Bánki Erik (Fidesz)
2021-03-22 · 185. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 8:09Szöveg7 466 karakter · 14 bekezdés · JSON
BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió által a tagállamoknak nyújtott forrásoknak a gazdaságfejlesztést, a vállalkozások támogatását és az emberek életkörülményeinek a javítását kell szolgálnia. Amikor az uniós források felhasználásáról és annak hatékonyságáról vitázunk, elsősorban ezeket a célokat kell szem előtt tartanunk.
A 2021-2027. évek közötti éves uniós költségvetés elfogadásához hosszú és rögös út vezetett, de végül az Európai Parlament megerősítette az állam- és kormányfők döntését, hozzájárult a hét év alatt 1800 milliárd eurót tartalmazó uniós költségvetés, illetve a helyreállítási alap elfogadásához.
A lengyel-magyar együttműködés ismét sikeres volt, melynek köszönhetően Magyarország nemcsak hogy megvédte a magyaroknak járó európai uniós pénzügyi forrásokat, de végül ‑ ahogy azt államtitkár úr is említette az expozéjában ‑ Orbán Viktor miniszterelnök úr tárgyalásának és a tárgyalás hatékonyságának köszönhetően 2 milliárd euróval több forrást tudunk a kohéziós alapban felhasználni arra, hogy elsősorban a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, azaz azoknak a településeknek a fejlesztése megtörténhessen Magyarországon, ahol az arra legrászorultabb emberek élnek. Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, tisztelt hölgyeim és uraim ‑ vannak még itt közöttünk olyanok, akik 1998 óta itt ülnek az Országgyűlésben ‑, amikor az első közös fejlesztési költségvetés idején a lengyelek tudtak egy egymilliárd eurós külön támogatási alapot kérni akkor a mezőgazdaság támogatására. Láthattuk, hogy a következő években micsoda eredményeket tudott hozni a lengyel mezőgazdaság eredményességének és hatékonyságának növelése érdekében. Tehát azt gondolom, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy ez egy valóban nagyon komoly eredmény.
A megállapodás emellett megerősítette azt is, hogy semmilyen politikai feltételt nem lehet szabni a magyaroknak az uniós szerződés alapján járó finanszírozás kiosztásához, illetve annak felhasználásához. Ha a parlamentben ülő ellenzéki pártok képviselőin, illetve az ő európai parlamentben ülő képviselőtársainak a hozzáállásán múlott volna, akkor ez a döntés nyilvánvalóan nem tudott volna megszületni. A megállapodással így sikerült megvédenünk Magyarország szuverenitását, a jogunkat arra, hogy minden olyan kérdésben, amely nemzeti hatáskörbe tartozik, saját magunk dönthessünk. Nem lehet egyetlenegy olyan ideológia vagy politikai kérdés sem, amelyben bárki ránk erőltetheti az akaratát; nem lehet az, hogy a baloldal által megfogalmazott politikai vádaskodás visszaköszönjön az uniós intézményekben hozott döntésekben.
A magyarországi baloldal a költségvetési tárgyalások folyamán minden energiáját azon mozgósította, hogy milyen módon tudhatna ártani Magyarországnak, a magyar polgároknak. Azon dolgozott, hogy elvegye, csökkentse a nekünk járó támogatásokat; hogy Magyarország kárán önmaga számára politikai előnyt szerezzen, és ezt a 2022-es parlamenti választásokra tudja felhasználni.
Tisztelt Ház! A számokat tekintve elmondható tehát, hogy Magyarország részesedése a következő hétéves fejlesztési forrásokból 30,8 milliárd euró, azaz közel 11 000 milliárd forint lesz. Ha ehhez hozzáadjuk a „Next Generation” program, az európai újjáépítési alap összegeit is, akkor 51,6 milliárd eurót, azaz mai áron számolva közel 19 000 milliárd forintot fogunk tudni elkölteni a következő hét év időszakában, annak érdekében, hogy a magyar gazdaság újra tudjon indulni; hogy a magyar gazdaság újra fejlődési és növekedési pályára tudjon állni; hogy a magyar gazdaság, ugyanúgy, ahogy a válságot megelőző időszakban, ezutáni években is az európai uniós növekedés kétszeresével tudjon nőni. Ehhez azonban mindannyiunknak közös összefogásra van szükségünk.
