Nacsa Lőrinc (KDNP)
2021-03-22 · 185. ülésnap · felszólalás · 15:09Szöveg15 160 karakter · 21 bekezdés · JSON
NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Hölgyek és Urak! Végighallgattam és próbáltam is kijegyzetelni nemcsak Z. Kárpát képviselőtársam, hanem az összes előttem szóló baloldali képviselő felszólalását. Szerintem ez egy fontos vita, amin most itt részt veszünk, és már több órája zajlik, és még előttünk áll egypár pont ebben a vitában, de azt meg kell állapítanom, hogy Z. Kárpát képviselő úr egy darab mondatot nem mondott el ennek a vitának a tárgyában. Az EU-s pénzekről nem esett szó, a családtámogatásokról, a devizahitelesekről, nagyjából az útépítésekről, mindenről beszélt, de sajnos a mostani vita tárgya nem ez, amit egyébként önök kezdeményeztek. És ha már önök kezdeményezték, egyébként szerintem egy jó kezdeményezés, érdemes erről beszélgetni, akkor sokan, akik kezdeményezték a vitát, arra nem veszik a fáradságot, hogy idejöjjenek. Akik aláírták azt, hogy legyen egy ilyen vita, akik benyújtók voltak ebben a törvényjavaslatban, például Gyurcsány Ferenc, aki ő maga is benyújtó volt, nyilván nem jött el, hiszen van vaj a füle mögött, ha lehet ilyen képpel élni az EU-s pénzek felhasználásával kapcsolatban.
(18.50)
De hát eljöttek magyarázni a bizonyítványt azok a volt államtitkárok, akik a szocialista rendszerben részesei voltak az európai uniós források azon tragikus, korrupt, rossz és felelőtlen felhasználásának. Itt van például Ujhelyi István, aki a településfejlesztési, a Területfejlesztési Minisztériumban volt államtitkár abban a korrupt és rossz, felelőtlen időszakban, amikor nagyon-nagyon rosszul használták fel az európai uniós forrásokat; itt van például Korózs Lajos, aki államtitkár volt a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban; és itt volt Varju László, aki a fejlesztési minisztériumnak volt az államtitkára abban az időszakban, amikor olyan tragikusan teljesített a magyar európaiuniósforrás-felhasználás, hogy különböző büntetési tételeket kellett visszafizetni, és sereghajtók voltunk az Európai Unióban. Magyarázzák gyorsan a bizonyítványt, azért jöttek el, hogy megvédjék saját magukat és azt a korrupt rendszert, amelyet Gyurcsány Ferenccel együtt fenntartottak.
De talán a legérdekesebb pontja eddig ennek a vitának az volt, amikor Jakab Péter Brüsszel mellé állt Magyarországgal szemben, azt mondta, hogy bezzeg Brüsszel hogy segít nekünk a koronavírus-járvány ideje alatt, a magyar kormány persze semmit nem csinált, mondja ezt ő. Ugye, nem volt ez mindig így, Balczó Zoltán pár évvel ezelőtt még „Tagok legyünk vagy szabadok?” felkiáltással mondott nagygyűlési beszédet (Balczó Zoltán: Én?! Soha!) a Jobbik egyik nagygyűlésén (Balczó Zoltán: Soha!) pár évvel ezelőtt. Z. Kárpát Dániel, az előttem felszólaló jobbikos képviselő pedig (Balczó Zoltán közbeszól.) EU-tanázia címmel írt könyvet, EU-tanázia címmel írt könyvet. Ennyit a jobbikosok lelkesedéséről (Balczó Zoltán közbeszól.), amit európai uniós kérdésben mondanak, és Brüsszel felé kacsintgatnak ‑ most már.
Azt is örömmel vettem, hogy Jakab Péter bejelentette, hogy megállapodtak az ellenzéki pártok abban, hogy semmiféle korrupció nem lesz majd, ha az ő kormányuk vagy ők hatalomra kerülnek, és semmiféle korrupciógyanús embereket nem fognak elindítani. Én nagyon-nagyon örülök ennek a bejelentésnek, ez azt jelenti, hogy akkor Gyurcsány Ferenc sem fog indulni semmilyen módon a 2022-es választáson, és számos szocialista, DK-s, liberális politikus akkor ezennel visszaadja majd a megbízatását. Én ennek örülök.
