Varga Mihály (Fidesz)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is szeretném rögzíteni, hogy a magyar Statisztikai Hivatal ugyanazokat az elszámolási elemeket, módszertant használja, mint az Eurostat által minden egyes európai uniós ország. Tehát az Eurostat rendszerében vagyunk benne, ez az uniós csatlakozásunknak a logikus következménye, ez alapján bocsátunk ki, vagy hozunk nyilvánosságra adatokat.

A Központi Statisztikai Hivatal 2019-ben újította meg a keresetstatisztikai adatgyűjtését. A havi kereseti információk forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járulékbevallása, költségvetési szervek vonatkozásában pedig a Magyar Államkincstártól átvett adatok.

Az adminisztratív adatforrásokból származó adatok használata jelentősen csökkenti az adatszolgáltatási terheket, úgy, hogy emellett folyamatosan bővülő részletezettségű összehasonlító adatok állnak rendelkezésre. A KSH publikációiban a fő indikátor továbbra is a bruttó és a nettó átlagkereset, a vonatkozási kör pedig a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési és nonprofit szervezetek, valamint a hosszú időtávra visszatekintő, összehasonlító idősorok ilyen típusú köre.

A kormány célja továbbra is az, hogy a munkahelyek megőrzése mellett emelkedjenek a keresetek Magyarországon. A béremelkedést a kötelező legkisebb bérek nagyarányú növelése mellett a munkáltatói adóterhek csökkentése is élénkítette ‑ erről képviselő asszony elfelejtkezett. A hatéves bérmegállapodás eddig beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen a megvalósult emelésekkel nagymértékben, 2016 óta mintegy 50 százalékkal nőttek a hazai keresetek.

A magyar mediánbér ‑ amire képviselő asszony kérdezett ‑ aránya az átlagbérhez képest a 2010-es, mintegy 75 százalékról közel 80 százalékra emelkedett, ami a kisebb keresetűek bérének folyamatos emelkedését mutatja. Kérem a válaszom elfogadását, képviselő asszony. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)