{"cycle": 41, "id": "185-246", "date": "2021-03-22", "ulnap": 185, "seq": 246, "speaker": "Domokos László", "p_azon": "d003", "faction": null, "kind": "felszólalás", "role": "a Költségvetési Tanács tagja", "event": "politikai vita lefolytatása V/15298 A 2021-27 évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról", "iromany": "V/15298", "duration_s": 832, "position": "az Állami Számvevőszék elnöke", "chars": 11590, "paragraphs": ["DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amint azt a politikai vitát kezdeményező képviselők is megállapították, a 2021-2027. évi költségvetési ciklusban minden korábbinál nagyobb források állnak rendelkezésre Magyarország számára, jelentős részt a Covid-19-világjárvány okozta károk felszámolása, a gazdasági válságból való kilábalás érdekében, amelynek felhasználására 2021. április elejéig kell majd benyújtani a terveket Brüsszelben. Ezért én is indokoltnak tartom, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzte a kérdés megvitatását, hiszen nagyon nem mindegy, hogy egy ekkora összeget Magyarország mire és hogyan használ föl. Úgy gondolom, hogy az Országgyűlés ellenőrző szerveként az Állami Számvevőszék is hozzájárulhat ezeknek az uniós forrásoknak a lehető leghasznosabb felhasználásához azzal, hogy megosztja az elmúlt időszakban végzett ellenőrzési, elemzési és az integritásalapú szervezeti kultúra elterjesztése érdekében végzett tevékenységének releváns tapasztalatait.", "Felszólalásomban két kérdéskört kívánok fókuszba állítani. Először bemutatom, hogy az integritásszemléletnek mekkora jelentősége van az EU-s pénzek felhasználásában, majd arra világítok rá, hogy az uniós források milyen hatással lehetnek a jövőbeli költségvetési folyamatokra.", "Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A korrupció elleni fellépés minden nemzet, így Magyarország számára is stratégiai jelentőséggel bír, eredményessége nem csupán az adott ország megítélését, de a különféle gazdasági folyamatokat, a nemzetgazdaság fejlődését is nagymértékben befolyásolhatja. A jól irányított állam egyik alappillére az államműködés átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása, a tiszta közélet megteremtése, amelynek feltétele, hogy az állami szervek a közjó előmozdítását szolgálják.", "A korrupció elleni fellépés sikere és az integritásalapú közigazgatási kultúra megteremtése érdekében 2011-ben az Állami Számvevőszék kezdeményezése alapján nemzetközi összehasonlításban is példamutató nemzeti összefogás jött létre Magyarországon. A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről szóló nyilatkozatot 2011. november 18-án írta alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész és jómagam.", "(17.50)", "Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, ’14-ben a Belügyminisztérium, ’16-ban a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, 2020-ban pedig a Gazdasági Versenyhivatal.", "A szándéknyilatkozat aláírása óta eltelt egy évtizedben hazánkban célzott és hatékony lépések történtek a korrupció megelőzése, illetve visszaszorítása érdekében. Kiemelkedő eredménynek tekinthetjük, hogy az integritás fogalma mára beépült a közintézmények működésébe, és annak szerves részévé vált. Magyarországon kiépültek azok az integritásirányítási és kontrollrendszerek, amelyek hozzájárulnak a korrupciós helyzetek kialakulásának megelőzéséhez.", "A korrupció elleni nemzeti szintű összefogás eredményességét számos célkitűzés megvalósulása biztosítja. Hadd idézzek néhányat: többek között a nemzeti korrupcióellenes program életre hívása, a középtávú nemzeti korrupcióellenes stratégia, illetve az integritásalapú, hivatásetikát és -kultúrát megtestesítő köztisztviselői, valamint bírói etikai kódex megalkotása, nem utolsósorban az integritáskontrollokat létrehozó jogszabályok megalkotása, valamint a közszolgálati szakemberek, az állami tulajdont kezelő gazdasági társaságok vezetőinek képzése is.", "Mindezek eredményeként kiindulópontja volt még a 2008-ra datálható időpont, amikor is az Országgyűlés megbízta az Állami Számvevőszéket, hogy fordítson kiemelt figyelmet a korrupció elleni fellépésre. Az ÁSZ erre alapozva 2009-ben indította el integritási projektjét, amely ma már számos kezdeményezést foglal magában. Tehát a Számvevőszék integritási projektjének keretében 2011 óta többek között évente elvégezte és nyilvánosságra is hozta a közszféra intézményeinek korrupciós veszélyeztetettségét, valamint a korrupciós kockázatok kezelésére szolgáló kontroll kiépítettségét értékelő integritás felmérését, értékelését. 