Az MSZP elnökétől a lopásról hallgattunk meg kioktatást, attól az MSZP-től, amely minden idők legkorruptabb kormányát vezette Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezetésével, akkor, amikor olyan tragikus volt az európai uniós források felhasználása, akkor, amikor minden idők legnagyobb magyar korrupciós ügye volt, a 4-es metró, ahol az Európai Bizottság is kimondta, hogy 160 milliárd forintot elloptak ebből a pénzből, 160 milliárd forintot, tisztelt képviselőtársaim. Ettől az MSZP-s elnöktől hallhattunk kioktatást lopásból.
Tisztelt képviselőtársaim súlyosan kerülték a PPP-konstrukciók témáját, hiszen az önök „áldásos” tevékenységének köszönhetően az M5 és az M6 autópályákból, hogyha azt hitelből valósították volna meg, akkor 2853 milliárd forintot spórolt volna Magyarország, 2853 milliárd forint ez az összeg, hogyha önök nem a felebarátaiknak, a külföldi nagytőkés haverjaiknak osztották volna ezeket a PPP-szerződéseket. Mire lehetett volna költeni? Mennyi fontos és jó projektet, Magyarország felemelkedését és az országépítést célzó jó projektet lehetett volna megvalósítani 2853 milliárd forintból, amit önök hagytak így az elvbarátaik zsebébe vándorolni!
Tordai képviselő úr elmondta ‑ ugye, ő is a vita híve, úgyhogy a felszólalása után azonnal kirohan, és a vitában aztán nem vesz részt, bár elmondta, hogy szerinte vitatkozni kellene; Tordai képviselő úr elmondta ‑, hogy semmilyen program nem található meg a mostani helyreállítási alapból és a következő hétéves ciklusból, semmilyen leírást nem találhatunk sehol erről a programról, majd utána tizennégy és fél percen keresztül beszélt komponensekről, alprogramokról, célokról és különböző megvalósítási tervekről. De lehet, hogy valami zavar van az erőben és zavar van a rendszerben, mert Tordai képviselő úr minden általunk megfogalmazott európai uniós céllal egyetért, egyetértett a korszerű oktatással, egyetértett a körforgásos gazdasággal, egyetértett a fenntartható fejlődéssel, egyetértett számos olyan ponttal, családtámogatásokkal, demográfiai kérdésekkel, amelyeket egyébként mi is fontosnak tartunk az elkövetkezendő időszakban is.
Egy mai hír ‑ és ez nagyon szorosan kapcsolódik a mai vitához, hiszen európai uniós forrásokról van szó ‑, hogy a rendőrség újraindította a Welt 2000 Kft. ügyében a nyomozást, ismerik, ez az önök klánjának a cége. Tudjuk azt, hogy 18 milliárd forintot kellett visszafizetnie Magyarországnak, olyan súlyos szabálytalanságokat talált az Európai Bizottság, közbeszerzési szabálytalanságokat, olyan súlyos közbeszerzési rendellenességeket állapított meg 2003 és 2009 között megkötött szerződésekben, hogy 18 milliárd forintot kellett visszafizetnie Magyarországnak. Két személyi összefüggésre hívnám fel a figyelmet: a Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese a szerződés időpontjában Dobrev Klára volt, és 2010 után a Welt 2000 Kft. ügyvezetője hol kapott jól fizető állást? Az Altus cégnél, Gyurcsány Ferenc házipénztáránál.
Azt kell tehát mondjam, tisztelt képviselő hölgyek és urak, hogy olyan mértékben áthatotta a korrupció és a rossz, nem hatékony pénzfelhasználás a Gyurcsány-, Bajnai-kormányokat, hogy innen volt egy nehéz út felfelé 2010 után és különösen 2013 után.
Mert nagyon könnyű összehasonlítani két hétéves ciklust, és ugye, a tapasztalatokból érdemes kiindulni ahhoz, hogy meg tudjuk tervezni a következő hétéves európai uniós ciklust. Itt szerintem nincs helye mellébeszélésnek, van két lezárt hétéves fejlesztési ciklusunk, az összehasonlítás is a rendelkezésünkre áll, van egy, amelyet a baloldal tervezett és van egy, amelyet a Fidesz-KDNP. A baloldal a 2007-2013-as fejlesztési időszakban csupán a források 16 százalékát fordította gazdaságfejlesztésre, míg a nemzeti kormány a ’14-20-as ciklus 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordította.
