meg akarjuk oldani, akkor ezek egymással összefüggnek, és ezeket egymással összefüggésben lehet enyhíteni és megoldani. Én azt gondolom, az egy jó hír, hogy az Európai Unió 2021-27. évi költségvetési forrásaiból lehet jelentős részt arra fordítani, hogy enyhítsük ezeket a természeti és környezeti gondokat.

Gondolom, hogy azért nagyon sokan tisztában vagyunk azzal, hogy a biológiai sokféleség csökkenése Európában is és az Európai Unióban is riasztó méreteket ölt, fajok tűnnek el, élőhelyek szegényednek el. Nem véletlen, hogy az Európai Unió tavaly elfogadta ezt az új biodiverzitási stratégiáját, ami elég kemény lépéseket fogalmaz meg, amihez majd nekünk is hozzá kell igazítani a saját stratégiánkat, és akkor, amikor ez a stratégia remélhetőleg valamikor a nem túl távoli jövőben idekerül az Országgyűlés elé, akkor az előző időszak teljesítéséről is lehet beszélni.

Azonban sajnos azt kell látni, hogy az elmúlt öt esztendő nem a természetvédelmi eredményekről szólt, hanem sokkal inkább azt éltük meg itt Magyarországon is, hogy a természet azért pusztult, a zöldfelületet egyszerűen a beruházások, a zöldfelületi beruházások zabálták. Egyébként, még ha talán, nem tudom, mennyiségileg nőtt az erdőterület, de az erdők minőségének a javításával, javulásával nem nagyon lehetünk elégedettek. Sok helyen nádat irtottak, tarvágtak, és máshol lebetonoztak, tehát azért eléggé nagy gondok vannak. Nyilván egy ilyen hozzászólás nem ad arra lehetőséget, hogy a természetvédelem területén az uniós és a hazai források felhasználásával minden szükséges lépést megemlítsünk, ezért én így most a teljesség igénye nélkül néhány égetően szükséges feladatot szeretnék itt felsorolni önöknek.

Először is, a most készülő hazai biodiverzitási stratégiának a korábbival ellentétben célszámokat és konkrét, számon kérhető cselekvési terveket kell tartalmaznia, amelyek megfelelő alapot adhatnak az uniós pályázatok megfogalmazásához, a kitűzött célok megvalósításához. Az uniós elvek alapján további védett területeket kell kijelölni, ehhez szükséges a védendő értékek tudományos felmérése, folyamatos monitorozása és a természetvédelmi őrszolgálat létszámának növelése. Nem gondolom, hogy itt nagyon sokan gondolnak arra, hogy miért fontosak a természetvédelmi őrök. Higgyék el, hogy például a nemzeti parkoknál is a szakmai munka jelentős része az ő kezükben van. Az egészséges és nagy kiterjedésű erdők a talajok védelmét és a vízmegtartást is segítik, ezért a magas biodiverzitású, kímélő gazdálkodással kezelt örök erdők területét növelni kell, a tarvágás teljes megszüntetése után a tarvágásos területeket az élőhelynek megfelelő fafajokkal kell betelepíteni. Fontos a leromlott élőhelyek feljavítása, mert ez segít a biológiai sokféleség megőrzésében. Ilyenek az elgazosodott gyepek, az invazív fafajokkal tarkított erdők, és más területek megtisztítása, a parlagfűirtás ellenőrzése.

Az utóbbi három ciklusban a közösségi zöldterületeket sok csapás érte, mondhatni, a városi parkokba tervezett vagy épített beruházásokkal, az indokolatlan favágásokkal, az építési engedélyek lazításával. Nem véletlen, hogy az LMP már benyújtott egy zöldfelületi moratóriumra vonatkozó törvényjavaslatot. A városi zöldterületek, azt gondolom, mindenki tudja, hogy nemcsak a pihenést, a sportolást, a rekreációt segítik elő, de szerepük van a klímavédelemben, a városok hűtésében, a vízháztartás javításában, a városi fáknak óriási szerepe van a légszennyezés és az ezzel járó betegségek csökkentésében is. Nem csak a meglévő közparkokat kell védeni, felújítani; újakat is ki kell alakítani, és még van néhány, amit most fel fogok sorolni.

(20.10)

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a zöldterületek, az erdők, a parkok szerepét a koronavírus-világjárvány esetében sem. A jó levegőn történő mozgás, pihenés növeli az ellenállóképességet, ezzel szemben, mint ismert, a szennyezett levegő segíti a járvány terjedését.

És ami még szintén fontos, hogy meg kell akadályozni a Natura 2000 területek további beépítését. Hát, sajnos sok helyen tapasztaltuk, hogy Natura 2000 területen fát kivágtak, vagy nem arra a célra akarják felhasználni. És az is fontos, hogy ezeken a területeken ellenőrizzük a természetvédelmi előírásoknak a betartását.

További fajvédelmi programokat kell elindítani a veszélyeztetett állatok és növények védelme érdekében, és fontos az is, hogy az uniós forrásokból természettudományos kutatásra, felmérésre, monitorozásra, ismeretterjesztésre, oktatási feladatokra, erdei iskolákra, illetve a genetikai kincs megőrzését szolgáló génbanki kutatásokra és gyűjtőmunkára is legyen lehetőség.

Ez a fenti, nem teljes felsorolás is azt mutatja, hogy minden korábbinál nagyobb összegű uniós források felhasználása most nem történhet meg úgy, mint korábban, hogy a pályázati lehetőségek nagy része nem közös céljainkat szolgálja, hanem egyesek magánérdekeit. Ezért elvárjuk, hogy a tisztelt Ház, illetve a kormány fogadja meg a javaslatainkat, és vállaljuk azt, hogy ha egyes területeknek a további konkrét kidolgozásában esetleg külső segítséget elfogadnak, akkor mi ezen készek vagyunk dolgozni. Köszönöm szépen a figyelmet.

Tudom, hogy nagyon ritkán esik szó itt az Országgyűlésben ilyen szakmai kérdéseknek a megvitatásáról, de, tisztelt képviselőtársaim, higgyék el, hogy ezek a kérdések egyszerűen a jövőnket veszélyeztetik, és az éghajlatváltozással együtt a biológiai sokféleség csökkentése valóban a jövőnk kulcskérdése. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiból.)