2015-ben az Országgyűlés határozatában ismerte el az ÁSZ-nak az integritásalapú szervezeti kultúra elterjesztése érdekében végzett tevékenységét.", "A 2020 áprilisában lezárt, sorrendben kilencedik kérdőíves kutatáshoz minden korábbinál több, 4002, közpénzből működő, közvagyont kezelő szervezet csatlakozott. Mindez azt mutatja, hogy a magyar közszféra szervezetei elkötelezettek a megelőzésen alapuló, korrupció elleni fellépés eszközeinek szervezeti szintű alkalmazásában.", "A felmérés eredményei alapján a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy tovább javult a korrupció ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kiépítettsége a magyar közszférában. A felmérés arra is rámutatott, hogy az integritásszemléletű működésnek különös aktualitást ad a Covid-19-világjárvány; a közszférát érintő többletfeladatok miatt most még fontosabb a korrupciós veszélyek elleni védekezés.", "Az ENSZ állásfoglalása, a nemzetközi kutatások, illetve a Számvevőszék értékelése szerint a rendkívüli állapot kiemelt korrupciós, illetve szabályelkerülő magatartásból eredő kockázatot jelent a világon mindenhol, ezért fokozott jelentősége van a korrupció megelőzését biztosító rendszerek kiépítettségének és szabálykövető működésének a közszféra szervezeteinél is.", "A korrupció elleni rendszerszintű fellépés leglátványosabb eredménye a magyar gazdaság elmúlt években megvalósított kiemelkedő mértékű fehéredése, amelyet az úgynevezett áfarés ‑ ami a kivetett áfa és a valóban a költségvetésbe beérkező általános forgalmi adó közötti különbséget jelenti ‑ folyamatos csökkenése fémjelez. Magyarország az áfacsalások elleni harc éllovasává vált, a magyar állam áfabeszedési hatékonysága a nyugat-európai országok szintjén van, sőt a német, osztrák, belga vagy épp a brit értéknél is már jobbá vált 2020-ra.", "A dinamikus kifehérítés több száz milliárdos bevételt jelent a költségvetésnek, miközben növeli az átláthatóságot, igazságos piaci viszonyokat teremt a gazdaság szereplői számára, jelentősen csökkenti a korrupció lehetőségét, és erősíti a tisztességes adófizetést, a fair piaci versenykörnyezet megszilárdítását.", "Tisztelt Ház! Áttérve a második területre, a „Next Generation EU” helyreállítási alapból beérkező források nemcsak a gazdasági növekedésre, hanem a központi költségvetés likviditási helyzetére is hatást fognak gyakorolni. Az Állami Számvevőszék elemzései, amelyeket a képviselő hölgyek és urak számára is összegyűjtöttünk a mai vitához, rámutattak ugyanakkor, hogy az elmúlt években az uniós támogatások Európai Bizottsággal történő utólagos elszámolása a központi költségvetés számára jelentős finanszírozási kihívást, többletfeladatot jelentett. Egyfelől azért, mert az Európai Unió által támogatott fejlesztések ütemesebb megvalósítása érdekében célszerű az uniós támogatások megelőlegezése, amely költségvetési kiadásként jelentkezik, ezáltal a kormányzati szektor statisztikai adatait is befolyásolja. Másfelől azért, mert a fejlesztési kiadások megelőlegezése, tényleges felhasználása és elszámolása között egy évnél hosszabb időszak is eltelik, ami alatt a megelőlegezett összeg a magyar állam finanszírozási kitettségét növelte és növeli is.", "A fejlesztési projektekhez megítélt uniós támogatások megelőlegezése és tényleges megtérítése közötti időbeni különbség mértéke a pályázati rendszer jellemzőinek, a fejlesztések felgyorsítására vonatkozó kormányzati célkitűzéseknek, az Európai Bizottsággal való elszámolás időigényének és a finanszírozott uniós projektek