Elmondtuk már, hogy a mi felfogásunk szerint ez nem brüsszeli támogatás, nem brüsszeli könyöradomány, nem Brüsszel jótéteménye a magyar emberek felé, hanem ez a magyar embereknek járó és jutó forrás, ezek nekünk járnak, ezeket nem kell megköszönnünk; persze az illendőség azt kívánja, hogy köszönjük meg, de nem kell megköszönnünk, nem kell ezért nekünk könyörögnünk, mert ez a magyar embereknek jár. És amikor itt az önök felszólalásaiból azt hallom ki, hogy önök azt szeretnék, hogy Magyarország elessen ezektől a pénzektől, önök azt szeretnék, hogy Magyarország ellen mindenféle koholt vádak alapján elinduljanak mindenféle eljárások, amelyekből önök politikai hasznot remélnek, és most, ebben a témában is azt remélik, csak a 2022-es választási kampány jár a fejükben, egy világjárvány kellős közepén és az újranyitás tervezésekor önöknek kizárólag a 2022-es politikai hatalmi ambícióik lebegnek a szemük előtt, és ezért nem képesek objektíven gondolkodni erről, és nem képesek ilyenkor sem az Orbán-kormány és az irántunk érzett gyűlöletüket hátrébb szorítani, a hazaszeretetüket egy kicsit előrébb. (A páholyban ülő Cseh Katalin felé: ) És ha most nem éppen feljelentgetnek itt Brüsszelben bennünket ‑ ha már itt van a képviselő asszony is közöttünk ‑, akkor inkább ne azon dolgozzanak, hogy Magyarország elveszítsen forrásokat, hanem hogy minél többet kapjunk, és minél jobban tudjuk azt elkölteni, mint ahogy egyébként az államtitkár úr is elmondta; ezért indított ő is mint a kormány ezért felelős tagja egyeztetéseket az önkormányzati szövetségekkel, civil szervezetekkel és akiket ő felsorolt.
A baloldal tehát 16 százalékot fordított gazdaságfejlesztésre, a többi pénz nagy részét látható eredmények nélkül költötték el abban a fejlesztési ciklusban; illetve volt látható eredménye is: egy síkságra alagutat építeni az autópálya fölé, az egy óriási és látható eredmény volt. A források lehívása is sokkal eredményesebben zajlik és hatékonyabban zajlott az elmúlt hét évben, mint az azt megelőző baloldali tervezési ciklusban, több mint négyszer gyorsabb volt a heti átlagos kifizetés üteme és négyszer több a kifizetett támogatás összege is a 2007-2013-as időszakhoz képest. A Gyurcsány-rendszer fejlesztési hibáiból Magyarországot 25-30 százalékos forrásvesztés fenyegette akkor, és a 2010-es kormányváltáskor kiderült, hogy a Bajnai-kormány hazudott az uniós források felhasználását illetően, éppen úgy egyébként, ahogy 2006-ban Gyurcsány Ferenc hazudott a költségvetési számokról.
A baloldal a 2010-es választási kampányban azt hazudta, hogy Magyarország az uniós fejlesztési pénzek felhasználásában és lehívásában mindig az első harmadban volt ‑ ezt Ujhelyi képviselő úr is állította akkoriban ‑, erről azonban a kormányváltáskor kiderül, hogy ez egy óriási baloldali hazugság volt, hiszen Magyarország 2010. április 30-áig 3,8 milliárd eurót tudott lehívni a ciklusban hazánknak rendelkezésre álló 24,9 milliárdos támogatási keretből. Ekkor a hétéves, 2007-13-as ciklus felénél járunk, és a lehívott összeg a teljes fejlesztési összeg 15 százaléka, nevetségesen alacsony összeg, még a kétszer ekkora összeg is elképesztően rossz eredménynek számított volna, hogyha elérik a 30 százalékot, de csak 15 százalékot sikerült lehívni a ciklus feléig.
A 2010 előtti baloldali uniós fejlesztési politikát a koncentrált stratégiai tervezés és a projektmenedzsment-szemlélet teljes hiánya jellemezte, elszalasztott, elvesztegetett lehetőségek és a mértéktelen korrupció jellemezte ezt az időszakot. Az Európai Bizottság egyébként 2006-tól általánosan engedélyezte a tagállamoknak azt, hogy előleget fizessenek, és a korábbi tapasztalatok, valamint a hatékonyabb forrásfelhasználás érdekében bevezette az előlegfizetés fogalmát és rendszerét. Ezzel a kedvező lehetőséggel egyébként örömmel éltek a tagállamok. Találják ki, ki nem élt ezzel? Magyarország, amely egyetlenegy alkalommal sem nyújtott be a szocialisták alatt ilyen előlegfizetési kérelmet Brüsszelnek.
(19.00)
A baloldal totálisan elhibázott forrásfelhasználásának következményeképpen ebben az időszakban Magyarországon nem javult a foglalkoztatás, nem nőtt az egy főre jutó GDP a vidéki Magyarországon, és a forrásokból szinte kizárólag a semmilyen fejlődést nem hozó látványberuházásokra és a baloldali elvbarátok kifizetésére jutott pénz.