A 2021-2027 közötti időszak magyar céljait tekintve nézetünk szerint a legfontosabb az, hogy a gazdaság helyreállítása minél hamarabb megtörténjen, a foglalkoztatás terén ugyanannyi munkahelyet tudjunk teremteni, mint amennyi munkahelyet a válság elvett tőlünk, és egyben a magyar gazdaság ellenálló képességét tovább tudjuk erősíteni. Célunk az, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama között legyen. Ha vannak vállalkozások, ha lesznek munkahelyek, akkor a felzárkóztatás is megvalósul Magyarországon, ebben nem lehet kétségünk.
A következő időszakban a zöld-, valamint a digitális fejlesztésekre is jóval nagyobb hangsúly helyeződik, mint a korábbiakban volt. És ez nemcsak azért fog megtörténni, tisztelt hölgyeim és uraim, mert Magyarországtól ezt várja az Európai Bizottság, hanem azért, mert ezt Magyarország, a magyar kormány is fontosnak érzi.
Tisztelt Képviselőtársaim! A koronavírus-világjárvánnyal kapcsolatban fontos megemlíteni azt a döntést, miszerint az uniós költségvetés mellett elfogadásra került a helyreállítási alap is. Ennek a célja, hogy a gazdaság növekedése minél gyorsabban újra tudjon indulni, és azokat a szükséges strukturális változásokat is meg tudják tenni az európai országok, az európai kormányok, amelyek ahhoz kellenek, hogy stabilabb és egyébként a válságoknak is jobban ellenálló gazdaság épülhessen fel. Azt gondolom, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy Magyarország ebben is az élen jár, hiszen a magyar gazdaság teljesítményét illetően még a válság alatt is elmondható az, hogy bár értelemszerűen visszaesett a magyar gazdaság teljesítménye ‑ ez nem is csoda a külső körülmények ismeretében ‑, de mégis az Európai Unió átlagához képest ebből a válságból is jobban, erősebben tudtunk kijönni, mint a versenytársaink.
Nem lehet más célunk, mint hogy növeljük a vakcinabeszerzések mennyiségét, mint elérjük azt, hogy minél több honfitársunk kerülhessen abba a helyzetbe, hogy megkaphatja az oltást, hiszen akkor tudunk újra teljes értékű munkát végezni, akkor tudjuk a gazdaságot visszaállítani az eredeti állapotába, ha ez a kiszámíthatatlanság, amelyet a vírusjárvány okoz, megszűnik Magyarországon.
(16.00)
Ebben is kitűnően teljesít a magyar kormány, hiszen látjuk napról napra az adatokat: az Európai Unió második olyan tagállama vagyunk, amely lakosságszám-arányosan a legtöbb oltást tudta felvenni. Az előrejelzések alapján azt várjuk, hogy május végére minden honfitársunk megkaphatja a védőoltást, aki erre regisztrált. Ezúton is arra szeretnék kérni mindenkit, aki még nem tette, feltétlenül regisztráljon, akkor is, ha ezzel egyébként nem ért egyet, hiszen mindannyiunk közös érdeke az, hogy a megfelelő oltottsági szintet elérjük, és ezáltal a vírusjárvány megszűnjön Magyarországon.
Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári kormány, mint ahogy eddig, úgy ezután is kiáll a magyar emberekért és a magyar vállalkozásokért. Fontos számunkra, hogy a 2021-27. évek közötti időszak uniós forrásainak elosztása ugyanolyan hatékony legyen, mint az előző, azaz a 2014-20 közötti időszaké volt. A számok azt mutatják, hogy Magyarország Európa legdinamikusabban fejlődő országai között szerepel. Mi azon dolgozunk, hogy a jövőben is folytatódjon a felfelé ívelő út, és Magyarország minél előkelőbb helyen szerepelhessen az európai uniós tagországok között.
Senkinek nem engedjük meg, hogy az uniós forrásokkal zsarolja Magyarországot. Minden olyan kísérlettel szembe fogunk szállni, amely ezt kétségbe vonja. Megvédjük Magyarországot, megvédjük a magyar embereket és a 2010 óta elért eredményeinket, mert számunkra Magyarország és a magyar emberek az elsők. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)
HivatkozásJSON
karzat: Bánki Erik — 2021-03-22, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/185-218.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-185-218,
title = {Bánki Erik — 2021-03-22, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/185-218.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}