összetettségének együttes következménye. E tényező következtében az uniós támogatásokhoz kapcsolódó bevételek időbeni beérkezése bizonytalanná válik. A volatilitás, az időbeli változékonyság következtében a központi költségvetés egy jelentős nagyságú, a pénzforgalmi egyenleget érintő kockázattal szembesül. E kockázatot a kormányzat a megelőlegezés mértékének szabályozásával kiadási oldalról elvileg befolyásolni tudja. Ez azonban a fejlesztések lelassulásához vezetne, így célszerűbbnek bizonyult a kockázat bekövetkezésének, azaz a nagyobb pénzforgalmi hiánynak a vállalása és a gondoskodás annak finanszírozásáról.", "További szempontot jelent, hogy az előleg a kormányzati szektoron belülre vagy kívülre kerül folyósításra. Amíg a pénz a kormányzati szektoron belül marad, addig nem érinti a kormányzati szektor pénzforgalmi hiányát, mivel a központi költségvetés számára kiadást jelentő és a pénzforgalmi hiányt növelő tétel a kormányzati szektor egy másik alrendszerében ‑ így például az önkormányzati alrendszer ‑ vagy egyéb kormányzati szektorbeli szereplőnél jelenik meg mint bevétel, azaz ami a pénzforgalmi hiányt csökkentő tételként számolódik el.", "Amennyiben az uniós támogatáshoz kapcsolódó előleget a központi költségvetés a kormányzati szektoron kívülre nyújtja, akkor a kormányzati szektor pénzforgalmi hiánya nő. Ebben az esetben az egyéb gazdasági szereplőt szerződés kötelezi arra, hogy az előleget ütemesen használja fel, és azokkal határidőben elszámoljon. Így segíthető elő, hogy a központi költségvetés az Európai Bizottsággal történő elszámolást követően minél hamarabb visszakapja a folyósított előleget.", "Csak jelzem, hogy ez korábban, 2010 előtti programoknál külön gond volt, hogy végül is az Európai Bizottságnak el kellett engednie a költést és a foglalkoztatási feltételeket és a növekedési feltételeket, mert a 2008-as válság után nem tudták volna egyébként ezek a külső szereplők felhasználni és teljesíteni. Ennél most sokkal jobb a helyzet jelenleg.", "A kormány elsősorban tartalékképzéssel, év közben az előirányzatok átcsoportosításával, illetve új, előrehozott adósság kibocsátásával csökkentheti a finanszírozási kockázatot. Az EU pedig a megelőlegezési gyakorlatának rugalmasabbá tételével javíthatja a költségvetési kockázatokat a következő periódusban, ’21-27 között.", "A tervek szerint az EU rugalmasabb és világosabb, rövidebb és kevésbé bürokratikus szabályokat tervez bevezetni, hogy könnyebben lehessen a pénzeszközökhöz hozzáférni. Másrészt viszont elfogadásra került az úgynevezett jogállamisági mechanizmus, ami további bizonytalansági tényező lehet a költségvetés tervezése, esetleg majd végrehajtása során.", "A pénzforgalmi hiány alakulásában ugyanakkor számos egyéb tényező is szerepet játszott. E tényezők hatását az egyes években részletesen értékelték az ÁSZ zárszámadási törvényhez kapcsolódó elemzései.", "(18.00)", "Az elmúlt évek költségvetési adatai alapján az volt várható, hogy ’21-től kezdve a pénzforgalmi hiány növekedésének tendenciája megfordul, mivel az uniós támogatásokkal kapcsolatos kiadások utólagos megtérítése által jelentős nagyságrendű bevétel várható, a kiadások fokozatos csökkenése mellett. Ezt a prognózist húzta keresztül a Covid-19-járvány, amely, bár az államadósság az EU-átlag alatt maradt, a hiány pedig megfelel az uniós szinteknek, a költségvetési hiányt és az államadósságot is a tíz évvel ezelőtti magasságok felé tolta Magyarországon.", "A Covid-válságból való kilábalás érdekében létrehozott 750 milliárd eurós Next Generation EU-s helyreállítási csomaggal megnövelt uniós források lehetőséget adnak a tagállamoknak, így Magyarországnak is, hogy majd minél gyorsabban kilábalhasson. Ehhez azonban szükség van részben a korábbi uniós költségvetési ciklus tapasztalatainak a felhasználására, másrészt az elmúlt tíz évben a korrupció elleni fellépés és az integritásalapú szervezeti kultúra megteremtése terén elért eredmények fenntartására, további erősítésére. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)"]}