Dr. Kovács Zoltán (Fidesz)

DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Kúriai Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Országgyűlés! Előrebocsátom azt, hogy amikor egy országgyűlési beszámolóról az Országgyűlés előtt vitatkozunk, az mindig egy adott keretet jelent. És ahogy már az előttem szólók is utaltak rá, az a paradox helyzet áll elő, hogy Darák elnök úr készített el egy beszámolót a munkatársaival, decemberben még mi is meghallgattuk a bizottsági ülésen, amelyről a bizottság elnöke az imént beszámolt, és meghozta a döntést; az új elnök pedig itt van velünk, és ő az, aki tulajdonképpen előterjesztőként szerepel itt most. Jó munkát kívánunk az elkövetkezendőkben az elnök úrnak és munkatársainak. (Dr. Varga Zs. András bólint.)

Jogszabály írja elő azt, hogy minden évről, most már évek óta, beszámolót kell készíteni a Kúria elnökének, és erről az Országgyűlésben számot is kell adni. A beszámoló, mint ahogy mondtam, egy meghatározott keretrendszer és egy meghatározott szempontrendszer szerint készült, ezért az itt hozzászólók vélhetően ismételni fognak ebből bizonyos részeket, tekintettel arra, hogy meghatározott témakörként szerepel napirenden ez a beszámoló.

A Kúria funkciója kettős: egyrészt ítélkezési tevékenységet végez, másrészt biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységességét. Magyarország legfelsőbb bírói fóruma számos figyelemre méltó szakmai cél elérését tűzte ki maga elé, melyeket a középtávú intézményi stratégiájában foglalt össze, amelyet aztán meg is újított. Ez a stratégia rögzíti a Kúria által elérendő célokat és megvalósítandó értékeket, a Kúria szerepfelfogását. Ezen célok és értékek közé tartozik többek között a jogállamiság védelme, a demokratikus hatalomgyakorlás elvének érvényre juttatása, az emberi jogok védelme, az ítélkezési gyakorlat magas színvonalának és kiszámíthatóságának biztosítása.

A Kúria az egységes bírósági szervezetrendszer legfelsőbb szintjeként felelős az alsóbb szintű bírósági fórumok munkájának minőségéért. Ennek érdekében a Kúria együttműködve dolgozza ki a megoldásokat bizonyos jogértelmezési kérdésekben az alsóbb fokú bíróságokkal.

Tisztelt Országgyűlés! Az új stratégia többek között az alábbi kérdésekkel is foglalkozik: az új magyar bírósági rendszer, új anyagi jogi kódexek és eljárási törvények, digitalizálás, új adatvédelmi és adatkezelési követelmények és kihívások. Ezekből az ismertetett stratégiai célokból adódóan tehát a Kúria fontos feladata volt a 2019. esztendőben, hogy megfelelően tudjon felkészülni és alkalmazkodni a változásokhoz, amelyek ’19-ben, illetve ’20-ban indultak el. Ilyen például az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény, amely a jogalkalmazás egységének biztosítását szolgáló új eszközt, a jogegységipanasz-eljárást vezette be.

A Kúria hatáskörét is érintő változás továbbá, hogy megszűntek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok; a közigazgatási perekben a nyolc törvényszék jár el regionális illetékességgel; másodfokon fellebbezési, illetve felülvizsgálati eljárásban jár el a Kúria; egyes ügyekben pedig kizárólag a Kúria jár el. Ezekről az elnök úr egyébként plasztikusan be is számolt az iménti felszólalásában.

Tisztelt Országgyűlés! Fontos áttekinteni, hogy mik voltak a Kúria ’19. évi szakmai célkitűzései, és azok hogyan valósultak meg a vizsgált esztendőben. Az egységes és magas színvonalú ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében új jogegységi eszközök kerültek biztosításra. Mintegy nyolc szempontot sorol fel a beszámoló, ezekből én néhányra térnék ki. Az egyik ilyen fontos kérdéskör a joggyakorlat-elemző csoport.

(15.20)

Ebben az elemző csoportban a jogos védelem gyakorlati kérdései vannak, a keresetlevél visszautasítására vezető okok vizsgálata ‑ erről is szó volt az imént az elnök úr expozéjában ‑, a gondnokság alá helyezési perek bírósági gyakorlata, az érvénytelenség a munkaviszonyban. Az is hangsúlyozandó ezekben az ügyekben, hogy az elemző csoportok munkája rendszerint nemcsak egy belterjes világot feltételez, hanem külső szakértők is segítik, akik között megtalálhatók az alsóbb fokú bíróságok bírái, más jogászi szakmák képviselői, valamint egyetemi oktatók, tudományos kutatók.

A másik ilyen témakör az új Pp. alkalmazásában felmerülő gyakorlati kérdések vizsgálata. Itt nagy gyakorlattal rendelkező, polgári eljárásjogot kiválóan ismerő bírók fogalmaznak meg iránymutatásokat felmerülő kérdések lehetséges értelmezésével kapcsolatosan. Például többek között a perújítási kérelem megváltoztatásának lehetősége, a kapcsolattartás megváltoztatása iránti pernek a gyermek tartása iránti perrel való összekapcsolhatósága, a bírósági meghagyásban szereplő tájékoztatás kötelező tartalma vagy a keresetváltoztatás fogalma.