Nagyon sok probléma volt a fejlesztéspolitikai rendszerrel is, hiszen a 2013 közepére megörökölt intézményrendszer mind struktúrájában, mind módszerében, mind eljárásrendjében, mind a döntéshozatalban jelentős korrekcióra szorult, és akkor finoman fogalmaztam. A 2010-es kormányváltásig a kifizetések átlagos heti összege csupán 5,5 milliárd forint volt, amit az intézményi átalakítások kezdetéig az adott feltételek között is csupán heti 18,5 milliárd forintra sikerült feltornászni, a kihelyezett forrástömeg a ciklus végéhez közeledve radikálisan emelkedett. Az önök idejében nemzetközi kitekintésben Magyarország a forrásfelhasználás adatait tekintve leghátul kullogott. Emlékezhetünk arra is, hogy például 2006-ban, még a gazdasági világválság előtt, Magyarországon volt a világon a legrosszabb költségvetésihiány-adat. Itt ülnek volt államtitkárok abból az időszakból, pontosan tudják, mert akkor önök ezt eltitkolták, hétpecsétes titokként őrizték. Igazából igazságtalan vagyok, mert a háború sújtotta Libanon volt az egyetlen, aki rosszabb volt nálunk költségvetési hiány tekinte-tében 2006-ban.
Pontosan tudjuk, hogy a papíralapú pályáztatás, az abszolút alkalmatlan informatikai háttér és annak hiánya óriási terhet rótt a pályázókra is és az intézményrendszerre is, valamint széttöredezett, összevissza jogszabályokból álló lekövethetetlen eljárásrend volt jellemző arra az időszakra. 2013 júniusában a forrásvesztési szint már napi szinten összességében 500 milliárd forintot tett ki, ezért kellett beavatkozni és a szükséges intézkedéseket a Fidesz-KDNP nemzeti kormánynak meghozni.
Beszélhetünk itt még a különböző korrupciós ügyekről, amelyek önökhöz kötődnek, de azt gondolom, teljesen világosan látszik az a tendencia, hogy volt egy ciklus, amit önök terveztek, és azt forrásvesztés, büntetések jellemezték, nem hívták le időben a forrásokat, nem hívtak le elegendő forrást, nem volt pályázóbarát a rendszer. Eközben egyébként a mostani lezárt hétéves fejlesztési ciklusban látszik, hogy a programok jól irányzottak, a valóságra reagálnak, hiszen óriási, 166 százalékos a pályázati igény ezekre a pályázatokra, tehát látszik, hogy azokra az igényekre reagálnak, nem olyan pályázatok vannak, mint az önök idejében, hogy alig egy-egy pályázó nyújtott be rá valamiféle igényt, hanem tömegével pályáznak vállalkozások pontosan azért, mert jól célzott és az igényeknek, a valóságnak megfelelő pályázati programokat, operatív programokat sikerül összerakni.
Tisztelt baloldali képviselőtársak, ne tagadják el azokat a tényeket, amelyek az önök idejében történtek! Ezek tények, ezek megtörténtek, önök maguk mögött hagytak egy tragikus kormányzást, amely a csőd szélére sodorta az országot, és egyébként ennek nagy része volt a teljesen alkalmatlan európai uniós forrásfelhasználás. Most pedig egy sikeres európai uniós fejlesztési ciklus áll mögöttünk, és azt reméljük, hogy egy még sikeresebb fejlesztési ciklus áll előttünk. Köszönöm államtitkár úrnak és kollégáinak azt a munkát, amit a tervezésben elvégeztek az elmúlt időszakban, és ami a Brüsszellel való tárgyalásokkor az elkövetkezendő időszakban is vár majd rájuk. Arra kérem őket, mindig azt tartsák szem előtt, hogy a magyar embereknek, a magyar vállalkozásoknak, a magyar nemzetnek a lehető legjobban el tudjuk osztani ezeket a forrásokat, a lehető legtöbb embert érintsenek a fejlesztési programok, és a lehető legtöbb jó dolog tudjon belőle megvalósulni, ahogy egyébként erre számos nagyon jó példát láttunk az elmúlt hét évben, és sajnos az azt megelőző hét évben pedig számos rosszat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
HivatkozásJSON
karzat: Nacsa Lőrinc — 2021-03-22, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/185-260.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-185-260,
title = {Nacsa Lőrinc — 2021-03-22, felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/185-260.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}