Szatmáry Kristóf (Fidesz)

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán államtitkár úr mondta itt a felszólalása végén, hogy némi naivitás némelyikünk részéről, hogy azt gondolnánk, hogy ez a téma talán közelebb viheti a magyar állampolgárokat és minket is ahhoz, hogy ugyanazt a közös valóságot lássuk, amely bennünket körbevesz.

Az elmúlt három-négy óra vita sajnos abban erősített meg engem, és valószínűleg, ha lenne parlamenti közvetítés, akkor a minket nézőket és hallgatókat is, hogy valóban, két teljesen külön világban élünk, két teljesen különböző valóságot látunk. Én nem is akarnám megismételni az eddigi felszólalások vitáját, én egy területre szeretnék fókuszálni, amit talán többen érintettek itt a felszólalásukban, mégis azt gondolom, hogy ha az Európai Unióból érkező források felhasználásáról beszélünk, akkor lássuk be azt, hogy az egyik leglényegesebb szereplője ennek a rendszernek a magyar vállalkozó.

Elnézést kérek, sok minden elhangzott itt a mai vitában, de azt kifejezetten visszautasítom, és talán a felháborodásomat hadd mondjam el önöknek, hogy amikor bizonyos ellenzéki képviselők felállnak, és azt mondják, hogy itt az elmúlt években ellopták az európai uniós forrásokat, és minden, ami történt az európai források körül, az csak korrupció, visszaélés, és az önök által vizionált NER rendszer hizlalása, akkor azon túl, hogy hazudnak, azon túl megsértenek több tízezer magyar vállalkozót.

Én szeretném megkérdezni ellenzéki képviselőtársaimat arról, hogy csináltak‑e önök már végig egy uniós pályázatot. Ismernek‑e olyan vállalkozást, amelyik belevágott egy uniós projektbe? Én szeretném azt elmondani, hogy nem egy leányálom összerakni egy üzleti tervet, elindítani egy fejlesztést, felelősséget vállalni, éjszakákat, szabadidőt rászánni arra, hogy egy vállalkozó bele merjen vágni egy ilyen projektbe. Ez nem ingyenpénz, ezt nem vágják hozzá az emberekhez! Ez nem egy olyan összeg, amit önök szerint csak így el lehet lopni! Ez egy nagyon komoly felkészülést, nagyon komoly munkát, felelősségvállalást, a jövőbe vetett hitet feltételez azon vállalkozók részéről, akik uniós forráson elindulnak. És én az ő nevükben hadd utasítsam vissza azt, hogy ami itt az uniós forrásokban történt, az minden rossz, az minden korrupció, és minden a Fidesznek az érdeke.

Csak néhány számot hadd mondjak ezzel kapcsolatban, és most csak egy program adatai vannak itt, ami a vállalkozások számára talán a leglényegesebb, ez a GINOP programok csoportja. Ebben a csoportban 2020. december végéig 147 pályázati felhívás jelent meg, több mint 3000 milliárd forint összegben, és közel 20 ezer magyar kkv indult ezeken a pályázatokon, nyert, és próbálta megvalósítani azt a projektet, amit a pályázatával megcélzott. Ez kapcsolt vállalkozásokon keresztül 80-100 ezres magyar vállalkozói kört érint, és akkor ebbe még nem vettem bele a mezőgazdasági pályázatokat, és nem vettem bele olyan pályázatokat, amelyek más alapokon keresztül kerültek kifizetésre.

Az, amikor itt felállnak egyesek, elnézést, parizerhuszárok, és azt mondják, hogy itt mindenki ellopta ezt a pénzt, és mindenki korrupt, aki ebben a rendszerben megjelent, az, elnézést kérek, a magyar valóság nem ismerete és ezen vállalkozások lenézése. És elnézést kérek, én nagyon emlékszem arra, hogy honnan indultunk el. 2010 előtt, amikor a magyar vállalkozók úgy érezték, hogy gyakorlatilag vagy fejőstehénnek tekinti őket a magyar állam, vagy potenciális bűnözőnek, és vagyonosodási vizsgálatokon keresztül zaklatták a magyar vállalkozói rendszert, akkor ezek a megszólalások, amelyeket bizonyos ellenzéki képviselők megengednek maguknak az uniós források kapcsán a magyar vállalkozásokra lefordítva, ezek ezt az időt idézik vissza, és ezt az időt nem szeretnénk visszahozni.

