Paulik Antal

PAULIK ANTAL, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Ďakujem za slovo, pán predseda! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Vážený pán predseda, poslanci, hovorcovia! Vo svojom príhovore informujem Vás o stanovisku Výboru národností Maďarska, ktoré sme si vytvorili na zasadnutí národnostného výboru 15. februára k návrhu zákona o ochrane proti svetovej pandémii pod číslom T/14800.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Nemzetiségi Szószólók! Felszólalásomban ismertetem a Magyarországi nemzetiségek bizottságának álláspontját a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló T/14800. számú törvényjavaslat kapcsán.

Mint ismeretes, a világjárvány kitörése és terjedése a világ valamennyi országában meghatározza a kormányok tevékenységét. A védekezés, a különféle védelmi intézkedések az Európai Unió tagállamaiban is a helyi politika meghatározó témáivá váltak, amelyekről az egyes kormányok határozott vagy kevésbé határozott lépései nyomán folyamatos politikai viták zajlanak. Ezek tartalma, illetve színvonala az adott ország kormányának összetétele, az ellenzék ereje, valamint az ottani politikai kultúra függvényében lehet nyugodt, konstruktív, de meglehetősen éles és erőszakos is.

A magyarországi nemzetiségek a magyar társadalom részeként természetesen elsősorban a hazai intézkedéseket kísérik figyelemmel, mivel ezek biztosíthatják számukra a pandémiával szembeni védelmet, de természetesen ugyancsak kiemelt figyelmet szentelnek az anyaországaik kormányzati intézkedéseinek is.

Az anyaországi védekezés történései nyomán megállapíthattuk, hogy minden környező vagy távolabbi anyaországunk hasonló módon próbálja elejét venni a vírus terjedésének. A kézfertőtlenítés-távolságtartás-maszkviselés hármas szabálya mára minden európai országban a védekezés alapját képezi. A kormányok emellett elsősorban a gazdasági leállás, illetve a gazdaság működtetése tárgyában keresnek kiutat a helyzetből.

(12.10)

Egyes országok az országos vagy regionális tesztelésben keresnek megoldást, ami látszólag segített megállítani a Covid-vírus terjedését, ám az ezt követő lazításokkal a helyzet rosszabbodott szinte mindenütt.

Mára a megoldást minden környező országban, tekintet nélkül arra, hogy az EU tagállamáról vagy azon kívüli országról van szó, a vakcinációban ‑ szép magyar szóval ‑, a lakosság minél szélesebb körben való beoltásában keresik. Az európai államok, országok többségében az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott oltóanyagok valamelyikét vagy mindegyikét használják, amelyek biztonságos és hatékony voltáról minden EU-tagállamban meg vannak győződve az illetékes hatóságok.

Itt említeném meg Szlovákia példáját, ahol az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott háromféle vakcinával oltják a lakosságot, így ha egyáltalán vannak viták a vakcinákról, akkor azok arról szólnak, hogy bevonják‑e az oltási folyamatba az egyéb hozzáférhető vakcinákat, vagy ne. Szlovákiában tehát az elmúlt hétvégén a korábbi oltási tervet megváltoztatva megkezdték a pedagógusok gyorsított oltását annak érdekében, hogy ez után, a járási egészségügyi hatóságok jóváhagyását követően megnyithassák a jelenléti oktatás lehetőségét az iskolák előtt. A terv az volt, hogy azokban a járásokban, ahol az új megbetegedések száma ezt lehetővé teszi, hétfőtől megnyílnak az iskolák épületei. Igen ám, de az oltáshoz használt AstraZeneca oltóanyagtól a beoltott pedagógusok nagy százaléka hidegrázásra, izomfájdalomra panaszkodva beteget jelentett másnapra, így az eredetileg nyitni szándékozó iskolák kénytelenek voltak szerdáig elhalasztani a jelenléti oktatás bevezetését. Ismétlem, itt az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott, egyébként már itthon is használt brit-svéd fejlesztésű oltóanyagról van szó.

Egy másik anyaországi példa Szerbia. Itt már lassan egy hónapja oltják a lakosságot ‑ köztük az ott élő magyarokat és egyéb nemzetiséghez tartozókat is ‑ a kínai Sinopharm oltóanyagával. Az ottani közösségi kapcsolatok igénybevételével tájékozódtunk ennek hatásáról, és nem hallottunk tömeges vagy a szlovákiai példához hasonló, a munkavégzést is lehetetlenné tévő mellékhatásokról.

Mindazonáltal érthető, hogy idehaza viták zajlanak az egyes oltóanyagokról. Ugyanakkor a szélesebb kitekintés szinte minden érv megerősítéséhez szolgáltat indoklást. Egy dolog azonban bizonyosnak tűnik: hogy a megoldáshoz legközelebb mégiscsak a tömeges oltás vezethet. Az addigi, illetve az azt megelőző kormányzati intézkedések hatásos voltáról pedig csak több hónap elteltével lehet majd pontos véleményt kialakítani. E bevezetőt követően térjünk vissza az előttünk lévő törvényjavaslathoz!

Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a napirenden lévő törvényjavaslatot bizottságunk a 2021. február 15-ei ülésén megvitatta, és mint kapcsolódó bizottság kialakította a véleményét. A törvényjavaslatban felsorolt, a koronavírus elleni védekezés korábbi időszakában elfogadott és a jelen törvényjavaslattal hatályában megerősített 69 kormányrendelet több helyen, több összefüggésben is érinti a Magyarországon őshonos 13 nemzetiség tagjait.

Mindenekelőtt szeretném megemlíteni a 479/2020. kormányrendelet 6/C. pontját, amely az eredetileg 2021 májusára tervezett népszámlálás bő egy évvel történő elhalasztásáról rendelkezik. Mint tudjuk, a népszámlálás több szempontból kiemelt fontosságú nemzetiségeink számára: egyrészt mert tízévenként országos áttekintésben vizsgálja, pontosan hány magyar állampolgár vallja magát valamely nemzetiség tagjának; másrészt az így születő szám az a bizonyos objektív adat, amelyhez több ponton is kötődik a nemzetiségi jogok gyakorlása. A népszámlálás helyi adatai határozzák meg, mely településeken kerülhet sor a nemzetiségi önkormányzati választásokra, majd ezt követően ugyancsak ettől az adattól függ a helyi nemzetiségi önkormányzatok működésének központi támogatása. E két említett szempontból tekintjük tehát kiemelt fontosságúnak a népszámlálást. Az időpont megváltoztatása pozitív hatással lehet a világjárvány terjedésének lassulását követően a nemzetiségi lakosság körében végzett tájékoztatás megszervezésére és hatékonyságára, éppen ezért üdvözöljük e rendelkezését, illetve annak mostani megerősítését.

A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó védelmi intézkedések természetszerűleg érintik a nemzetiségi nevelést-oktatást végző intézményeket, köztük a helyi vagy országos nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában működő óvodákat, iskolákat is. Az óvodák és általános iskolák működése, jelenléti oktatása folyamatos, annak nehézségeit tudomásul vesszük mi, az érintett pedagógusok és a szülők is. A gimnáziumi oktatás távoktatásban való működését fenntartóként valamennyi érintett országos nemzetiségi önkormányzat igyekszik segíteni, és bár a visszajelzések szerint a végzős osztályok tanulóiban növekszik a feszültség az érettségire történő felkészülés kapcsán, bízunk abban, hogy a védőoltások számának növekedésével rövidesen lehetővé válik a középiskolákban is a jelenléti oktatás visszatérése.

A tervezet 4. §-a is közvetlenül érinti a helyi, megyei és országos önkormányzataink működését és a nemzetiségi önkormányzatok időközi választásával összefüggő szabályozásokat. A képviselő-testületek feloszlatásának, majd az új időközi választások kiírásának szabályozásával teljes mértékben egyetértünk, ehhez kapcsolódóan bizottságunk véleményt nem fogalmazott meg. A katasztrófavédelemről és a hozzákapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján a települési önkormányzat képviselő-testületének, a főváros, megye közgyűlésének feladat- és hatáskörét veszélyhelyzetben a polgármester, illetve a főpolgármester vagy a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Ezen törvényi szabályozás előírásai vonatkoznak a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületeire és elnökeire is.

A szabályozás tiszta és egyértelmű, ennek ellenére azokban az ügyekben, ahol az elnök úgy véli, hogy a kérdés súlya igényli ‑ például jelentősebb pénzügyi, beruházási döntések, javadalmazások módosítása, kitüntetések, nem halasztható jogi kérdések ‑, ott a testületek online formában, közgyűlésszerűen, de nem hivatalos, szavazás nélküli, esetenként online vagy e-mailben történő informális szavazással szervezett egyeztetések keretében segítik az elnökök munkáját, döntéshozatalát. Ez a korábban több országos nemzetiségi önkormányzatnál rendszerszerűen és az szmsz-ben is megjelenő módon elterjedt szokás rámutat arra, hogy a XXI. század elvárásainak megfelelően vagy sürgős esetben, ne adja isten, újabb veszélyhelyzet esetére szükséges az online képviselő-testületi ülések szabályozását megalkotni, hogy megfelelő jogbiztonságban, teljes, támogató jogi környezetben tudjanak a nemzetiségi önkormányzatok elnökei, képviselő-testületei működni, dolgozni. Nincs kétségünk azzal kapcsolatban, hogy a hazai számítástechnikai szakemberek képesek az ehhez szükséges műszaki és biztonsági feltételeket megteremteni.

Természetesen nem a jelen helyzetben, nem most kérjük, nem most kezdeményezzük a megoldását az említett problémának, hiszen látjuk, érzékeljük, hogy rengeteg ennél fontosabb, előrébb való szabályozási és egyéb védekezési feladat van, de középtávon fontosnak tartjuk a kérdés megoldását, és amint a helyzet engedi, megkezdjük a módosításhoz szükséges szakmai anyagok előkészítését, a szükséges egyeztetések kezdeményezését.

Tisztelt Ház! Az elhangzott észrevételekkel a parlament Magyarországi nemzetiségek bizottsága a törvényjavaslatot változatlanul támogatja, és azt elfogadásra javasolja a plenáris ülésnek. Ďakujem Vám za pozornost’! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)