Egy újabb téma az új polgári törvénykönyv gyakorlati alkalmazásában felmerülő jogértelmezési kérdéseket vizsgálja. A 2014-ben felállított tanácsadó testület a 2019. évben is számos jogértelmezési kérdéssel foglalkozott és több kérdésben tett közzé állásfoglalást a Kúria honlapján, például a jognyilatkozat írásbeliségének követelménye, a jogosult kárenyhítési kötelezettsége, valamint az elővásárlási jog megsértése.

Tisztelt Országgyűlés! A Kúria alapfeladatainak hatékony ellátását biztosító személyi feltételek között kiemelt helyet foglal el a Kúria főtanácsadói rendszere is, amelynek keretében egy-egy jogterületen kiváló szaktudással rendelkező, általában a tudomány világából is érkező főtanácsadók hatékonyan segítik a bíróság munkáját.

A hatodik témakör: a beszámolóból kitűnik, hogy 2019-ben is eredményesen folytatódott a jogi karok állam- és jogtudományi doktori iskoláival, továbbá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájával együttműködésben megvalósuló gyakornoki program, amely hozzájárul a magas színvonalú munkavégzéshez és az utánpótlás biztosításához.

A jogalkalmazás egységessége érdekében megvannak a különböző fórumok: a teljesülés, a különböző kollégiumi ülések, a joggyakorlat-elemző csoportok. A bizottsági ülésen is előtérbe került ebből a büntetőelemző csoportból, hogy létrehoztak egy büntető-adatbázist, amelynek használata a tipikus bűncselekmények tekintetében az ítélkezési gyakorlat egységesítését segítheti elő a büntetőbírák számára.

Tisztelt Országgyűlés! A Kúria ügyforgalmi statisztikai adatait áttekintve elmondhatjuk, hogy valamennyi kollégium minden ügyszakában az ügyérkezést tekintve jelentős csökkenés tapasztalható. Szinte az összes ügyszakról elmondható, hogy a befejezett ügyek száma néhol jelentősen meghaladja az érkezett ügyek számát.

Végezetül egy speciálisnak tartott ágazat ‑ erről bővebben beszélt az elnök úr is ‑, a Kúria Önkormányzati Tanácsának tevékenységét szeretném megemlíteni az önkormányzati normakontroll ügyében, mint ahogy a napirend címe is mondja. 2019-ben a Kúriára önkormányzati normakontroll eljárás keretében 40 ügy érkezett, amelyek közül 26 bírói kezdeményezés, 12 kormányhivatali kezdeményezés, egy az alapvető jogok biztosának az indítványa, egy pedig magánszemély indítványa volt, amit a törvény értelmében vissza kellett utasítani.

A korábbi évekhez hasonlóan a tárgyévben is a helyi adók törvényességének megítélése körében hozott döntések aránya volt a legmagasabb. Üdvözlendő ugyanakkor, hogy arányában alacsonyabb a korábbi évekhez viszonyítva a költségvetési, illetve zárszámadási rendelet megalkotásának elmulasztása tárgykörben befejezett határozatok száma. 2019-ben egy alkalommal került zárszámadási rendelet megalkotásának elmulasztása, egyszer pedig költségvetési rendelet megalkotásának elmulasztása a Kúria elé. Előbbi esetben a Kúria a zárszámadási rendelet pótlására hatalmazta fel a kormányhivatalt, utóbbiban pedig a képviselő-testületet hívta fel a költségvetési rendelet megalkotására.

Tisztelt Országgyűlés! A Kúria Önkormányzati Tanácsa 2019-ben a helyiadó-szabályozás törvényességének megítélése körében telekadó, építményadó és kommunális adó adónemekben vizsgált felül önkormányzati rendeleteket. Az indítványok jelentős része konkrét normakontroll keretében a bíróságoktól érkezett ‑ erről elnök úr is beszélt ‑, összesen 18 ügyben három telek-, illetve építményadó-rendeletet talált törvénysértőnek.

Az Önkormányzati Tanács számára lényeges változást jelentett a helyi adókról szóló törvény 2017. január 1-jétől hatályos módosítása, amely hatályon kívül helyezte azt a hármas követelményt, mely szerint az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan kell megállapítani. 2017. január 1-jétől az adóalap fajtája, az adó mértéke, a rendeleti adómentesség és adókedvezmény úgy állapítható meg, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének.

A helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendeletek törvényességi felülvizsgálatának tárgyában 2019-ben öt döntést hoztak, fontos elveket lefektetve az önkormányzatok jogalkotási hatáskörének határaival összefüggésben.

A mulasztásos jogsértések körében a korábbi évekhez képest új kategória volt a településképi rendeletek megalkotására vonatkozó rendeletalkotási kötelezettség elmulasztása. Ha a helyi önkormányzat a Kúria által megadott határidőn belül nem tesz eleget jogalkotási kötelezettségének, a Kúria felhatalmazza a törvényességi felügyeleti szerv vezetőjét, hogy az önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében alkossa meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható, hogy a Kúria hatékonyan végzi feladatait, hozzájárulva ezzel a társadalom igazságszolgáltatásba vetett bizalmának erősítéséhez. Mindezek mellett a Kúria nemcsak legfelsőbb ítélkezési feladatát gyakorolja, hanem intézményként maga a jogszokás keletkezésének és megszilárdulásának helye, valamint a magyar jogi tradíció megteremtője is egyben, erről elnök úr rendkívül szépen nyilatkozott. Ezért a beszámolóban foglaltakat a Fidesz képviselőcsoportja támogatja; a határozati javaslatot, amit a bizottság elnöke előterjesztett, kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy szintén támogassák. A bizottság előtt egyébként ebben konszenzus volt, hiszen 10 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a beszámolót. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)