Nem szeretnénk visszahozni azt az időt, amikor a magyar vállalkozásoknak sem forrása, sem vásárlóereje, sem kiszámítható gazdasági környezete nem volt. És hiszek abban, hogy az újabb uniós forrást biztosító ciklus folytatja azokat az eredményeket, amelyek 2010 után igenis megjelentek a magyar vállalkozások életében, hogy nem a fióknak kellett terveket gyártani, nem a bankokhoz kellett rohangálni nem létező hitelért, hiszen olyan kamatra volt csak hitel, a vásárlóerőről nem beszélve, amely gyakorlatilag tönkretette a legtöbb vállalkozást, és nem beszélve arról a kiszámíthatatlan gazdasági környezetről, ahol év közben módosítottak adójogszabályokat, év közben vetettek ki sarcokat vállalkozókra, vállalkozói körökre, és egyszerűen nem lehetett tervezni ebben az országban. Emlékszünk erre az időre, és nem szeretnénk visszahozni. És bízom abban, hogy azokat az eredményeket, amelyek 2010 után az uniós források felhasználásában megjelentek, folytatni lehet.

És ha szakmai vitát akarnánk folytatni, ha még itt van Ujhelyi képviselő úr, akkor neki mondanám, hogy a legfontosabb az lenne, hogy az Európai Unióval például azt értessük meg, hogy azokban az adminisztratív és bonyolult jogi szabályokban, amelyeket kénytelenek átvenni a magyar pályázatírók, például azokban hogyan lehet segíteni a magyar vállalkozásoknak. Sokat léptünk ebben előre egyébként 2010 után, de nem eleget. Ma sem egyszerű egy uniós pályázatot sem megírni, sem pedig lemenedzselni, és utána pontos elszámolást végigvinni az Európai Unión belül, és ebben kellene például közös platformot megfogalmazni az Európai Unióban, hogy hogyan lehet a magyar kis- és közepes vállalkozások számára egyszerűbbé, gyorsabbá és még jobban felhasználhatóvá tenni ezeket a forrásokat.

(19.30)

És hogy vitatkozunk arról, hogy jó volt‑e az elmúlt hét év pénzügyi felhasználása, én csak egyetlenegy eredményt hozok ide, ami talán már a mai vitában elhangzott. 2009-ben az akkor elérhető vállalkozásfejlesztési források mindösszesen 39 százalékát tudták kis- és közepes vállalkozások elnyerni, 2020-ban ez az arány 85 százalék. És azt gondolom, hogy ez az irány és ez a szakmai álláspont is azzal kapcsolatban, hogy merre érdemes az Európai Unió kiírásait vinni.

És igen, abban hiszünk, és ez persze lehet vita, hogy az európai uniós források az ország gyarapodásához alapvetően a vállalkozásokon keresztül tudnak eljutni, a kis- és közepes vállalkozások azok, amelyek a munkahelyteremtéssel, az innovációval, a digitalizációval és mindazon céllal, amelyek egyébként megjelennek a mostani tervezetben is, a munkájukon keresztül, a munkavállalóikon keresztül tudják gazdagítani és előrevinni ezt az országot.

Tisztelt Képviselőtársak! Sajnos, ahogy elhangzott a mai vitában, sok érv vagy sok javaslat egyébként a benyújtott vagy megismerhető tervekkel kapcsolatban nem hangzott el. Talán ez lett volna a mai ülés legfontosabb pontja.

És engedjenek meg még egy észrevételt, mert itt szóba került Budapest, és mégiscsak a vállalkozások képviselete mellett elsősorban budapesti képviselő lennék. Egész egyszerűen nem igaz, hogy Budapest bármiféle hátrányt szenvedne sem a mostani társadalmi egyeztetésben, sem pedig az eddigi források felhasználásában. Két példát hadd mondjak erre. Az összes uniós fejlesztési forrás ‑ az általam ismert adatok alapján ‑ körülbelül 40 százaléka érkezett az előző kormányzati ciklusban Budapestre. Ez jóval meghaladja egyébként a főváros lakosságszám-arányú részesedését az országból. És az az állítás sem igaz, ezt maga főpolgármester úr cáfolta valamelyik nap valamelyik sajtóorgánumban, igenis van közvetlen egyeztetés. Pontosan a következő uniós ciklus bizonyos budapesti nagyprojektjei kapcsán nagyon komoly egyeztetés volt, amelyet maga főpolgármester úr tartott jó iránynak. De talán ez is az a helyes dolog, amely felé kell haladnunk.

Nem térnék ki sem a közbeszerzésekre, sem az egyéb elhangzottakra, én a felszólalásom végén egyet szeretnék: megköszönni és még egyszer a hazai kis- és középvállalkozásoknak megköszönni azt a rengeteg munkát, amit az elmúlt években beletettek abba, hogy uniós forrásokra pályáztak, ezeket az uniós forrásokat megpróbálták a legjobban felhasználni. Meggyőződésem, hogy az ő támogatásuk és az ő közreműködésük nélkül ‑ köszönet ezért még egyszer nekik ‑ semmilyen uniós forrást nem lehet hatékonyan felhasználni. Minden olyan tervet támogatni fogunk itt, amely az ő közreműködésükkel a lehető leghatékonyabban használja föl ezeket a forrásokat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)